Kiharcolt sikerek

Az év eleji indulás körülményei aggodalomra adtak okot. Nem véletlen, hogy akkor látatlanba aláírták volna a kialakult eredményt, hiszen ez jelentősen meghaladja a tervezettet, ami 100 millió forint körüli lett volna. A nehézségek leginkább a hatalmas területet érintő vízállásokban nyilvánultak meg, amire Mezőhegyesen utoljára 1942-ben volt példa. Akkor több ezer hektáros vízborítottságot jegyeztek fel. – A legnagyobb gondot a belvíz okozta, mivel nem lehetett mit tenni vele, nem tudtuk sehova elvezetni – magyarázta a vezérigazgató. A megkérdezett vízügyi szakemberek is megállapították, hogy ez – a Maros árterületéről egészen Mezőhegyesig terjedő – talajvíznyomás, ami csak nagyon ritkán alakul ki. Ez abban az esetben mutatkozik meg, ha a Dunának, a Tiszának és a Marosnak egyidejűleg és tartósan magas a vízállása. Ekkor a Maros vízgyűjtő területén – ami Erdélyig nyúlik vissza, közel 400 kilométerre a jelenlegi magyar határoktól – felgyülemlett vizet a folyó már nem tudja befogadni, mert azt sem a Duna, sem pedig a Tisza nem vezeti le. Emiatt visszaduzzasztja a Marost. A lehulló csapadék a legalacsonyabb pontokra távozik, és a régi – folyószabályozás előtti – kiszáradt folyómedrek, illetve mélyebb fekvésű területek telnek meg vízzel. Ez ellen nem lehet védekezni, muszáj tűrni és meg kell várni azt, hogy a talajvíz szintje visszaálljon a megszokott rendjébe.

Idén, a Ménesbirtok szántóinak jelentős részén ez okozott igazán komoly gondot. Ennek köszönhetően csak nehezen lehetett a területeket megművelni, mivel a vízfoltok szétdarabolták a táblákat. Emellett olyan problémák is felmerültek, hogy elmaradtak a normális technológiai műveletek, ami pedig a következő időszakra lesz negatív kihatással.

Ilyen előzmények után 2011-ben mégis sikeres évet zárt a gazdaság. A növénytermesztési ágazat termelési eredményei jelentősen meghaladták mind a Békés megyei, mind az országos átlagot, sőt a búza is rekordtermést adott. Ugyanez elmondható a repcéről is. Pedig május óta komoly aszály mutatkozott Magyar¬országon, s ez alól Mezőhegyes sem volt kivétel. A növények a talajban lévő magasabb vízszintből táplálkoztak, s így tudtak a száraz időjárás ellenére is kiváló termést adni.

A 2010-es viharkárban az öntözőberendezések zöme is megsérült. Ezt azonban a gazdaság műszaki szakemberei az öntözési szezon kezdetére kijavították, s így ezek az eszközök munkába tudtak állni. A szervizfeladatok is jelentős többlet terhet okoztak, hiszen – ahogyan azt már korábban megírtuk – a biztosítóval a kártérítési per még mindig nem zárult le, annak ellenére, hogy több, mint másfél éve történt a természeti katasztrófa.

Az idén nagy szükség volt az öntözőberendezésekre, ugyanis több, mint hétmillió köbméternyi vizet juttattak ki. Ez volt az egyik záloga a borsó és a hibrid kukorica vetőmagtermesztés sikerének. Azt el lehet mondani, hogy bár a hibrid kukorica termésátlaga elmaradt a korábbi években megszokottól, a minőséggel azonban nem voltak problémák. Itt is az év elején tervezettől magasabb hozamokat és árbevételt tudnak elérni.

A mezőhegyesi szarvasmarha-ágazat az idén jelentős sikereket ért el, mind közgazdaságilag, mind a termelési mutatókat illetően. Javult az ágazat által előállított tej beltartalmi mutatóinak értéke, a tejzsír és a tejfehérje aránya. Mindez úgy, hogy közben nem változott a tejhozam. Ugyanakkor a tej közgazdasági pozíciója stabilizálódni látszik, mára kialakult egy viszonylag magas ár. Azt remélik, hogy 2011-től kezdődően a tehenészet mélyrepülése megszűnik, és nem a többi ágazatban megtermelt nyereségből kell életben tartani.

Az idei esztendőben, annak ellenére, hogy milyen nehézségekkel kezdték az évet, sikerült a termelési folyamatokhoz a finanszírozási forrásokat megtalálni. Ez lehetővé tette, hogy a megfelelő termesztéstechnológiát, növényvédelmet és talajerő utánpótlást alkalmazni tudják. A szakember véleménye szerint mindez komoly sikernek könyvelhető el, hiszen 2010-ben több, mint hárommilliárd forintos árbevétel-kiesésük volt, 900 millió forint veszteség mellett. Természetesen egy év alatt nem lehet ekkora katasztrófának a következményeit kiheverni. Ahhoz szükség van még legalább három évnyi, mostanihoz hasonló jó termésre, hogy a Ménesbirtok azon a szinten tudja folytatni a gazdálkodását, ahol az őket ért természeti katasztrófa előtt álltak. – Ezt az időt a vihar ellopta az életünkből – hangsúlyozta Kun Mihály.
Mint a szakember elmondta, 2012-re még nem készült üzleti terv, azt azonban már látják, hogy jelentős változásokra kell számítani. Nem ismert még a személyi juttatás adózási rendszere, ám ez mindenképpen többletterhet ró rájuk. Másrészt arra is fel kell készülni, hogy a földbérleti díj is jelentősen emelkedik. Ennek az eddigi 900 helyett 1250 forint lesz az aranykoronánkénti összege, ami pedig jelentős költségtöbbletet jelent.

Amiben viszont senki nem lehet biztos, azok a hozamok. Úgy tervezik – és az előzetes megállapodások arról szólnak –, hogy 2500–3000 hektár közötti hibrid kukorica területük lesz. A két nagy partnerrel, a Monsantoval és a Limagrainnel, már meg is állapodtak. Emellett a borsó vetőmag és a szántóföldi növények – az őszi búza és a káposztarepce – alkotják a növénytermesztés gerincét. Természetesen az állattenyésztés takarmányszükségletét is ki kell elégíteni.

A következő gazdasági évre sajnos megint nem jó kilátásokkal indul a cég. Ahogyan a híradások is szólnak, az 1900-as években volt utoljára ennyire csapadékhiányos év, ami már meg is látszik a határ képén. Soha nem volt arra még példa, hogy október 25-éig öntözni kelljen. Pedig erre szükség volt ahhoz, hogy az őszi káposzta repce hibrid vetőmagjai kikeljenek. Más években az augusztus elején elvetett, magas fehérjetartalmú olasz perje októberben már szokott egy kaszálást adni, míg idén ebben az időpontban még éppen csak kidugta a fejét a földből.

– Dolgozóinknak az idén, természetbeni juttatásként, hús- és halcsomagot, valamint vásárlási utalványt adunk – válaszolta kérdésemre Kun Mihály. Remélik, hogy a következő évben – az aktuális minimálbér-emelés változásának függvényében – bérrendezésre is sor kerülhet. Azt mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak, közel azonos pénzt vigyenek haza, mint azok a kiváló felkészültségű szakmunkások, akik évek óta a növénytermesztés és az állattenyésztés oszlopos tagjai. A továbbiakban olyan ösztönzési rendszert tartanak életben, amely vonzó lehet a kollégák számára.
Beszélgetésünk végén nem lehetett megkerülni a fejlesztés kérdését. Mint azt 2011 őszén tapasztalni lehetett, a száraz időjárás jelentős gázolaj többletfogyasztást okozott, ehhez jött még a gépek törése, a traktorok fokozott elhasználódása. Tekintettel az igényekre – és az anyagi forrásokra – egy olyan programot dolgoznak ki, amelyben meghatározzák a prioritásokat, majd ezek mentén valósítják meg a fejlesztéseket.