Egyes feltételezések szerint a rajzfilmgyártók így akarták ösztönöznia gyerekeket, hogy egyék meg a nem túl népszerű zöldséget. Emellett több zöld levélzöldséget is ajánlunk.
Spenót
A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Ismert nevei még a spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.
A feljegyzések szerint a mórok vitték Spanyolországba a 14. században. A reneszánsz idején már széles körben fogyasztották. Franciaországban a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. Magyarországra korán eljutott, Szikszai- Fabricius Balázs 1590-ben már említi a spinácz nevű levélzöldséget Nomenclaturájában.

Fotó: Molnár Péter
A 18-19. században Európában és Észak- Amerikában is alapvető zöldséggé vált. A mezőgazdasági technológiák fejlődésével megjelentek a különböző termesztésmódokhoz alkalmas fajták – tavaszi, őszi és áttelelő –, valamint különféle levéltípusok – sima levelű, oriental, savoy és semi-savoy. A nemesítés során előtérbe került a peronoszpóra-ellenállóság, a jobb hozam és a jobb íz. Kína és az USA termeszti a legnagyobb felületen a spenótot a világban. Magyarországon 700-800 hektáron folyik a termesztése. Annak ellenére, hogy szabadföldi és hajtatásos termesztése is ismert, és a nyers fogyasztás mellett gyorsfagyasztott és konzervkészítményeknek is feldolgozzák, jelentősége nem nagy. Az egy lakosra jutó fogyasztása alig több évi néhány dekánál, az is mindössze egy-két tavaszi és őszi hónapra korlátozódik.
A kicsírázott növények fajtától függően mínusz 4-5 °C-ot is elviselnek átmenetileg. Tartós, nagy lehűlés a legtöbb fajtát – kivéve a télállókat – elpusztítja. Ősszel és tavasszal vetik. Az őszi vetésű spenót lehet áttelelő állomány is. Az őszi vetés előnye, hogy kevesebb gond van a gyomokkal. Ipari felhasználás során egyszeri betakarítást alkalmaznak, míg frisspiaci és babyleaf célú termesztésben, valamint hajtatásos kultúrákban a többszöri betakarítás a bevett technológia. Vetés után optimális esetben 4-6 héttel már elkezdhető a betakarítás.
Sok benne a C-vitamin, az A-vitamin és a folsav, illetve magas antioxidáns-tartalommal bír. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt viszont nem szabad túl sűrűn fogyasztani. Enyhe, kissé földes ízének köszönhetően sokféleképpen felhasználható. A legismertebb a klasszikus főzelék, amelyet fokhagyma, liszt, tej vagy tejszín felhasználásával készítenek, és gyakran tükörtojással vagy főtt tojással tálalják. Viszont ha csak fokhagymával és olívaolajjal párolják, nagyon jól passzol halak és húsok mellé. Ízesítenek vele különböző tésztákat, például lasagnét. A babyleaf spenótot pedig előszeretettel használják friss saláták elkészítéséhez, és a reggeli smoothie-khoz is.
A magyar hagyomány szerint kevés tejjel kell készíteni. A tejben lévő kalcium reakcióba lép a paraj oxálsavával, és ezzel az eljárással az edényben megy végbe a reakció, nem a szervezetben. Így a vesekő kialakulásával nem kell számolni.



