Értékes növény a csicsóka

Gazdasági jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy ott is megterem, ahol a burgonya már nem. A csicsóka nagy előnye, hogy vegyszerek nélkül termeszthető, mivel nincs kártevője. A gyomirtásra használjunk kapát.
A csicsóka gumója kitűnő étrendi hatású, energiaszegény. Nyers állapotban a csicsókagumó íze az éretlen mogyoróéhoz hasonlít, főve pedig az articsókáéra. A csicsóka azonkívül, hogy ízletes, igen tápláló vad főzelékféle. Tartalmaz A-, B1-, B2-, Cés D-vitaminokat, ásványi sókat, főleg vasat, káliumot és foszfort.
A csicsóka leglényegesebb összetevője az inulin. Igen nagy mennyiséget tartalmaz belőle, tömegének 20 százaléka ez az anyag. Az inulin azért jelentős, mert a szervezet az emésztés során gyümölcscukorrá alakítja át, ez pedig mint ismeretes, a legjobb természetes cukor, a cukorbetegeknek sem árt. Ezenkívül a csicsóka fogyasztása ajánlatos az érelmeszesedésben és a túlzott kövérségben szenvedők számára, de az egészséges emberek és gyerekek számára is.
A burgonyával azonos időben, azonos sor- és tőtávolságra, 5-10 cm mélyre ültessük. Általában 70-90 cm a sor- és 25-30 cm a tőtávolság. Ez változhat, attól függően, hogy kézzel vagy géppel művelik. Egy négyzetméterre 15-30 dkg szaporítóanyag szükséges. Nagy termést csak korai ültetéssel várhatunk, hiszen tenyészideje 4-5 hónap. A gumók a nyár végén kezdenek formálódni. Négyzetméterenként 3-6 kg termés várható. Felszedése és kezelése gondos munkát igényel, mert a gumók külső héja nem olyan erős, mint a burgonyáé, ezért könnyebben sérülnek. Páradús, 0-5 C-fok körüli hőmérsékletű helyiségben jól tárolható.
Gyógyító, egészségvédő hatású burgonyapótló, diabetikus élelmiszernövény. Fogyókúrázók és cukorbetegek is fogyaszthatják. A burgonyához hasonlóan süthető és főzhető, levesnek, főzeléknek, köretként, de nyersen, savanyítva is kiváló.