A hárs európai fafaj. A kislevelű hárs a legdélibb és legészakibb térségek kivételével az egész kontinensen őshonos, a melegigényesebb nagylevelű hárs (Tilia plathyphyllos) hazája Dél- és Közép- Európa, az ezüst hársé (Tilia tomentosa) pedig a Balkán. A legtöbbre a kislevelű hársat becsülték, mert a legbővebben virágzó, legjobb mézelő faj.
Történelmi hársak
A hárs a középkori Európában jelentős szerepet töltött be a jelképek között, versek, dalok, mondák szóltak róla. Több magyarországi településnév is származik a nevéből: Zalahárshágy, Somogyhárshágy, Hársalja, Hárshegy. A 15. században Mátyás király visegrádi palotáját hársfasorok és fűzfaligetek övezték. A hárs jól alakítható koronája közé építették a reneszánsz kor jellegzetes kerti búvóhelyét, az úgynevezett filagóriákat. Később a fényűző barokk kastélyparkokban a hársfasorok kötötték össze a formakertet és a tájképi angolkerttel, és sétalovaglás céljára is ültettek belőle allékat. Az egyik leghíresebb hársfasor a nagycenki, amely a kastélypark bejáratától a Fertő tó felé vezetett. A 2300 méter hosszú páros, kislevelű hársfasor hajdan 645 fából állt, ma 460 él belőle. Pontos ültetési ideje nem ismert, de körülül 1754 körül telepíthették. Ma a Világörökség része. A versailles-i mintára épült fertődi Eszterházy kastély pompás kertjében félkör alakban álltak gömb alakra nyírt hársak. A hárs a lovas közlekedés idején a városi kocsiutak, sétányok kedvelt fája volt, később az egyre nagyobb beépítettség, illetve a gépkocsiforgalom megindulás miatt mind több hárfasor pusztult ki. Ma a várostűrő fajtáknak köszönhetően ismét jó lehetőség adódik hársfasorok ültetésére. A közelmúlt legnagyobb lélegzetű hazai hársfatelepítése 1996-ban történt, amikor lelkes tájépítészek a Balaton-felvidéken a Kapolcsot Taliándörögddel összekötő út mentén 1100 kislevelű hársat ültettek.
A hárs igen hosszú életű, jó megújuló-képességű fa, amelyet a 250 éves nagycenki hársfasoron kívül számos matuzsálem bizonyít, közöttük a Zala megyei Zsigárdon álló 800 éves Zrínyi-hárs, a bajmóci (Szlovákia) Mátyás-emlékfa. Európa legidősebb hársa az angliai Bristol melletti Westonbirt arborétumban áll, korát – kis túlzással – 2000 évre becsülik. 2012-ben az év európai fájának a Somogy megyei Felsőmocsolád közelében álló 400 éves öreg hársat választották.
Hibrid hársak
A hárs a természetben nagyon hajlamos a hibridizációra. Leggyakrabban a kislevelű és a nagylevelű hárs hibridjével találkozhatunk, amit európai hársnak (Tilia x europea) neveznek. A kislevelű hársnak az ezüst hárssal alkotott hibridjét Jurányi Lajos botanikusprofesszorról Jurányi-hárnak hívnak. Útmenti fásításra és parkosításra leginkább használt hibrid a krími hárs (Tilia x euchola), amely a Tilia cordata és a Tilia dadystyla természetes kereszteződéséből származik. Fénylő lemezű, szálkás fűrészfogas leveléről, és keskeny koronájáról ismerhető fel. Előny, hogy jól tűri a városok szennyezettebb, szárazabb levegőjét is. Városfásítás célja több, nagy tűrőképességű fajtát nemesítettek hazánkban, így a vaskos levelű, jó lombtartó-képességű Szent István-hársat (Tilia ’Szent István’), a felfelé törő ágrendszerű, szabályos tojásdad koronájú Tilia tomentosa ’Teri’-t és a ’Zentai Ezüst’-öt.
Meghűlésre kiváló
A legnagyobb virágtömeget adó kislevelű június közepén virágzik, ilyenkor kellemes mézillat tölti be körülötte a levegőt, és dolgos méhek raja lepi el a fát. A hársvirág az egyik leggyakrabban használt gyógyhatású növényi rész (Tiliae flos), amely flavonoidokat, illóolajat, nyálkát, cserzőanyagot és cián-glikozidot tartalmaz. Teáját náthára, torokgyulladásra hajlamosító időszakokban ajánlatos fogyasztani. Izzasztó hatása segít a láz leküzdésében. Fájdalomcsillapító, nyugtató és gyomorerősítő, vizelethajtó is.
A hársvirágot röviddel kinyílás után szedhetjük, körülbelül három napig. Utaktól távol eső, védett fát keressünk, és pálhalevelével együtt csak a virágzatokat válasszuk le, a gallyakat kíméljük! A szedés után rögtön szárítsuk meg a virágokat 40 fokos sütőben, és apróra vágva, papír- vagy vászonzacskóban, csavaros üvegben szellős, fénytől és nedvességtől védett helyen tároljuk.
A hársméz az egyik legértékesebb mézfajta. Kissé kesernyés ízű, ezért sütésre nem alkalmas. Idegnyugtató, köptető hatású. Lázzal járó légúti betegségek esetén hársfateában fogyasztva igen hatékony.
