0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Cél az agrárközéposztály megerősítése

Alaptalanok a földtörvényt ért kritikák Fazekas Sándor szerint. Lapunknak kifejtette: a családi gazdálkodók helyzetbe hozása mellett a nagyobb gazdaságok sem lehetetlenülnek el. A vidékfejlesztési miniszter szerint számos civil javaslatot befogadtak,...

♦ Számos szervezet azt az ellenvetést fogalmazta meg a jogszabállyal kapcsolatban, hogy az eredeti célok, így például a családi gazdaságok erősítése a háttérbe szorult, és ezzel megváltozott a törvény szellemisége.
– A földforgalmi törvény a legfontosabb kérdéseket szabályozza majd a föld adásvételével és haszonbérletével kapcsolatban. Bár egyéves társadalmi vita előzte meg a jogszabály elfogadását, az lényegi elemeit tekintve nem változott. Az új földtörvény kimondja, hogy csak az vehet termőföldet, aki ténylegesen a föld megművelésével foglalkozik. Fontos, hogy a helyi földművesek vehetnek földet, vagyis akik az adott településen élnek. Csak hatósági eljárás eredményeképpen lehet valaki földtulajdonos vagy földhaszonbérlő, ráadásul elővásárlási joga van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. A földtörvény több ponton garanciákat nyújt arra, hogy ezeket a szabályokat ne lehessen megkerülni, a spekulánsok ezek alól nem tudnak kibújni, ellenben több konkrét eszköz rendelkezésre áll a családi gazdálkodók támogatására. A frakcióban és a parlamentben is alapos, hosszas vitát folytattunk a tervezetről, azt hiszem, minden kérdést lezártunk.

♦ A földtörvény elfogadása az utolsó napokban késett. Ekkor kerültek még bele jelentős változások?
– Érdemi változás az utolsó szakaszban már nem volt, a zárószavazás előtti módosítók célja az volt, hogy a polgári törvénykönyvvel összhangba hozza a jogszabály egyes pontjait, és néhány kisebb korrekcióról volt szó. A lényegi elemei kezdettől fogva ugyanazok és állandóak.

♦ Több oldalról is kritizálták ugyanakkor a törvényt. A nagyok azt mondják, hogy háttérbe szorulnak és ellehetetlenülnek, a civilek épp ellenkezőleg: ők a kisebb gazdaságokat féltik a nagyoktól.
– A cél az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerősítése volt, az említett kritikák nem ebből a körből, hanem szélső álláspontokról érkeztek. Annak érdekében, hogy 80 százalékra emeljük a kis- és közepes családi gazdaságok arányát, a nagybirtokokét pedig 20 százalékra szorítsuk le, a törvény több lehetőséget is ad. Ilyen például a birtokmaximum vagy a jogosultságokat ellenőrző hatóság. A zsebszerződések kiszűrésére pedig bevezetjük az elő-sorszámozott nyomtatványt, csak ezen lehet majd adásvételi szerződést kötni, ha valaki földet ad el. A nagyok kritikája szerintem szintén alaptalan, 1800 hektár elegendő, csak néhány száz ennél nagyobb birtok van.

♦ Mi az oka akkor annak, hogy ennyit bírálták a jogszabály tervezetét?
– A földforgalmi törvény több érdeket sért, például a spekulánsokét, a zsebszerződést kötő személyekét, nem is csodálkozom, hogy jöttek a kritikák. A földtörvény az arany középutat képviseli. A földtörvény egyébként más pontokon is a kiegyensúlyozottságra törekszik, igyekszik védeni például a földtulajdonosok érdekeit. A földbizottságok a tulajdonszerzésbe beleszólhatnak, de a haszonbérletekbe nem. Azt gondolom, hogy a bérletekbe való beleszólás a tulajdonosi jogok erőteljes korlátozása lett volna, ezt szerettük volna elkerülni. Egyébként egy, a földtörvény kapcsán megszólaló civil szervezet teljesen megszüntette volna a föld magántulajdonát, ezt szintén a földtulajdonosok elleni lépésként értékeltük. A civilek javaslatai azonban más esetekben figyelemreméltóak voltak, és közülük több bekerült a jogszabályba. Ilyen például a biztonsági kellékekkel rendelkező papír a föld adásvételi szerződésekhez, ami egy fontos lépés a zsebszerződések elleni harcban. A civilek szerették volna azt is, hogy a helyi közösségeknek legyen beleszólása a földforgalmi kérdésekbe, a velük való közös munka során merült fel a földbizottságok ötlete is, ami szintén bekerült a jogszabályba.

♦ Mi lesz az állattartással? Sok szereplő szerint az állattartó nagygazdaságokat hozza hátrányos helyzetbe a földtörvény.
– Személyesen javasoltam, hogy az állattartók nagyobb területet bérelhessenek, így egészen 1800 hektárig elmehet egy ilyen gazdálkodó, ami már nem kevés. Ekkora területen ráadásul már több mint 900 marhát lehet nevelni, és még több juhot vagy más állatot, itt tehát nem egy, a gazdaságokat indokolatlanul korlátozó intézkedésről van szó.

Forrás: