0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 26.

A gazdaság mint tanulótér – amit a cégek tanulhatnak a gazdáktól

A családi gazdaságokról általában a termelés jut eszünkbe: a vetés, a betakarítás, az ellés, az etetés, a fejés, a piacozás vagy éppen a mindennapi küzdelem az időjárással és a költségekkel.

Szerző: Marázi Judit

Ritkábban gondolunk arra, hogy a gazdaság valójában egy olyan hely, ahol nap mint nap embereket, folyamatokat, konfliktusokat, változásokat és közösségeket kell kezelni. Vagyis mindazt, amivel egy vállalatvezető is szembesül.

Az elmúlt években sokat foglalkoztam vezetőfejlesztéssel, szervezeti diagnózisokkal és családi vállalkozásokkal. Közben pedig kertészkedtem, megfigyeltem a madarak, rovarok életét egy ökológiailag fenntartható, vegyszermentes kertet alakítottam ki, és egyre többször éreztem azt, hogy a két világ valójában sokkal közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk.

Egy jó gazda figyel, tervez, alkalmazkodik, döntéseket hoz, emberekkel dolgozik, és folyamatosan egyensúlyt keres.

Nem véletlen, hogy amikor vállalatvezetőkkel beszélgetek a vezetés nehézségeiről, sokszor ugyanazok a dilemmák kerülnek elő, amelyekkel egy gazdaságban is találkozhatunk.

Fulop_Zsolt_husgalamb__ vidék galambdúc udvar tanya01
Fotó: MMG archív

A kert például különös dolgokra képes. Megmutatja, hogyan viszonyulunk a kontrollhoz. Sok kezdő kertész első ösztöne, hogy minden gyomot eltávolítson. A kert legyen rendezett, szabályos és tökéletes. Később azonban megtanuljuk, hogy a természet ritkán működik ilyen egyszerűen. Vannak növények, amelyeket gyomnak nevezünk, mégis hasznos szerepet töltenek be, árnyékolnak, védik a talajt a kiszáradástól, táplálják a beporzókat vagy éppen jelzik a talaj állapotát. Nem minden gaz hasznos, de nem is mindegyik ellenség. Nem is szeretem a gaz és a gyom kifejezéseket. A szervezetekben ugyanez történik.

Vannak vezetők, akik minden eltérést problémának látnak, minden más véleményt kijavítanak, mindenről maguk akarnak dönteni.

Rövid távon ez hatékonynak tűnhet, hosszú távon azonban eltűnik a kezdeményezőkészség, és a szervezet olyan lesz, mint a túlkapált kert, rendezettnek látszik, de egyre kevesebb benne az élet, az intuíció és a kreativitás. A gazdálkodás megtanít arra, hogy a kontrollnak is vannak határai. Nem lehet mindent erőből megoldani. Nem lehet siettetni a növekedést, és nem lehet minden folyamatot teljes mértékben kézben tartani. A természet általában gyorsan megmutatja, hol van az a pont, ahol a túlzott beavatkozás már több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

ló lovaglás gazdaság
Fotó: MMG archív

Hasonló tanulságokat hordoz az állattartás is. Aki valaha tartott tyúkokat, pontosan tudja, hogy a csípésrend nem HR-szakirodalomból született. A tyúkólban nagyon gyorsan kialakulnak a szerepek, a kapcsolatok és a láthatatlan hierarchiák. Ha új állat érkezik az állományba, idő kell az új egyensúly kialakulásához. A kívülálló számára ez néha zavarosnak tűnik, de valójában egy természetes folyamat zajlik. A vállalatok sem működnek másként. Egy új vezető érkezése, egy szervezeti átalakítás vagy egy új munkatárs belépése mindig megmozgatja a meglévő rendszert (átalakul a csoportdinamika). A szervezeti ábrákon látható viszonyok és a valós befolyási hálók sokszor nem ugyanazt mutatják. Ezt egy tapasztalt gazda gyakran ösztönösen érti, mert nap mint nap látja maga körül.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: