Mi is az a gubacs?

Néha megtévesztőek

A gubacsdarazsak kiváló botanikusok. Tévedhetetlenül ismerik a tölgyek rokonsági kapcsolatait. Egyes fajaik kizárólag a csertölgyön, mások pedig csak az úgynevezett „nemestölgyeken” (kocsányos, kocsánytalan tölgy stb.) fordulnak elő. Legtöbb fajuknak évente 2 nemzedéke van. Ezek egyikében hímek és nőstények is vannak (tavaszi kétivarú nemzedék), a másikban pedig csak nőstények (nyári/őszi egyivarú nemzedék). A két nemzedék darazsai, és az általuk okozott gubacsok sok esetben még csak nem is hasonlítanak egymásra. Ebből fakadóan még napjainkban is rendszeresen fény derül arra, hogy az eredetileg külön fajként leírt gubacsdarazsak tulajdonképpen egyetlen faj egymást váltó nemzedékei. Már ez is elég lenne a furfangokból, de a történetnek ezzel még messze nincs vége. A nemzedékváltást folytató fajok közül sok tápnövényt is vált az év során.

gubacs, egy darázsfaj gubacsa két különböző növényen

Az Andricus lucidus nevű faj tavaszi nemzedéke kizárólag a cser hímvirágjain képez rózsaszerű gubacsot, őszi nemzedéke pedig a molyhos, kocsányos, kocsánytalan tölgyeken (cseren sohasem) látható „süngubacsban” fejlődik.

Ellenségek és szövetségesek

A gubacsokhoz – különösen, ha azok nagyok és komplex felépítésűek – fajgazdag, specialista rovaregyüttesek kötődnek. Egy-egy cseresznyényi gubacsban akár 5-6 rovarfaj 30-40 egyede is kifejlődhet. Vannak olyan hártyásszárnyúak, de ormányos bogarak és lepkék is, amiknek lárvái sehol másutt, kizárólag tölgygubacsokban fejlődhetnek ki. Nem túlzás tehát az a kijelentés, hogy a tölgygubacsok valóságos mikrokozmoszok, a biodiverzitás jelentős bástyái. A gubacsokhoz kötődő rovarfajok közül igen sok a gubacsdarazsak természetes ellensége. A fémfürkészek hosszú tojócsövükkel a gubacsokozó lárvájába rakják petéiket lárváik pedig azon élősködve, azt általában elpusztítva fejlődnek ki.

Persze a gubacsdarazsak sem hagyják magukat.

A gubacsok vastag, fásodott fala, a tüskék, az enyves, ragadós felszín mind-mind a természetes ellenségek dolgát hivatott nehezíteni. Az egyik legügyesebb önvédelmi trükköt a Dryocomus cerriphilus nevű faj fejlesztette ki. Gubacsai felszínén nektárt választ ki, ami odacsalogatja a hangyákat. A járőröző „hangyahadak” pedig elűzik a gubacsdarázs-lárvák vesztére törő élősködő darazsakat. Az érdekességeket hosszan lehetne sorolni, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy erre az apró természeti csodára, a gubacsra mostantól más szemmel nézzünk. A borsszemnyi, vagy éppen diónyi tölgygubacsok sokszínű világában ugyanis élet-halál harcok, ármányok, szövetségek, egyszóval valódi drámák zajlanak.