0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 15.

Emlékeztető

Mire írásom az olvasó elé kerül, már tudják a tisztelt méhésztársak, hogy Hajdú megyei tájszólással mire buzdít a népi rigmus: „Ha fínylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!" Csak a fiatalabbak kedvéért írom le, az „ízík" a kukorica szára, amelyről...

Karácsony után egy elkésett méhésztársnak segítettem a még takaratlan méheit téliesíteni. Az időjárást nézve nem késett el, 12 fok volt, a méhek röpködtek. Találtam olyan családot, amely üres lépekre húzódott át, miközben a kaptár másik felében tele mézes keretek álltak. Nyilván egy tévedésből hátrarakott nyílt fias lép vitte át a családot, majd a hideg beálltával itt maradtak, megették a néhány szomszédos kereten lévő kevés élelmet. Szükség törvényt bont, a méheket átráztam a mézes keretekre, majd betakartam őket. Bizonyosra veszem, a méhésztársam családja rendben átvészeli a telet, a méhek sok mindent kibírnak. De nem biztatom a méhésztársakat hasonló eljárásra, állományunk aktuális munkáit mindig időben kell elvégezni.

Ezen a télen még nem mértünk tartósan -5 fok alatti hőmérsékletet, január elején nappal plusz fokok vannak. Ezért találhattam méhésztársam családjai között több esetben petés keretet. Az anyák egy része beindult és petézni kezdett. Ha nem lesz tartósan -20 fok, akkor a kaptárban felpezsdül az élet. Normálisan január végén, ahogy a méhek érzik a napok hosszabbodását, elkezdődik a petézés. Az idén a decemberi petékből kifejlődött fedett fiasítás mellé petéznek az anyák.

Íme, a világ legnagyobb méh-sűrűségű országa, látszik, hogy a legkiszolgáltatottabb is. Bevételeink 70%-a az akácmézből származik, legalábbis jó években. A késői tél tavaszi fagyokkal jár, ami hátráltatja a család fejlődését és károsítja a fejlődő rügyeket. A tavaszi fagyok azonban nem egyedül felelősek a rossz akáctermésért. A fagy sávokban jön, a fák tetején általában marad hol vékonyabb, hol vastagabb virágpárna, Debrecen környékén „kalapos akácnak” csúfolják.

Az elmúlt két évben lefagyott a fák háromnegyede, de az öreg méhész szerint „nem kell attul filni”. 2011-ben is volt fagy, viszont a megmaradt virágok 80%-os termést adtak, ahol maradt virág. Az elmúlt két évben virágzás idején is esős, hideg idő volt és ezt már a méhek nem tudták a munkájukkal kompenzálni. Akácbevétel híján csak 0 közeli gazdasági eredményre számíthatunk. Az időjárást nem tudjuk szabályozni, a tavalyi év pedig megmutatta, hogy az akácfa nem hagyja magát, az ország középső sávjában május 10-ig mindenképpen kivirágzik.

Tapasztalatom szerint február első napjaiban általában 1-2 melegebb nap is adódik, még tartós hideg esetén is. Ekkor a méhek tisztuló repülést végeznek, én ekkor rakom be a gyógyszeres cukorlepényt. Az 1953-as év telén a magyar méhállomány fele nozéma betegségben elpusztult. Az akkori időjárás, az idős méhészek szerint, a tavalyihoz hasonló volt. Utána hozták Magyarországra a Fumagillint, amit évtizedeken át baj nélkül használtak. Ma van, aki használja és van, aki megtiltaná a használatát. A ma beszerezhető szer a méhész-állatorvosok előadásai szerint a méhek belében széndioxidra és vízre bomlik, ebből nem jelenhet meg a termelt mézben szermaradvány.

Lepényem receptje: 20 kg többször átdarált kristálycukor, 6 kg saját termésű méz, a gyógyszer előírt adagmennyisége, 3-4 dl tömény kamillatea, ez gyulladáscsökkentő, áztathatunk bele sós lórom szárított leveleket és magvait, ennek pedig hasfogó hatása van. A keverést betonkeverővel végzem, gyorsabb és kényelmesebb a kézi gyúrásnál. A gyógyszer adagolásánál figyeljünk arra, mekkora adagokat adunk a családnak. Általános az 1 kg-os adag, én az utóbbi években 70-80 dkg-os adagolást alkalmazok, ez az állomány kétharmadánál elegendő, az egyharmad pedig 1-2 hét múlva újabb adagot kap, ebben azonban már nincs gyógyszer. Az első tavaszi növények, a hóvirág, a mogyoró, az éger ebben a hónapban nyílnak, virágporuk purgálja ki a méhek gyomrát a hosszabb-rövidebb tél után. Csak remélhetjük, hogy az idén nem lesz márciusi hideg.

A lepény beadásakor megfigyelhetjük a családok állapotát. Az egyenletesen zümmögő családot a lepény beadása után azonnal takarjuk vissza. Ebben az időszakban nagyon fontos a meleg takarás. A fiatalabb, kevesebb tapasztalattal bíró méhésztársakat intem, ne üljenek fel a takarás nélküli elméletüket hangosan hirdető méhészeknek. Ha megnézik azok állományát egy méhészkirándulás alkalmával, a legtöbb helyen látni fogják, hogy a keretsor fölött max. 2 cm-rel megtalálható a jól szigetelő, kemény kaptártető. Olyat ritkán láthatnak, ahol a keretsor fölött 6-10 cm-es hézag van és télen nincs benne takarás. Ha ilyen helyen hallják, hogy nem kell takarni, azt a saját állományukban csak néhány kaptárnál próbálják ki, aztán látni foQák a különbséget. Az egészséges család kibírja, viszont megnő a fogyasztás és hamarabb elhasználódnak a téli méhek. Semmi sincs ingyen. A méhek célja a létfenntartás és a szaporodás. Az ember ennél többre kényszeríti őket, többlettermést, elvehető mézet akar. Ennek eléréséhez szükség van az emberi beavatkozásra.

Ha a takarás felbontásakor nyugtalanságot, erős, rendellenes zúgást észlelünk, be kell avatkozni. Az anyátlan család nem éri meg a tavaszt, másik családdal kell egyesíteni, a népessége egy tartalék, gyengébb családot termelő családdá erősít. Ilyenkor gyorsan kell dolgozni, minél rövidebb ideig hűtsük a családokat.

A kaptárba bejutott egeret ki kell űzni, a kirágott lyukat fadarabbal dugjuk be, mert az „egri gyerekek” szeretnek kaptárhűséget mutatni és visszatérnek. Humánus természetű vagyok, meg aztán az egérnek is egyetlen élete van, haszontalanul kár kioltani. Esetleg táplálékul szolgálhat majdan egy gólyának…
A tavasz közeledtével egyre több írásbeli feladatunk is akad. Előző havi munkámban elmondtam, január elsején számolok. No ezen már túl vagyok, az idén sem ért meglepetés. Azt mondja a parasztember: Ha 1 Ft hoz 1 Ft-ot, az jó üzlet, tehát ha 2 Ft bevételből 1 Ft a költség, az elfogadható eredmény. Költségeim tavaly is közelítettek a bevételek 60%-ához. Ebben azonban már benne vannak a fejlesztési célú eszközök is. Milyen év lett volna, ha sikerül az akác!

Ne feledjük február 28-ig az önkormányzatnál a méhek bejelentését elvégezni. Ha mindezzel kész vagyunk és a téli keret-, kaptárgyártással is jól haladunk, akkor piaci napokon mehetünk mézet árulni, szigorúan saját magunk. Vigyünk kisebb darab lépesmézeket ajándékként a gyerekeknek. Ahogy a gyerek majszolja, attól a legvékonyabb pénztárca is kinyílik.

Sápi László, Debrecen

Forrás: