A hazai szaporítóanyag-szükséglet azonban 63 ezer tonna, Magyarországon ugyanis 21 ezer hektáron termesztenek étkezési burgonyát, amelyhez hektáronként 3 tonna vetőmagot (gumót) kell ültetni. A hiányzó szaporítóanyag Hollandiából, Németországból, Romániából, Skóciából, Franciaországból, Ausztriából és Lengyelországból származik. Utóbbiból sajnos nagy mennyiségben érkezik „feketén” ellenőrizetlen minőségű vetőgumó. A hiányzó mennyiség legtöbbször a saját termésből „visszafogott” gumó, a fémzárolt vetőgumó ugyanis nem olcsó. Aki azonban „biztosra megy”, nem kockáztat a bizonytalan eredetű vetőburgonyával, mondja házigazdánk, Lantosi László.
Fémzárolt gumók
A Somogyi-homokhát talajai nagyszerűek a burgonyatermesztéshez, a mikei Rákóczi Szövetkezet földjein valaha 200 hektáron termesztettek vetőgumót. Ma Somogy megyében három termesztőnél összesen 19, Berzencén 90 hektáron terem vetőburgonya, illetve Keszthely, Zirc és Nyíregyháza környékéről is származik burgonya-szaporítóanyag.
Lantosi László negyven éve foglalkozik vele, ma már saját családi vállalkozásában. Mikén, 10 aranykoronás homoktalajon 15 hektárról takarít be vetőgumót, amit a tenyészidő folyamán a hatóság, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal szakembere folyamatosan ellenőriz, ez a fémzárolás feltétele. Lantosi László azt mondja, hogy 5 hektár vetőburgonya szakszerű termesztéséből már meg lehet élni.
A Lantosi üzemben minden munkafolyamathoz rendelkezésre állnak a megfelelő munkagépek. A talaj-előkészítést váltva forgató ekével végzik, 4 soros ültetőgéppel dolgoznak, és a töltögetés, permetezés is gépesített. A szárzúzó gép levonulása után egysoros kiszedő emeli ki a bokrok alatt fejlődött, nem túl
nagy méretű gumókat. A kitermelt vetőgumókat a novemberi értékesítésig konténerekben, burgonyatárolóban helyezik el.
Fontos a gyomirtás
A vetőburgonya termesztésének legfontosabb munkafolyamatai közül Lantosi László első helyen említi a gyomirtást, ugyanis a gyomokon élő levéltetvek, kabócák felelősek a vírusbetegségek terjedéséért,
ami akár 40%-os termésveszteséget is okozhat a következő nemzedékben. A burgonyában bevált metribuzin hatóanyagú gyomirtó szerre viszont egyes fajták érzékenyek. Az étkezési burgonya termesztőinek a burgonyabogár irtására kell nagyobb hangsúlyt
fektetniük.
Négy keszthelyi nemesítésű fajta, a Démon,a Balatoni rózsa, a Katica és a Hópehelytermett 5 hektáron, további 1-1 hektáron pedig holland fajtát vetett megrendelésre. Ezen a talajon és éghajlaton a hagyományos holland fajták érdekes módon varasodnak, ami a gumók hajtásképességét kevésbé befolyásolja, piacosságát azonban nagymértékben rontja, emiatt korábban az ilyen étkezési
burgonyát hámozva értékesítették.
Lantosi László az évek során rendkívül sok tapasztalatot szerzett a különböző fajták termeszthetőségéről. A hazaiak közül a Balatoni rózsa vegyszeres gyomirtása során gyorsan kiderült a fajta metribuzin-érzékenysége, helyette a metabromuron hatóanyag használható.
Visszaültetik
A hazai tapasztalat szerint az étkezési burgonya termelői több évig viszszaültetik a saját termesztésből fogott gumókat, ez a saját fogású szaporítóanyag persze számos veszélyt tartogat. A Balatoni rózsa azonban – különösen házikerti alkalmazásban – erre alkalmas. A Keszthelyen negyven éve folyó nemesítési munka eredményeként született multirezisztens fajta népszerűsítésekor ezt a tulajdonságát hangsúlyozzák is a nemesítők. Nem kétséges, hogy a fémzárolt vetőburgonya nem olcsó, ám később a gazda számos előnnyel számolhat, amely végeredményben gazdaságossá teszi az étkezési burgonya termesztését. Aki feketén érkezett, bizonytalan eredetű szaporítóanyagról indítja a termesztést, fölöslegesen sokat kockáztat. Ráadásul a hibás, gyakran szemmel nem látható fertőzésekből származó károkért senkinél sem tud panaszt tenni.
