Norvégia alapvetően nem tartozik a nyári szabadság alatt autóval gyorsan elérhető közkedvelt úti céljaink közé, hogy a napos és meleg, homokos tengerpartjai valamelyikén pihenjük ki az egész éves kemény munka fáradalmait. Tenger határolta partszakasza pedig akadna bőven. Mintegy 25 000 km hosszan tagolják fjordok és szigetek. Igaz, a homok helyett nagy valószínűség szerint sziklákat találunk. Mint ahogy az ország egészére jellemző hogy már néhány „ásónyom mélységben” is kőbe, kövekbe ütköznénk. Az ország területe több mint 380 000 ezer négyzetkilométer (több mint négyszerese hazánkénak). Nagyobb, mint Olaszország, vagy az Egyesült Királyság. A terület nagy részét erdők borítják. Ezen a nagy területen viszonylag kevesen élnek. A lakosság bő 5 000 000 fő (fele hazánkénak). Valamelyest érthető, mert az ország területének nagyobb része alapvetően nem optimális a letelepedés szempontjából. 
Az ország bőséges építőanyagot kínál mind a fa mind a szilárd kőzet révén. Ezért napjainkban is közkedvelt a fából való építkezés, mind a gazdák, mind állataik lakhatását szolgáló épületek esetében. A norvég valósághoz hozzá tartozik, hogy a telepenkénti állatlétszám meglehetősen alacsony. Az államilag szabályozott, maximális telepi kocalétszám 105 egyed lehet, hízólétszám tekintetében pedig 2100 egyed engedélyezett, telepenként. Norvégiában a sertéstartás tradicionálisan is családi méretben, családi gazdaság keretei között történik, mintegy 2200 telepen. Az éves hízó-előállítás bő másfél millió darab, mely mennyiség Norvégia igényeit kielégíti (sertéshúsból önellátó), így Norvégiából sertéshús export gyakorlatilag nincs.
A sertéseket az országon belül három fő régióban tartják:
– délnyugati régió (Stavanger körzet)
– középső terület (Oslo térsége)
– közép Norvégia (Trondheim környéke)
A jelenlegi sertéstartás és -tenyésztés alapjait az 1950-es években teremtették meg:
– 1958: megalapítják a Norvégiai Sertéstenyésztők Szövetségét (jelenlegi nevén Norsvin) a mesterséges termékenyítés bevezetésével egy időben.
– 1960: bevezetik az ultrahangos hátszalonna mérést a szelekció során.
– 1970: Elindítják a Központi Teszt Állomásokat. Megkezdik a kanok vizsgálatát a takarmányhasznosítás-, növekedési erély-, hátszalonna mérés, továbbá a rokonsági fok terén (GN-X program).
– 1980: A Norsvin nagyobb hangsúlyt helyez a cégen belüli kutatásokra és fejlesztésekre (K+F). A biotechnológiai eljárásokat beépítik a meglévő Kutatási és Fejlesztési stratégiájukba. Jelentős előrelépések a Mesterséges Termékenyítés terén.
– 1990: Beindítják a kanok tesztidőszaka alatt a csoportos tartás mellett is egyedi takarmány felvételi adatokat rögzítő „FIRE” számítógépes egyedi takarmányállomásokat. Az így nyert egyedi adatokat felhasználják a napi szelekciós munkában.
– 1993: A Norsvin megalakítja a Norsvin Lietuva UAB leányvállalatát.
– 1998: A Norsvin a felhalmozott tapasztalatok alapján felülvizsgálja és átalakítja az addigi húsminőségi- és hasított test minőségi értékelésének módszerét.
– 1999: A Norsvin segítségével a mesterséges termékenyítés – mint technológia – ugrásszerű elterjedése a ’80-as és a ’90-es években. 1999-ben a Norsvin 278 férőhelyesre bővíti a Mesterséges Termékenyítő Kanállomását, mely ennél fogva Észak-Európa legnagyobb Mesterséges Termékenyítő Állomása lett.
– 2001: A Norsvin tenyésztelepein bevezetik az újszülött malacok egyedi mérlegelését és az elhullások protokollban szabályozott rögzítését. Az azóta eltelt időszakban több mint 2,4 millió újszülött malac került egyedileg mérlegelésre.
– 2001: A Norsvin nagyobb tulajdonrészt szerzett a svéd Avelspoolen AB cégben.
– 2002: A Norsvin lerakta a tengeren túli populáció alapjait, mely kansperma útján közvetlen kapcsolatban van a norvégiai nukleusz populációval. Mára a Norsvin jelentős piaci részesedésre tett szert az Egyesült Államok sertés piacán.
– 2008: A Norsvin megnyitja a Delta kantesztelő állomását. A tesztelt kanok közül évente 3500 db kanról a szokásos „FIRE” egyedi etetőállomásokon és méréseken gyűjtött adatokon túlmenően CT (Computed Tomography) vizsgálattal is jelentős mennyiségű a teyésztésben jól használható információt gyűjtenek be. A CT vizsgálatok ilyen tömeges felhasználása a sertéstenyésztésben egyedülálló a világon.
– 2014: A Norsvin bevezeti a génszelekció alkalmazását a hagyományos nemesítési módszereinek kiegészítőjeként. A Norsvin genetikai szelekciós módszerei egyedüliek a nemzetközi piac szereplői között, mellyel a tenyészállatok gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságainak pontosabb meghatározása és ezen tulajdonságoknak a köztenyésztésben történő mind szélesebb körű felhasználása a cél.
De lássuk, hogy hol tart ma a Norsvin tenyésztése, milyen tenyésztési célokat tűznek ki a különféle vonalak fejlesztése elé?
NORSVIN DUROC
A vonal tenyésztési célkitűzése egy hatékony, magas színhússal és kiváló húsminőséggel rendelkező hízó előállítása.
A CT vizsgálatoknak köszönhetően a színhús tartalomban nagyon magas előrehalást értek el (1 százalékot évente).
Ennek következtében a tenyésztési célkitűzések meghatározásakor nagyobb figyelmet tudnak szentelni a testtömegyarapodásnak és a takarmányértékesítésnek. Előre láthatóan a jövőben nagyobb növekedés várható ezen tulajdonságok esetében. Köszönhetően a modern tenyésztési módszereknek az utóbbi években a kanok tesztidőszaka alatt az egy kilogramm élősúly előállításhoz szükséges takarmány mennyisége évente 0,04 kg-mal csökkent.
A színhús százalék és a húsminőség közötti teljes mértékben negatív korrelációnak köszönhetően a színhústartalom növelésével könnyedén le tudnák rontani a Norsvin Duroc húsminőségét. Éppen ezért a húsminőség a múltban is és a jövőben is fontos helyen szerepel a tenyésztési célok között.
NORVÉG LAPÁLY
A Norsvin Lapály tenyésztési célja a hatékonyság és a termelékenység egyensúlyban tartása az anyai tulajdonságokkal.
A norvég lapály egy olyan tiszta lapály vonal melyet az elmúlt évtizedekben nem befolyásoltak más vonalak. A tenyésztési cél az idő előrehaladtával vált egyre összetettebbé. Napjainkban a tenyésztési célban 25 különböző képen súlyozott tulajdonság szerepel. Az élő malacszám több mint 20 éve került be a tenyészcélok közé. 2001-ben a mérésekre és az elhullásokra új előírásokat vezettek be. Napjainkig több mint 2,4 millió malac egyedi mérését végezték el. 2010-ben a tenyésztési célt teljesen átalakították, új tulajdonságokat vontak be, mint például a sertések elhullása, vagy a kocák váll felfekvései. 2012 áprilisában a kocák választáskori kondíciós pontszáma került beillesztésbe a tenyészcélok közé. Ez biztosítja, hogy olyan magas szaporaságú kocákat tenyésszenek, melyek megfelelő takarmányfelvételi kapacitással bírnak, így biztosítva a folyamatos magas szintű szaporulati mutatókat. A Norsvin lapály úgy ismert, mint egy vékony szalonnájú, és hatékony koca vonal.
A tenyészcélok között szereplő robosztusság napjainkban már nem csak egy fenotípusos jellemvonást jelöl, de magában foglalja a könnyű fialást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, a termelés fenntarthatóságát, és a jó étvágyat is. Mint az előbbi felsorolásból is kitűnik a robosztusság fogalma manapság már nagyon összetett.
Cél a nukleusz és a termelők állománya közötti genetikai távolság minimálisra csökkentése
Egy tenyésztő cég akkor végzi jól a dolgát, ha a lehető leggyorsabban át tudja ültetni a kutatási eredményeit a gyakorlatba, azaz a minimálisra tudja csökkenteni a nukleusz és a végtermék állományok közötti genetikai távolságot. Ennek érdekében a Norsvin Elite kanok spermájával látják el a világ számos részén megtalálható nukleusz állományokat. Ezen túlmenően a Norvégia közeli piacok mesterséges központjainak rendszeresen szállítanak tenyész és terminál kanokat, melyek darabszáma 2012-ben a tenyészkanoknál megközelítette a 120-at, míg terminálkanok esetében a 150-et. Ez, a kanokon, illetve spermán keresztül a Norsvin nukleusz állományával meglévő szoros kapcsolat biztosítja a termelőknek, hogy szinte nincs genetikai elmaradásuk a nukleusz populációhoz képest.
A tenyésztési módszerek, melyek megkülönböztetnek a többiektől
Kanok tesztelése
A Norsvin Delta tesztállomásán évente 3500 kan tesztelése zajlik. A kanokat 40 és 120 kilogramm között tesztelik. Ezeket a tenyészjelölteket nem csak a termelési tulajdonságaikra (napi takarmányfelvétel, testtömeggyarapodás, takarmányhasznosítás, stb.) tesztelik, hanem valamennyinél elvégzik a CT-vel történő test elemzést is. A CT vizsgálatok segítségével élő állatoknál lehet olyan vizsgálatokat elvégezni, és olyan adatokhoz hozzájutni, melyhez más tenyésztő szervezetek csak vágást követően tudnak hozzájutni. A szinhús mennyisége mellett annak minőségéről, sőt az állatok csontozatáról is számos információhoz jutnak, így a napi rutin része, hogy kiszűrjék a osteochondrosist örökítő kanokat, mellyel elkerülhető a hízók sántaság miatti csökkent testtömeggyarapodása.
A Norsvin Delta tesztállomáson minden egyes tesztelt kant a 60K SNP-chip használatával genotipizálják. Az így tesztelt 3.500 kan közül végül csak a 100 legjobb kant választják be az Elite mesterséges kanok közé. A teszteken elbukott kanok közül évente mintegy 2000 állat esetében részletes húsminőség vizsgálatokat végeznek.
A nukleusz telepi tesztelést végtermék előállító telepeken termelő állatok vizsgálatával egészítik ki. 2010-ben megújították a telepi teszteket és új méréseket vezettek be. Jelenleg mérik a testtömeget, a hátszalonna és karaj keresztmetszetet, valamint az állatok küllemét is elbírálják. Miután befejeződik a kannevelő kocák telepi tesztje az összesített pontszámok alapján válasszák ki a legjobb egyedeket. A Norsvin lehető leggyorsabb genetikai előrehaladás érdekében nagyon magas kocaselejtezést alkalmaz a telepein, mely azt jelenti, hogy a fialások 62%-a süldő ellés. A tenyésztelepek egy egységes számítógépes rendszeren keresztül jelentik a kocák termelési eredményeit. Az így gyűjtött nagy mennyiségű adat nagy segítség a genetikai fejlesztéseket végző tenyésztők számára.
A 2010-ben bevezetett változtatások jelentősen javították a tenyészállat kiválasztás pontosságát. A változások két területet érintettek. Egyrészt a korábbi csak a hátszalonna vastagság mérésre alapozott színhús bírálat helyett bevezették a hátszalonna mellett a karaj ultrahangos vastagságmérését is. A használt készülék képernyőn jeleníti meg a hátszalonna és izom rétegeket, lehetővé téve ezáltal a nagyon pontos adat felvételezést. A másik jelentős változás egy új küllemi bírálati módszer, mellyel megnyolcszorozták az évente lepontozott dédnagyszülő kocasüldők számát. A küllemi bírálatot a fialás előtt lévő vemhes süldőknél megismétlik. A pontozást 8 tulajdonság esetében végzik el. Az adatfeldolgozás sebességét jól mutatja, hogy a begyűjtött adatok másnap már a Norsvin web alapú eszközein hozzáférhetőek.
Norvégia másik jelentős előnye a magas állategészségügyi státusz. Az ország egésze SPF státuszúnak tekinthető, mely érdekében számos intézkedést tettek, tesznek. Ilyen intézkedés többek között a késztakarmányok kötelező jellegű sterilizálása. Ennek a nagy odafigyelésnek köszönhető, hogy számos nagy gazdasági kárt okozó betegséget soha sem mutattak ki a norvég sertésállományból.
Mindezek alapján nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy Európa legnagyobb sertéstenyésztő vállalata, mely a Topigs Norsvin fúziójával jött létre számos olyan eredménnyel rendelkezik, mely biztosítja, hogy igaz legyen a kijelentés, hogy a Topigs Norsvin a világ leginnovatívabb sertéstenyésztő vállalata.
Palásti Péter Gábor
Topigs Norsvin Danubia Kft.
