Az idei év a helyi termékek éve az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron is, ami sok újdonságot jelent. Egyebek mellett, most első alkalommal, nagykövete is lesz a szeptember 23. és 27. közötti rendezvénynek, Horváth Tihamér zalai gazdálkodó személyében.
A rendezvény folyamatosan fejlődik, és mára újra elfoglalta vezető helyét a szakkiállítások sorában. A legutóbbin, 2013- ban mintegy 750 kiállító mutatkozott be 45 ezer négyzetméternyi területen. Idén 800–900 kiállítóra és mintegy 100 ezer látogatóra számítanak – mondta el Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc- felügyeletért felelős államtitkára a közelmúltban tartott sajtóeseményen. Hozzátette: az OMÉK átfogó képet nyújt az agráriumról: a különböző kiállítók segítségével a termőföldtől az asztalig bemutatja a termékek útját, hiszen a mezőgazdasági gépektől a haszonállatokon, terményeken és alapanyagokon át a késztermékekig mindent megtalálhatnak itt az érdeklődők.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy „A helyi termék éve” program újdonságainak egyike, hogy a kilenc magyar turisztikai régió bemutatásával igyekeznek közelebb hozni a vidéket a városi emberekhez, a helyi termékeket állítva a középpontba. Az OMÉK-ra az ország minden részéből és a határon túlról is érkeznek kiállítók, hogy elhozzák a tájegységükre jellemző ízeket, hagyományokat, termékeket. Idén a nagy mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok és feldolgozók mellett minden eddiginél nagyobb számban várnak helyi termelőket, családi gazdálkodókat, az agrárium kis- és középvállalkozóit – mondta el Zsigó Róbert.
Az idei a Helyi termék éve Az idei OMÉK tematikájában szorosan kapcsolódik a Helyi termék éve programsorozathoz. A helyben előállított, ellenőrzött termékek iránt egyre növekszik a magyar vásárlók érdeklődése, és ezt a pozitívnak tekintett folyamatot kívánta tovább erősíteni a Földművelésügyi Minisztérium azzal, hogy az idei évet a Helyi termék évének nyilvánította. A Helyi termék éve 2015 program célja, hogy a vásárlókat megismertesse a helyi termékekkel, azok előnyeivel, ezen keresztül pedig a fogyasztók közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a termelőkkel. A programsorozat keretében oktatási-ismeretterjesztő programok, országos szakmai fórumok, családi és gyermekprogramok, valamint kiállítások, vásárok, fesztiválok igyekeznek közelebb vinni a vásárlókhoz a helyi termékeket. A kormány 2010 után olyan intézkedéseket hozott és olyan jogszabály-módosításokat hajtott végre, amelyek megkönnyítették a kistermelői tevékenységet és a kistermelői piacok létrehozását. Az ilyen piacok száma az elmúlt négy évben megduplázódott, mára 214 működik az országban. Felmérések szerint ma már a magyar fogyasztók háromnegyede tartja fontosnak, hogy a lakóhelye közelében állítsák elő azt az élelmiszert, amelyet önmaga és családja számára vásárol. |
A helyi termékek növekvő népszerűségének oka, hogy felmérések szerint a magyar vásárlók számára fontos, hogy megbízható termelőtől származó, minőségi, ellenőrzött hazai terméket vásárolhassanak. A tárca számos jogszabály-módosítással könnyítette meg a kistermelői tevékenységet és a helyi termelői piacok létrehozását, aminek köszönhetően a termelői piacok száma is növekedett a közelmúltban.
Különlegesen jó alkalom az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár arra, hogy a legkülönfélébb termelők bemutassák tevékenységüket, termékeiket, valamint azok elkészülésének folyamatát a nagyközönségnek. Az OMÉK-on ezért igazi csemegéket találhatnak a látogatók, a termelők pedig néhány napra az országos érdeklődés középpontjába kerülhetnek. Kétségkívül számos marketingeszköz áll a termelők rendelkezésére ahhoz, hogy termékeiket népszerűsítsék, ám a kézműves élelmiszerek terén alighanem egyiknek sincs olyan nagy hatása, mint a személyes kapcsolatnak, és ezt döntően szakkiállításokon és vásárokon lehet megteremteni.
Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese az eseményen elmondta: a 77. OMÉK szeptember 23. és 27. között – a hagyományokhoz híven – a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban lesz, és már több mint 400 kiállító jelezte a részvételét. A kiállításon minden eddiginél több, 35 szakmai konferenciát tartanak az öt nap alatt. A hagyományoknak megfelelően lesz mezőgazdasági gépkiállítás, élőállatbemutató, és számos más színes program mellett az OMÉK Kerten a magyar dísznövény ágazat mutatkozik be. A belépők a két évvel ezelőtti árakon lesznek kaphatók, az iskolás csoportok pedig ingyen látogathatják a kiállítást – tájékoztatott Lipcsey György.
Nemcsak koncepciójában újul meg Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemléje, hanem idén először nagykövete is lesz a rendezvénynek, Horváth Tihamér személyében. Ő évtizedek óta gazdálkodik, és birtokán nemcsak mezőgazdasági termelést folytat, hanem őshonos állatok tenyésztésével is foglalkozik.
Horváth Tihamér kijelentette: szerinte a vásár egyik fő feladata a helyi termékek népszerűsítése. A helyi termékek fontos szerepet töltenek be az ország élelmiszerellátásában, és hozzájárulnak a turizmus sikeréhez is. A helyben megtermelt élelmiszerekkel bizalom alakul ki a fogyasztó és a termelő között, ami jót tesz az üzletmenetnek. Azonban ennél is többről van szó: a helyi termékek bemutatása nem csupán kapcsolatot jelent a vásárlókkal, hanem egyben stratégiai, nemzetvédelmi kérdés is a lokális termelés. Az élelmiszerellátottság kulcsfontosságú, ezt a kérdést nem lehet csupán a kereskedelemre bízni.
„A helyi termékek hálózata egyben egy társadalmi hálózat is, amely képes kiegyengetni az elosztórendszerek hibáit. Például egy pénzügyi válságban rögtön megváltoznak az ellátórendszerek is, a hiány pedig a legjobb közösséget is elsodorhatja” – fogalmazott az OMÉK-nagykövet.
Horváth Tihamér feltette a kérdést: ha egy áruház bezár, a vásárlók hogyan jutnak élelmiszerhez? A helyi termékek egyúttal a stabilitást, az élelmiszerbiztonságot is szolgálják. „Egy nemzet kitettsége a paraszti szabadság, a termelési szabadság kiszélesítésével is csökkenthető. Ezért a helyi termékek léte a nemzet érdeke is” – fogalmazott a gazdálkodó.
Kézműves ékszerek a vásáron Három éve foglalkozik kézműves ékszerek készítésével Szélessy Gábor vindornyalaki iparművész, aki a sajtóeseményen is részt vett és az OMÉK-on is ott lesz. „Korábban különféle bizsukkal foglalkoztunk, ám ezek változó minőségű alapanyagokból készültek, és nem feleltek meg annak a színvonalnak, amelyet a vásárlóknak biztosítani szerettünk volna” – mondta el lapunknak a kézműves. Hozzátette: „Ezt követően kezdtük el kutatni, hogyan tudnánk jobb minőséggel megjelenni a piacokon, és elhatároztuk, hogy magunk állítjuk elő az ékszereket. A megbízhatatlan, ismeretlen minőség gyakran allergiát, bőrpírt vált ki az ékszerek viselőinél, ám az általunk készített egyedi termékek olyan fémekből vagy más anyagokból készülnek, amelyek biztosan nem okoznak ilyen gondot. Szélessy Gábor a párjával együtt készíti az ékszereket, és elmondása szerint azok külleme döntően a páros hölgy tagjának ízlését tükrözik. Az első alkalommal jelennek meg idén az OMÉK-on saját készítésű ékszereikkel, és nagy várakozással tekintenek az őszi esemény elébe. „Célunk, hogy közelebb kerüljünk a vásárlókhoz, hiszen a kézműves és a helyi termékek legnagyobb előnye az, hogy a vevő attól veszi az árut, aki készíti. Ez bizalmat teremt, és személyes kapcsolatok alakulnak ki. A gondosan elkészített termékekkel azt is elérjük, hogy a vevők újra és újra visszajönnek hozzánk vásárolni. Ez a legnagyobb siker a kereskedelemben” – tette hozzá. Az OMÉK-on nem csupán árukat értékesítenek, hanem szándékukban áll ékszereket készíteni helyben is, és ebbe a kézműves folyamatba a vásárra kilátogatók gyermekeit is szívesen bevonják majd. |
A helyi termékek ráadásul nemcsak az élelmiszertermelés szempontjából fontosak, hanem közösségteremtő erejükkel képesek megtartani a családokat, a fiatalokat a falvakban és a vidéki városokban. Magyarország egyben a turistákat is ezzel a közösséggel és az ő vendégszeretetükkel csalogathatja ide.
„Magyarországnak ezzel kell meghódítania a világot. Meg kell mutatni, hogy érdemes idejönni jót enni, jót inni és jól érezni magunkat. Meg kell fürödni a magyar vendégszeretetben. Ez utóbbinak jelentős hagyományai vannak, én magam is ezt láttam a családban. Ha vendég érkezett, először leültették, megetették, megkínálták itallal, és csak ezután kérdezték meg tőle, hogy mi a jövetele célja” – fogalmazott az OMÉK-nagykövet.
Horváth Tihamér a saját gazdaságát hozta példaként, amikor elmondta: a vendégek a helyi termékek, a helyi vendéglátás kapcsán olyasmiket láthatnak, ami valamikor természetes volt, ám mára már nem feltétlenül azok. „A vendég látja, hogy a tojást most hoztam a tyúkok alól, tudja, hogy a húsokat nem kezeltük kemikáliákkal, ízfokozókkal.” Az OMÉK-nagykövet szólt arról is, hogy a helyi termékek egészségre gyakorolt hatása sem lebecsülendő. „Igaz a mondás, amely szerint amit eszel, azzá leszel. Aki rossz minőségű élelmiszert fogyaszt, megbetegszik. Ha pedig sokan betegszenek meg, az nagy terheket ró az egész társadalomra, ezért a jó minőségű élelmiszer fogyasztása egyben közegészségügyi kérdés is.”
Horváth Tihamér elmondta: nagyköveti pozíciójában feladata az OMÉK-hoz kapcsolódó rendezvényeken való részvétel, és a potenciális kiállítók részvételre buzdítása is. Az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron a kilenc magyar turisztikai régiót és a határon túli területeket az agráriumon keresztül mutatják be a szervezők. Az esemény középpontjában – a helyi termékek évéhez kapcsolódva – a kézműves élelmiszerek és egyéb kézműves termékek állnak majd.
B. L.