0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

Mintagazdaság Rábaszentmihályon

Három évvel ezelőtt, 2012 őszén pályázott a rábaszentmihályi önkormányzat a következő évtől induló START közmunka-mintaprogramra. Egy hektáron és négy foglalkoztatottal indítottak zöldségtermelő kertészetet az önkormányzat saját területén. Azóta már ...

A Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentmihályon a sajnálatos módon ma már kiveszőfélben lévő háztáji kertészeti termelést szerették volna újraéleszteni a START közmunkamintaprogram segítségével, és az önkormányzat szabadon lévő gazdasági területeit hasznosítva. A rábaközi településen – és másutt is a térségben – egykor sokszáz folyóméter kordonos uborka adott munkát és tisztes kiegészítő jövedelmet a családoknak. Döbbenetes, hogy az ipar vonzása, a konzervgyárak megszűnése és a leszorított felvásárlási árak miatt egyetlen generáció sem kellett ahhoz, hogy mindezt elfelejtsék az itt élők, és hogy a kerteket befüvesíték, mondja Horváth Gábor polgármester.

Rábaszentmihályon a pályázatból az önkormányzat hathektáros területének egy hektárján indították el a kertészetet 2013-ban. Az alapvető zöldségfélékből 10–12 féle növényt vetettek, ültettek, a borsótól a paprikáig. Sokmindent kipróbáltak, bár később több fajt elhagytak és csak néhányra koncentráltak. Most főleg étkezési paprikát, paradicsomot és uborkát termelnek. Az idén egy kevés csemegekukoricát is vetettek, illetve málnát telepítettek.

Horváth Gábor elmondta, hogy kezdetben az egész csak játéknak tűnt, de a kezdeményezés sikere és a csapat lelkesedése lendületet adott a kertészet továbbfejlesztéséhez. 2013 őszén épült meg az első két, egyenként 300 négyzetméteres fóliasátor – az egyik pályázatból, a másik önerőből –, valamint a 60 négyzetméteres palántanevelő süllyesztett üvegház, amelyeket vegyestüzelésű kazánnal fűtenek. Tavaly már hajtatott paprikát és paradicsomot is termesztettek, ráadásul már tízen dolgoztak a gazdaságban.

Emberi tényező

A rábaszentmihályi önkormányzati gazdaság sikere nagy részben a polgármester, Horváth Gábor hozzáállásának, a mezőgazdaság és faluja iránti elkötelezettségének köszönhető. Ő mindig is a mezőgazdaságban dolgozott, és 25 éve családi gazdálkodó. A dolgozók közül sokan már rég elszoktak a munkától, úgyhogy nagy nehézségek árán kellett bevezetni őket a nagy odafigyelést igénylő munka világába. „Brigádvezetőként” arra is ügyelnie kell, hogy kit kivel párosít, kinek milyen feladatot ad. Segítségére van a szervezésben Lengyel Istvánné, Katalin vezető főtanácsos-asszony, valamint egy fiatal, agilis kertész, Szűcs Tibor, aki maga is közmunkás.

A START közmunkaprogram nagy előnye, hogy használt eszközt vagy gépet is vásárolhattak a keretében, így viszonylag jó áron megvehető, működőképes, de használt eszközkészlettel indulhattak. Egy kivétellel a fóliaházak is használt elemekből épültek. Három-négyféle paprika nő szabadföldön, összesen 15 ezer tő, amiből lecsó és savanyúság készül. Ma már öt fóliasátorban termelnek, és kettőben a frisspiaci kígyóuborka mellett konzervuborkát is termesztenek, a Majestosa, Dirigent és Trilogy fajtákat, hogy minél előbb legyen friss savanyított áru. Egy sátorban friss fogyasztásra kétféle paradicsomfajtát termesztenek. Két fóliasátorban paprikát hajtatnak, szintén frissárunak. A teljes fóliafelületük ma már 2000 négyzetméter, a szabadföldi konzervuborka 300 folyóméter. Tavaly és idén 2500 tő málnát is telepítettek. A zöldségpalántákat részben maguk nevelik, részben vásárolják. A szabadföldön csévélődobos öntözőrendszerrel, a fóliákban és a kordonos uborkánál, valamint a málnánál csepegtető rendszert alakítottak ki. A fúrt kútból származó vizet 300 köbméteres tárolóból öntözik ki, így mindig léghőmérsékletű vizet kapnak a növények.

Közvetlenül a hathektáros önkormányzati terület mellett sikerült megvásárolni egy családi házat 2014 tavaszán, amiben kis feldolgozóüzemet alakítottak ki. Ez lett az önkormányzati gazdaság alapja. A ház udvarán a mosonmagyaróvári egyetemtől vásárolt kettőshasznú tyúkállományt hoztak létre. Hagyományos módon tartott „kapirgálós” tyúkokat nevelnek, nyáron a kertészet zöldhulladékán.

A tojásfeleslegük hívta életre a száraztészta-készítő manufaktúrát. Kezdetben kézzel készítették és a szabad levegőn szárították a tésztát, ma már két korszerű – pályázati forrásból vásárolt – tésztakészítő géppel gyártják és korszerű berendezésben szárítják a különböző tésztaféléket. A számítógéppel vezérelt szárítószekrényben hat óra alatt 200 kilogramm tészta készül el, amit kézzel mérnek ki és csomagolnak a „Rábaszentmihály ízei” logóval ellátott egységcsomagokba. A hagyományos nyolc tyúktojásos száraztészta mellett fürjtojásos tésztát is készítenek, amihez egy fertőszéplaki tenyésztőtől vásárolják a fürjtojást.

Sertés-mintaprogram

A rábaszentmihályi önkormányzati gazdaság újabb mintaprogramja egy 100– 120 férőhelyes sertéshizlalda lesz, 12 férőhelyes kocaszállással, elletővel, utónevelővel, és ez jövőre már eredményt is produkál, tudtuk meg Horváth Gábortól. A tervek már elkészültek, a megvalósításukat márciusra tervezik. A termelt jó minőségű sertéshúst elsősorban az önkormányzati intézményeknek értékesítik, bár egy kisebb húsboltot is szeretnének nyitni.

A rábaszentmihályi önkormányzati gazdaságban dolgozók száma évről évre folyamatosan bővült: tavaly 15, az idén már 22 főt foglalkoztatnak az adminisztrációs munkát végzőkkel együtt. A dolgozni akaró segélyezettek mellett főleg nyugdíjkorhatárhoz közel álló asszonyok kaptak itt munkát, akiknek nehézséget okoz a városba való bejárás, vagy akik idős szülőket gondoznak, illetve akiket másutt nem foglalkoztattak. Az ízig-vérig gazdacsaládból származó asszonyok tudása összeadódott: az ő tapasztalataikat, családi receptjeit használják föl a savanyúságok és szörpök elkészítéséhez. A frissáru mellett hathét féle savanyúságot, meggyés málnaszörpöt – köztük cukormentes diabetikus változatot is –, és hagyományos módon, zsíron párolt lecsót is készítenek, évente ötezer üveggel. Egyedülálló módon tölgyfahordóban érlelt savanyúkáposztát is készítenek, amihez a szomszédos Rábaszentmiklósról, őstermelőktől vásárolják az alapanyagot, mert ott jobban értenek a káposztatermesztéshez, mondta el a polgármester.

Megalkották a „Rábaszentmihály ízei” szlogent és emblémát, amelyek a termékek csomagolásán és a piacozáshoz használt – szintén a mintaprogram támogatásával vásárolt – hűtött rakterű kisteheherautón és a csornai bolt homlokzatán is szerepelnek. A városi üzlet mellett öt termelői piacra is járnak: Rábaszentmihály mellett Tétre, Mosonmagyaróvárra, Győrbe és Sopronba. A száraztészták, szörpök és a lecsó több környéki helyitermék- üzletben is kapható. A saját csornai üzlet egy éve nyílt, és itt javarészt saját termékeket, illetve néhány környező település önkormányzati gazdaságának termékeit kínálják, amelyekkel ők nem foglalkoznak. Például felpéci fűszerpaprika- őrleményt és csíkvándi lekvárokat, befőtteket is árusítanak.

Horváth Gábor elmondta, hogy a minőség a vonzereje ezeknek a termékeknek, hogy a vevő ne a multiknál vásárolja meg őket, hanem elmenjen értük a piacra vagy az önkormányzati üzletbe. Az savanyúságok ára nagyjából megegyezik az áruháziakéval, de van akinek az áraival nem tudnak versenybe szállni. A piacon a kereskedőkénél jobb áron tudják kínálni a zöldségféléiket. A felesleget feldolgozzák, semmit nem dobnak ki. A termékeik híre szájról szájra terjed. Ez a legjobb reklám, mondja a polgármester.

Szeretnék, ha a „Rábaszentmihály ízei” márkát minél többen megismernék a környékben, és ha meglátják, akkor arról csak jó termék jusson az emberek eszébe.

A kertészetet és a feldolgozó manufaktúrát jövő évtől szociális szövetkezetként kívánják működtetni, mondta el a polgármester, ugyanis már elérték azt a méretet, amelynél önfenntartóvá kell válnia a gazdaságnak, és a szociális szövetkezetnek magának kell gondoskodnia a fizetésekről. A mostani mintaprogram-szerződés lejártával, márciustól az önkormányzattal együtt nyolc taggal, négy-öt dolgozóval indítják el a szociális szövetkezetet.

Az önkormányzati gazdaság tavaly 6–7 millió forint árbevételt ért el 15 emberrel. Horváth Gábor úgy látja, hogy a korábban lesajnált közmunkások és az önkormányzati gazdaság tevékenysége mára elismerést, termékeik rangot vívtak ki a falun belül is.

Negyven év esett ki a környéken a kertészetből, így kisebb csodának számít, hogy Rábaszentmihályon három év alatt helyre tudtak valamennyit állítani ebből a tevékenységből. Horváth Gábor elmondta, hogy állami támogatás nélkül mindez nem sikerült volna, de most már a saját lábukra kell állni. Jelenleg a termelő, a feldolgozó és a kereskedő is az önkormányzat. Ezt a tevékenységet veszi át a jövő évtől a szociális szövetkezet.

Forrás: