0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 23.

Kémia helyett természet

Csökkenő nemzőképesség, daganatos betegségek, időskori elbutulás. Globális egészségügyi kockázatot jelentenek a növényvédő szerek – állítja a Greenpeace most megjelent tanulmánya. A világ legnagyobb környezetvédelmi szervezete szerint az iparszerű me...

Precízen megállapított dózisok, élelmiszer-egészségügyi várakozási idő, részletes felhasználói utasítás. A növényvédő szereknek már a csomagolása is azt sugallja, ha betartjuk az előírásokat, biztonságosak. Azt elmúlt évtizedek kutatásai azonban egyértelműen bebizonyították, hogy még azok a hatóanyagok is veszélyesek lehetnek, amelyeket akár kanál számra ehetünk. Ilyen pl. a DDT, amit a II. világháborúban a tífuszt terjesztő tetvek irtására használtak, s ami milliók életét mentette meg. A DDT a háború után a legelterjedtebb és leghatékonyabb rovarölő szerré vált a világon egészen addig, amíg rá nem ébredtek arra, hogy a biztonságosnak hitt anyag ökológiai katasztrófával fenyeget. A hatóanyag szinte minden élő szervezetbe bejutott, s kiderült, hogy gátolja a madarak szaporodását, halpusztulást okoz, és rákkeltő. Magyarország az elsők között tiltotta be a DDT-t, igaz ebben közre játszott az is, hogy 1965-ben a Balaton halállományának 10 százaléka pusztult el bizonyíthatóan ettől a szertől. A DDT iskolapéldája annak, hogy egy-egy növényvédő szer hosszú távú kockázatait, természetre, egészségre gyakorolt hatását több éves tartamkísérletekkel sem feltétlenül lehet megállapítani. S ebből a szempontból épp azok a kemikáliák veszélyesek, amelyek az elsődleges vizsgálatokon ártalmatlannak tűnnek.
A Greenpeace szerint ezért a kémiai anyagok okozta kockázatokat csak akkor lehet érdemben csökkenteni, ha magát a növényvédőszer-felhasználást csökkentjük. S ebből a szempontból kizárólag az ökológiai gazdálkodás az, ami biztonságos, egészséges élelmiszer-előállítást tesz lehetővé. A szervezet ökológiai gazdálkodás c. kiadványában hét ajánlást – alapelvet fogalmaz meg a világ gazdálkodóinak és döntéshozóinak.
1.Élelmiszer-önrendelkezés. A globális élelmiszer-előállításban az óriás cégek gyakran az élelmiszerlánc minden elemét ellenőrzik. Ők állítják elő a vetőmagot, a hozzá való növényvédő szert az alkalmazott technológiát, a termést feldolgozzák és értékesítik is. Ebben a rendszerben a gazdának gyakorlatilag egyáltalán nincs mozgástere, döntési lehetősége, egyszerű bértermelővé válik. A fogyasztónak pedig esélye sincs arra, hogy független információkat szerezzen az előállított termékről, sőt egy idő után választási lehetősége sincsen. Az önrendelkezés tehát azt jelenti, hogy a vevő, a termelő és az esetleges közbenső értékesítő szorosan együttműködik. Ismerik egymás elvárásait, igényeit.
2.Gazdálkodók, vidéki közösségek támogatása. Az ökológiai gazdálkodás munkaerőt teremt, hozzájárul a vidék megtartó képességének fenntartásához. Tehát olyan közösségi célokat is szolgál, amelyeket támogatni kell – akár az adófizetők pénzéből.
3.Hatékonyabb élelmiszertermelés, jobb hozamok. Ahhoz, hogy az ökológiai termesztés általánossá váljon, új utakat kell keresni a kutatásfejlesztésben is. Olyan termelési módszereket kell kidolgozni, amelyek növényvédő szer felhasználás nélkül és genetikailag módosított fajták termesztésbe vonása nélkül is magasabb hozamokat eredményeznek. A bioélelmiszerek nem lehetnek luxuscikkek, elérhetővé kell válniuk mindenki számára.
4.Biológiai sokféleség növelése. Az iparszerű mezőgazdasági termelés egy-egy növénynél már ma is csak néhány fajtát használ. A genetikailag módosított fajták termesztésbe vonása és globális forgalmazása pedig azt vetíti előre, hogy olyan meghatározó növényekből, mint a kukorica vagy a szója csak 2-3 egyidejűleg termesztett fajta marad. Ez a tájfajták és az ehhez kapcsolódó genetikai értékek elvesztéséhez vezet.
5.Fenntartható talaj egészség, tisztább víz. Miközben a világ népessége 1950 óta megkétszereződött a megművelt szántóföldek nagysága alig 10 %-kal nőtt. A megnövekedett élelmiszerigényeket az elmúlt évtizedekben többnyire olyan hozamfokozó eljárásokkal próbálták kielégíteni, mint a nagyadagú műtrágyázás. Ez a talajpusztuláshoz, a talajvizek nitrátosodásához vezetett.
6.Ökológiai növényvédelem.
7.Rugalmas élelmezési rendszerek. A monokultúrás növénytermesztés kiszolgáltatottá teszi a termelőket. Szomorú példa erre a kukoricabogár, ami a globális felmelegedéssel fokozatosan az északibb országokban is megjelent. Azok a gazdák szenvedték el a legnagyobb károkat, akik kizárólag egyetlen növényre alapozva képtelenek voltak egyik évről a másikra váltani.
A Greenpeace hétpontos akciótervét egyidejűleg a világ minden országában igyekszik népszerűsíteni. A szervezet képviselői elmondták, nem a korszerű gazdálkodás elleni keresztes hadjáratról van szó. Hatékony módszerekre a biogazdáknak is szükségük van. Ökológiai gazdálkodást a nagyüzemek is folytathatnak. A Greenpeace szerint ez a jövő. (Fotó: Prág Ferenc/MMG)

Forrás: