A mezőgazdaság teherhordozói

A mezőgazdasági szállítási munkák jelentős hányadát – az ömlesztve szállítható termények és inputanyagok zömét – a traktorvontatású billenőszekrényes pótkocsik, a mezőgazdaság „teherhordozói” végzik. Megfigyelhető, hogy a tehergépkocsis szállítás aránya napjainkra jelentősen lecsökkent, a traktoros szállítások teljesítménye pedig jócskán megnőtt az utóbbi években. Ez azzal is magyarázható, hogy a nagyobb teljesítményű közép-nehéz, illetve nehéz-univerzális traktorokkal és a nagyobb teherbírású pótkocsikkal a közúton már 40 km/h feletti sebességgel lehet közlekedni. Az üzemméretek zsugorodásával a szállítási távolságok is lecsökkentek, így a jelenleg jellemző szállítási távolságokon belül a tehergépkocsis szállításokkal szemben előnyösebbé vált a traktoros szállítás.
A traktorvontatású billenőszekrényes pótkocsik fejlesztésénél érvényesülő főbb tendenciák a következők:
•az önsúlyt (a saját tömeget) csökkentő alváz- és kocsiszekrény konstrukciók alkalmazása,
•a nagyobb teherbírás (20-24 tonna),
•a nagyobb vontatási sebesség (50-60 km/h),
•talaj- és útkímélőbb futóművek alkalmazása,
•új tengelykonstrukciók,
•talajkímélő gumiabroncsok,
•hatékonyabb fékrendszerek és fékerő szabályozás,
•hosszirányban állítható súlypont-áthelyező járószerkezetek a vonóképesség javítására,
•új tengelyrugózási lehetőségek (hidraulikus- és légrugók),
•távirányítással működő vagy automatikus oldalfal-nyitó szerkezetek (gyorsürítés),
•távműködtetésű kocsiszekrény-takaró hálók és ponyvák használata (veszteségcsökkentés),
•könnyű szerkezeti anyagok (alumínium, műanyagok stb.) alkalmazása,
•LED megvilágító és fényjelző lámpák terjedése,
•tolató- és billentést jelző szenzorok alkalmazása,
•segédhajtású (hibrid-) futóművek megjelenése.
A traktorvontatású billenőszekrényes, univerzális pótkocsik alváz- és futómű megoldásai, illetve traktorhoz történő csatlakoztatásuk alapján kétfélék lehetnek: a traktorokhoz lengő vonórúddal (vonóháromszöggel)
csatlakoztatható, forgózsámolyon keresztül kormányozható 6-24 tonna össztömegű, illetve 4,5-18 tonna
hasznos teherbírású, két- vagy többtengelyes pótkocsik, vagy a vonórúdjukkal a traktorra támaszkodó
(függőleges terhelést átadó) egytengelyes, tandem, tridem, illetve quatro futóművel épített 2,5-30 tonna
össztömegű, általában 2,0-20 tonna hasznos teherbírású pótkocsik.
Két- vagy háromtengelyes, forgózsámolyos, billenőszekrényes pótkocsik alváza lépcsős, létraváz konstrukció, amelyet elől a forgózsámolyra felfüggesztett, rugózott, kormányzott tengely, hátul, pedig merev rögzítésű (fix rugózott) tengely(ek) támaszt(anak) alá. Általában 14 tonna hasznos teherbírásig kéttengelyeskivitelben, azon felül háromtengelyes konstrukcióban készülnek. (A futómű megválasztást a tengelynyomásokra megszabott közlekedésbiztonsági előírások is szabályozzák.)
Ezek a vontató traktorhoz, annak felső, úgynevezett pótkocsi vonófejéhez, általában a rugóval tehermentesített vonóháromszög végén található toroid vonószemmel csatlakoztathatók. A
tengelyek rugózására erős, gondozásmentes, gumiütközős parabola laprugókat alkalmaznak, amelyek csillapítják az alvázat és felépítményt terhelő lengéseket, de már légrugókat is használnak a pótkocsikon, amelyek rugókarakterisztikája és lengéscsillapító hatása az előbbinél kedvezőbbnek ítélhető. Ki kell emelni,
hogy a pótkocsik gumiabroncsainak is jelentős a szerepe az útfelület által gerjesztett terhelések csillapításában, ezért ajánlatosabb széles, ballonosabb abroncsokat választani, amelyeknek a
tapadása fékezéskor is kedvezőbb. A traktorra a vonóháromszögön keresztül, vízszintesen átadott lökéseket pedig leginkább a vonószem rugózásával lehet mérsékelni.
A kéttengelyes pótkocsik zömében hidraulikusan két oldalra, ritkábban hátrafelé is (három oldalra) billenthető kocsiszekrénynyel (platóval) készülnek, a teherbírástól és az oldalmagasítástól függően 4 és 12 m³ közötti raktérfogattal. A háromtengelyes, hosszúplatós (6-8 m) változatok raktere pedig 12-18 m³ közötti. Utóbbi pótkocsiknak a kocsiszekrénye legtöbbször osztott oldalfalakkal készül. A raktérfogat oldalfal-magasítókkal a legtöbb pótkocsinál akár kétszeresére is növelhető (pl.: szecskaszállításA magyar mezőgazdaságban a szállításra kerülő termények (szemestermények, gumósok, gyümölcsök, stb.), melléktermékek (szalma, trágya stb.) és inputanyagok (műtrágya, vetőmag, erőtakarmányok, stb.) tömege egyszeri mozgatással meghaladja az 50 millió tonnát évente. A legtöbb terményt, takarmányt, mellékterméket, műtrágyát azonban több alkalommal (akár
kétszer-háromszor) is meg kell mozgatni, ezáltal az anyagmozgatási többszörös átlagosan 2,5 is lehet, ami azt jelenti, hogy az évi szállítási feladatok összessége a mezőgazdaságban több, mint 120 millió tonnát tesz ki. Ez a logisztikai részfeladat zömében a mezőgazdasági üzemek eszközparkjában üzemelő traktorvontatású szállítóeszközökre hárul. nál). A kocsiszekrény billentését a két oldalra billenős kiviteleknél kettő kisebb, a három oldalra billentőknél egy nagyobb hidraulikus munkahenger végzi, amely a traktor hidraulikus rendszeréből kapja a szükséges energiát, a nagynyomású olajat. A korszerűbb pótkocsikon billentéskor a kocsiszekrény oldalfalak nyitására és zárására a balesetveszélyes kézi kibiztosítások és zárások helyett rugós feszítésű nyitó-záró mechanizmusokat, vagy hidraulikusan működtethető zárakat alkalmaznak. A kocsiszekrény hátfalakat gyakran szerelik fel szabályozható nyitású suberrel (surrantóval), vagy tolózárral szerelt kieresztő nyílással (kifolyócső-csonkkal) is, így átrakó csigába vagy szállítószalagra
is lehet üríteni a rakományt.
A két- és háromtengelyes pótkocsikat hátsó automata vonófejjel, illetve hidraulika-, fék- és elektromos
csatlakozókkal is ellátják, így további pótkocsi csatlakoztatása is lehetővé válik hozzájuk. Olyan két pótkocsis szerelvényekkel, amelyek 220-260 kW (300-350 LE) feletti traktorokból és akár 28-32 t terhet szállító pótkocsikból áll, valamint 40-50 km/h sebességgel képes közlekedni, jelentős (500 t km/h feletti) szállítási teljesítmény érhető el.
A függőleges vonórúd terhelésű egy- és többtengelyes, billenőszekrényes pótkocsik merev, vagy rugózott
vonórúdban végződő létravázra épülnek, és egy- vagy több (tandem, tridem, quatro) merev vagy rugózott
tengelyen gördülnek. Kocsiszekrényük különféle kiképzésű lehet (szögletes, teknős stb.) és billentéssel üríthető. Ezeknek a pótkocsiknak a kedvező adottsága, hogy a vonórúdjukon keresztül jelentős (500-2000 kg közötti) függőleges terhelést adnak át a traktorra, növelve annak az adhéziós tömegét, ezáltal vonóerő kifejtését. Ezért az ilyen pótkocsikkal a traktorok több terhet képesek elvontatni, nehezebb terepviszonyok mellett biztonságosabban képesek mozogni és jobb a szállító szerelvények manőverező-képessége is. Kedvezőbb náluk a hasznos teherbírás és a saját tömeg aránya is. Hátrányuk, hogy nem csatlakoztathatók egymás után, így szerelvények nem képezhetők belőlük. Ezeknek a pótkocsiknak a hasznos teherbírása egytengelyes kivitelnél 2-7, tandem vagy ikertengelyes járószerkezettel 8-18, míg tridem futóművel 20-26 tonna között alakul. Ennél nagyobb teherbírással teknős kivitelben, vagy nagy raktérfogatú felépítménnyel, quatro járószerkezettel is építenek mezőgazdasági pótkocsikat.
A futómű többszörözését a teherbírás növelésének igénye teszi szükségessé, amely a vontató traktorok egyre nagyobb motorteljesítményének 220-368 kW (300-500 LE) a következménye. A kisebb teherbírású, egytengelyes kivitelű, billenőszekrényes pótkocsikat – olcsóbb megoldásként – rugózatlan, merev
tengelyekkel is készítik. Tandem futóműves változatoknál is elő-fordul a billenőkaros, rugózatlan konstrukció. A nagyobb teherbírású, többtengelyes változatok azonban mindig rugózott futóművel készülnek. A tengelyek rugózását a megnövekedett vontatási sebességek is indokolják. A rugózatlan tengelyű változatok legfeljebb 25-30 km/h sebességgel vontathatók, a rugózott tengelyűek pedig 40-60 km/h-val is közlekedhetnek. Leggyakoribbak az elliptikus és parabolikus laprugózások és a különböző
kapcsolt laprugó kombinációk. A rugózott vonórúd is lengéscsillapításul szolgál, azaz a traktorra átadott függőleges terhelés és a vízszintes vonóerő csillapított formában terheli a vontató traktort. A többtengelyes, hosszú alvázú változatoknál a hátsó kerekek kormányzásával segítik a pótkocsis szerelvény szűkebb ívű
kanyarodását. A függőleges terhelésű vonórúddal rendelkező egy- és többtengelyes pótkocsik hátrafelé billenthető, illetve két- és három oldalra is billenő kocsiszekrénnyel is készülnek. A több
oldalra billenthető, téglatest alakú felépítmény-változatok raktérfogata – a teherbírástól függően – 3 és 24 m³ között változik. A csak hátrafelé billenthető teknős és a nagy raktérfogatú változatoké pedig 12 -től 30 m³-ig terjed.
A kézi oldalfal- és hátfalnyitások, a kis teherbírású, egyszerűbb pótkocsikra jellemzőek, a nagyobb teherbírású változatokon rugós mechanikák, vagy hidraulikus munkahengerek végzik a határolófalak automatikus nyitását és zárását, így a traktor vezetőjének a rakomány ürítése során nem kell elhagynia a vezetőfülkét.
Az innovációk jegyében a közelmúltban új futóművek és tengelyek jelentek meg a mezőgazdasági pótkocsikhoz is. Az olasz ADR cég új, kovácsolt csőtengelyes és szögletes, fékezett tengelykonstrukciókat, valamint hosszú élettartamú kerékagyakat kínál. A másik ismert pótkocsi futómű gyártó, a szombathelyi gyáregységgel is rendelkező német BPW cég elektronikusan vezérelt lengőkaros, hidraulikus rugózású futóművekkel (AgroFlex, Frama, AgroTurn, AgroApp, Agrohub) hívta fel magára a figyelmet, amelyeket többtengelyes pótkocsikhoz ajánlják, és amelyek szenzorok vezérelte elektronikus kormányzással is felszerelhetők (tridem és quatro futóművek esetében).
A jól ismert Knorr Bremse cég elektronikusan vezérelt fékerőszabályzós rendszereket ajánl a nagy teherbírású mező-gazdasági pótkocsikhoz is. A fékerőszabályzók (ALB) egyszerű formái egyre inkább terjednek a pótkocsikon, mint ahogy az ABS blokkolásgátló berendezések is. Ezen kívül menetstabilizátorokkal (RSP) is lehet már találkozni, amelyek a kanyarban érzékelik a kétoldali kerekek fékezési hatékonyságának eltérését és kiegyenlítik azt.
A tolatószenzor is rákerült a hosszú pótkocsis vontatmányokra, ami segíti a traktorvezető balesetmentes munkáját. A billentést ellenőrző/figyelő szenzorokkal és az oldalfal, illetve a hátfal záródását jelző érzékelőkkel is lehet már találkozni. A gyártók többféle kocsiszekrény takaró szerkezetet is kínálnak, melyek segítségével a rakománynál kiküszöbölhetők a menetszél okozta elsodródási veszteségek. Ezek egyszerű formái a kézi tekeréssel ki- és visszahajtható ponyvák, de vannak hidraulikus-, vagy elektromos meghajtású változatai is.