A tanácskozáson tágabb értelemben foglalkoztak a kertészek élethelyzetével a 20. században, áttekintve a kertészeti felsőoktatás történetét, és a sztálini természetátalakítás magyarországi követelményeit. Jeszenszky Árpád máig meghatározó tevékenységet fejtett ki a keszthelyi Georgikonon, például az általa indított paprikanemesítéssel még mindig foglalkoznak a kertészeti tanszéken. Nagy érdeme volt, hogy nem hagyta kivágni a hatalmas szőlő fajtagyűjteményt, az 1950-es években pedig a citrom- és teatermesztés örvén komoly fügegyűjteményt hozott létre.
Jeszenszky Árpád írta meg a máig legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelent kertészeti szakkönyvet, az Oltás, szemzés, dugványozás című munkát, amire napjainkban is hivatkoznak az utódok. Az 1957-ben megírt mű 11 kiadást ért meg, és a szerző folyamatosan bővítette, átdolgozta az 1996-os utolsó kiadásig. Érdekfeszítő kordokumentum a Kertészet története, ahogy megéltem című munkája, és közel 500 oldalnyi írása vár feldolgozásra.
A kilenc előadás után az egyetem vezetői és Orlóci László leleplezték Jeszenszky Árpád emléktábláját, ami az egyetemi könyvtár falán kapott helyett. A könyvtárban emlékkiállítás is nyílt az életéről, tevékenységéről Egy kalandos élet dokumentumai címmel.
