– Jelentős átalakuláson megy keresztül ezekben a hetekben, hónapokban az Agrármarketing Centrum, hiszen kikerül a Magyar Turizmus Zrt.-ből, és külön céggé alakul. Most egyfajta interregnumot élnek meg a munkájukban?
– Ott kezdeném, hogy június 6-án lett hatályos az a kormánydöntés, hogy az Agrármarketing Centrum kiválik a Magyar Turizmus Zrt.-ből, és egy önálló cégként folytatja tovább a tevékenységét. Ezen cég felett a tulajdonosi jogokat a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolja, és persze a szakmai irányításban is kulcsszerepe van a tárcának. Ez valóban átszervezést igényel, de nincs igazán szó interregnumról, mert a nyári hónapokat eleve úgy terveztük, hogy az átmenetet vezényeljük le. Arról nem is beszélve, hogy a nyár az egyik legfontosabb megjelenési lehetőséget, vagyis a külföldi kiállításokat tekintve holtszezonnak számít. Persze ilyenkor is vannak kisebb jelentőségű rendezvények, de azok a nagyon komoly, sok látogatót vonzó, szakmailag is értékes külföldi kiállítások, ahol Magyarországnak okvetlenül meg kell jelennie, ősztől tavaszig vannak.
– Mi az, ami ténylegesen változik ezekben a hetekben? Mit kell átalakítani elsősorban?
– Eddig az agrármarketing a Magyar Turizmus Zrt.-n belül tulajdonképpen egy üzletág volt. Most persze a szakmai munka, a tényleges agrármarketing nem változik, ám létre kell hozni egy új céget. Korábban nem voltak meg azok az üzletszervezési lehetőségeink, amelyek mostantól rendelkezésre állnak. Önálló entitásként az Agrármarketing Centrum saját pénzügyi, jogi osztállyal és egyéb szervezeti egységekkel rendelkezik majd. Ehhez persze csapatot is kell szervezni, de a cég nem duzzad túlságosan nagyra. Sőt, kifejezetten filigrán szervezetet építünk, ahol nem lesz több ember, mint 32 fő. Ezt a létszámot december 31-éig kell elérnünk, az új kollégák és az új szervezeti egységek ezekben az időkben integrálódnak az új cégbe. A szakemberek egy része ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt.-től jött át velünk. Mindenesetre 22 főről kell 32-re növelni a létszámot, ez pedig komoly személyzeti munkát is jelent.
– Az új szervezet pedig nonprofit kft.-ként működik tovább, igaz?
– Így van, Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. lesz a neve, és teljes egészében állami cég lesz, amely felett a tulajdonosi jogokat a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolja.
– Gondolom, a tulajdonosi szerepen túl a minisztérium a szakmai felügyeletet is el kívánja látni. Ez mennyiben jelent változást az eddigiekhez képest?
– A szaktárca szakmai kontrollja folyamatos, ez eddig is megvolt. A minisztériummal napi kapcsolatban voltunk korábban is, természetes volt az együttműködés. A többi között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években a hazai agrármarketinget sikerült megújítani, felfejleszteni. A szakmai felügyeletet ezután is az FM gyakorolja majd, a kiállításokon való megjelenések, kampányok a szaktárca jóváhagyásával történnek. Arról nem is beszélve, hogy az Agrármarketing Centrum a szaktárcánál később esetlegesen felmerülő marketingfeladatokat is el tudja látni. Tehát ha az FM úgy gondolja, akár egyéb marketingfeladatokkal is megbízhatja az AMC-t.
– Van már olyan feladat kilátásban, ami eddig nem tartozott az Agrármarketing Centrum tennivalói közé?
– Ha megnézzük a Magyar Közlönyben június 6-án megjelent kormányhatározatot, akkor látszik egy meglehetősen lényeges pont. A szöveg azt mondja, hogy Magyarország közösségi agrármarketing-feladatait a Földművelésügyi Minisztérium az Agrármarketing Centrum útján látja el, és koordinálja az egyéb kormányzati szervek munkáját. Így tehát egy koordinációs feladattal is megbíztak minket.
– Erre miért van szükség?
– Jelenleg úgy tűnik, hogy idehaza sok szervezet lát el agrármarketing-részfeladatokat. Ez elaprózott marketingtevékenységhez vezet, amit a jövőben indokolt némileg összehangolni. Ebben lesz kiemelt szerepünk. Senki ne gondolja azonban, hogy ez azt jelenti, hogy mostantól az AMC-hez vándorol minden ilyen pénz, és hogy mi határozunk meg mindent. Partnerségre, együttműködésre törekszünk az érintett társszervezetekkel, hogy a lehető legjobban összehangoljuk a tevékenységünket.
– Milyen szervezetekről van itt szó?
– Több szervezet is szóba jöhet, de mindenképp kiemelnék kettőt. A Nemzeti Kereskedőházzal a hazai agrárium és élelmiszertermelés külföldi megjelenésén fogunk szorosabban együtt dolgozni. Ez elsősorban a külföldi kiállításokon való megjelenést, a potenciális üzleti partnereknek, valamint külföldi vásárlóknak szóló kommunikációt jelenti. A belföldi agrármarketing-tevékenységet pedig elsősorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezzük.
– Hogyan zajlik majd ténylegesen ez a munka?
– Mint mondtam, elsősorban partneri szellemben. A részletekről most zajlanak az egyeztetések. Nem lesz ugyanakkor nagy újdonság ebben, hiszen például most is zajlik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös a dinnyekampányunk.
– Egyéb struktúraváltozásra lehet számítani az Agrármarketing Centrumon belül?
– Fontos változás, hogy új igazgatóságot is szervezünk az Agrármarketing Centrumon belül, amely a Magyar Turizmus Zrt. alatt nem jöhetett létre. Ez a Stratégiai Fejlesztési Igazgatóság lesz. Meglehetősen hatékony egységnek tervezzük, az igazgatóval együtt hétfős csapatot állítunk fel. A feladatuk az lesz, hogy az agrármarketing-kampányokat megalapozó kutatásokkal foglalkozzanak, és a tervezés, fejlesztés alapjait végezzék.
– Milyen kutatásokra kell itt gondolni?
– Az agrármarketing tárgykörében ma is vannak elemzések és részleges kutatások, de meglehetősen szétszórtan, sőt, egyes területekről egyáltalán nincs ilyesmi. Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy egy komoly for profit cég hogyan alakítja ki a kampányait. Például a Coca-Cola nem úgy kezd egy kampányba, hogy egy irodában ülve kitalálják, hogy mi legyen a következőkben az arculattal, vagy mi legyen a szlogen. Mindent komoly kutatásokkal, attitűdvizsgálatokkal, fókuszcsoportos megkérdezésekkel, és hasonló eszközökkel mérnek fel előzőleg. Egy ilyen részletes és alapos kutatás alapozhat meg egy nagyon komoly és sikeres kampányt.
Az agrármarketing területén mindezek nem állnak rendelkezésre, ilyen alapkutatásokat tehát el kell végeznünk, mivel ezek megalapozzák a jövőbeni munkát. Ezeknek az ismeretében lehet ugyanis több évre előre tervezni a kampányokat.
Fontos itt megjegyezni azt is, hogy elkészült a Nemzeti Agrármarketing Program, amely pontosan ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni. Ez egy konkrét végrehajtási tervezet, amely a társszervezeteket is bevonja a feladatokba. A program tehát elkészült, most a következő időszakban ennek az egyeztetése, végső formába öntése zajlik. Ennek során az állami szervekkel és a szakmai szervezetekkel is egyeztetünk. A program egyébként konkrét feladatokat tartalmaz, amelyeket 2017 és 2020 között kell elvégeznünk. Itt jelenik meg az Agrármarketing Kódex jelentősége is, amelyet egy éve az OMÉK alkalmával, ünnepélyes keretek között írtak alá, és amely mintegy 30 szervezetet tömörít. Ez egy világos platform arról, hogy mit kell tenni. Ennek a gyakorlati jelentősége most nő meg.
– Milyen konkrét tennivalókra lehet itt gondolni?
– Például egyeztetünk a termékpályákat összefogó szakmai szervezetekkel, a terméktanácsokkal. Ezek között kilenc kiemelt termékpálya van, de beszédes, hogy közülük csupán az egyik a hús termékpálya, amely magában foglalja a sertéshúst, a baromfihúst és a többit is. Ez tehát a legnagyobb. Ugyanakkor az egyeztetéseknek és a végső programalkotásnak úgy kell lezajlania, hogy ne vigyük el az agrármarketinget egyik termékpálya irányába sem, ne legyen túl hangsúlyos egyik sem a többi rovására. És mindezt úgy kell tenni, hogy végig szem előtt kell tartani, hogy a fogyasztók mit akarnak, hogy mire lehetnének vevők. Az említett program célja, hogy a jelenleg mozaikszerűen rendelkezésre álló kisebb forrásokat valahogyan egy irányba terelje. Mindezt úgy, hogy minden együttműködő szervezet a saját számítását is megtalálja. Jelenleg tehát a feladatalapú tervezés zajlik, amely az igényeket is beárazza.
– Milyen költségvetést tart reálisnak?
– Mivel most zajlik a tervezés, ezért pontos számot nem tudok mondani. Minden termékpályát egybevéve azonban ez várhatóan több milliárd forint lesz éves szinten. Fontos hangsúlyozni, hogy itt egy évre gondolok, nem pedig a 2020-ig terjedő időszakra.
– Végezetül pedig beszéljünk az idei kampányokról! Milyen agrármarketing-tevékenységgel találkozhatunk az elkövetkező időszakban?
– Mint említettem, ismert a dinnyekampány. A következő az almához kapcsolódó agrármarketing lesz. Az év végén pedig ismét lesz az a három hónapos ernyőkampány, amely tavalyról már ismerős lehet. Ennek keretében folyamatosan előtérbe kerülnek azok a hazai élelmiszerek, amelyek éppen szezonja van. Ezek között van a sertéshús, a hal és a többi. A belföldi kampányokon túl természetesen folyamatosan jelen leszünk a külföldi szakkiállításokon is. Az ősz folyamán például ott leszünk Lengyelországban, Párizsban és egy kazahsztáni kiállításon is, októberben pedig Szaúd-Arábiában is bemutatkozik Magyarország.
