Minden a talajnál kezdődik

A rendezvény kiindulópontja az volt, hogy a fenntarthatóság mindenképp a természet öntisztító képességét, kölcsönhatásainak a kihasználását igényli a mezőgazdaságban, mondta el sajtótájékoztatón Márialigeti Károly, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék vezetője. A konferencia temtikája a probléma fölvetésével, az általános helyzetelemzéssel kezdődött, majd a talajélet befolyásának lehetőségeivel, a rendelkezésre álló készítményekkel foglalkoztak, végül a szabadalmak és az engedélyezés témaköre zárta az előadások sorát.
Mikrobákat is vizsgálnak és módosítanak genetikai módszerekkel, ezek közül nem minden számít GMO-nak, mondta el Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. Sajnos a társadalom GMO-fóbiája miatt összekeveredik a tudományos eredmény és az érzelmek, ezért a szabadföldön csak korlátozottan vethetők be génmódosított szervezetek, pedig a élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban széleskörűen használnak ilyen mikrobákat.
Magyarországon a gazdálkodók tizede használ valamilyen talajbaktérium-készítményt, tudtuk meg Pénzes Évától, a gyártói szervezet képviselőjétől, pedig a talajromlás ennél nagyobb arányú. Talajaink több mint felén eltolódott a kémhatás az ideálistól, zömmel a savanyú irányba, de vannak lúgos, szikes területek is. A talajbaktérium-gyártók szervezete az idén februárban alakult azzal a céllal, hogy javítsák a talajoltás elismertségét, ugyanis a korábban megjelent téves leírások és technológiák miatt sok termelő csalódott a módszerben. Pedig a talajbaktériumok segítenek a tápanyagok fölvehetővé tételében, vitaminokkal, nyomelemekkel látják el a növényeket, javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. Megfelelő technológiával használva azokat segítenek a termésbiztonság és a minőség javításában.