0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 28.

A talaj mást mesél, mint a labor – mit árul el egy talajszelvény?

A talajvizsgálat a korszerű gazdálkodás alapja, de a laboreredmények önmagukban nem adnak teljes képet. Egy talajszelvény olyan összefüggéseket tár fel, amelyek a számok mögött rejtve maradnak. A Moroko Farmon ezt a gyakorlatban is bemutatták.

A talaj felszíne csak a történet eleje

A legtöbb gazdálkodó rendszeresen készíttet talajmintát, ismeri a pH-t, a humusztartalmat, a foszfor- és káliumszinteket, valamint a mikroelemek ellátottságát. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek a tápanyag-gazdálkodás megtervezéséhez, ugyanakkor csak egy szeletét mutatják annak az összetett rendszernek, amelyet talajnak nevezünk.

A növény számára ugyanis nem a felső 30 centiméter jelenti az életteret. A gyökérzet – különösen vízhiány esetén – akár másfél-két méteres mélységig is lehatolhat, ezért a mélyebb rétegek fizikai állapota legalább akkora hatással van a termésbiztonságra, mint a felszíni tápanyagkészlet. Ezt a teljes rendszert képes feltárni egy talajszelvény.

Az Axiál Alap a Talaj rendezvénysorozatának szarvasi állomásán, a Moroko Farm egyik gabonatáblájában ezért közel két méter mély talajszelvényt nyitottak. A bemutatón dr. Hupuczi Júlia a Szegedi Tudományegyetem talajtani szakembere rétegről rétegre elemezte a feltárt talajt, miközben a résztvevők szó szerint betekinthettek a talaj működésébe.

Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem talajtani szakértője segített értelmezni a látottakat a hallgatóság számára (fotó: MH)

Mit tudunk meg egy talajszelvényből?

Egy talajszelvény lényegében a termőföld keresztmetszete. Segítségével feltárhatók a talaj genetikai szintjei, vagyis azok a természetes rétegek, amelyek a talajképződés során alakultak ki. Ezekből következtetni lehet a talaj eredetére, a korábbi vízhatásokra, a humuszos termőréteg vastagságára, valamint arra is, hogy milyen mélységben találhatók azok a rétegek, amelyek a víz és a gyökerek mozgását befolyásolják.

A szelvényből leolvasható a talaj szerkezete, a pórusrendszere, a morzsásság mértéke, a tömörödött rétegek elhelyezkedése, valamint a víz mozgásának nyomai is. Megfigyelhető, milyen mélységig jutottak le a gyökerek, hol ütköztek akadályba, illetve mennyire tudják hasznosítani a mélyebb talajrétegek vízkészletét. A talajélet közvetett jelei – például a gilisztajáratok, a gyökércsatornák vagy a növényi maradványok – szintén fontos információkkal szolgálnak a talaj működéséről.

Egy talajszelvény egyszerre mutatja meg a múltat, a jelent és a talaj jövőben várható reakcióit is (fotó: MH)

Mindezek együtt nem csupán pillanatképet adnak, hanem a talaj múltjáról, jelenlegi állapotáról és várható viselkedéséről is átfogó képet rajzolnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu