0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

A kitartó termelő jól jár

Kifejezetten jó évet zárt a mezőgazdaság tavaly, és lassan a sok problémát jelentő alacsony árak is fölfelé mozdulnak – mondja Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter szerint a piaci viszonyok normalizálódása a sokat szenvedett tejágazatot is sta...

Tavaly több tényező, köztük az időjárás is kedvezett a mezőgazdasági termelésnek, és ez végül a betakarítási eredménye ken is meglátszott. Hogyan értékelné 2016-ot az agrárium szempontjából?

– Tavaly kifejezetten jó évet zárt a mezőgazdaság, hi szen majdnem minden re kord megdőlt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy 2016 a re kordok éve lett, a búzatermése például tizennyolc éve nem volt ilyen jó. Búzából 5,6 millió tonnát takarítottak be a gazdák, 4,9 százalékkal többet, mint egy éve, és 17,6 százalékkal többet, mint 2011– 2015 között. Az árpa szintén nagyon jól termett az elmúlt évben, 1,6 millió tonnás termésmennyisége 14,2 száza lékkal felülmúlta az előző év és 40,4 százalékkal az azt megelőző öt év átlagértékét. Kiválóan teljesített a repce, és a napraforgó termése is kimagasló lett. Ez utóbbiból 1,87 millió tonnát takarítottak be a gazdák, ami egy ötöddel haladja meg az előző év szintjét és 28 százalékkal a 2011– 2015 közötti évek átlagát. Ezzel hazánk tavaly az Európai Unió legnagyobb napraforgó termelője lett, a közösség összes termésének 22 százalékát állítva elő. A 2016-os 3 tonna/hektáros hozamra eddig nem volt példa.

Az állattenyésztés is jól alakult az elmúlt évben, annak ellenére, hogy egyes piaci folyamatok megnehezítették az állattartók dolgát. A szarvasmarha- és a juhállo- mány nőtt, miközben a sertés- és a baromfiállomány csökkent. Jól mutatja az agrárium erősödését, hogy az agrárfoglalkoztatottság is nőtt. Az év első három negyedévében 16700 fővel többen dolgoztak az agráriumban, mint az előző év azonos időszakában. Ezáltal az agráriumban dolgozók száma 8,3 százalékos növekedést mutat, amit nyugodtan nevezhetünk csendes rekordnak.

Ezekhez a terméseredményekhez azonban nagyon alacsony árak társultak. Hosszabb-rövidebb időre már régen nem látott árszintek alakultak ki egyes terményeknél. Emiatt sokan attól tartottak, sőt tartanak, hogy 2016 nem lesz rentábilis év, hiszen hiába a bőséges termés, ha ennyire alacsonyak az árak.

– A megtérülés attól is függ, hogy mekkora termésátlag társul az árakhoz. Tavaly például 5,4 tonna volt a búza országos hektáronkénti átlaga, ami nagyon jó ered- mény. Hangsúlyozom, országos átlagról van szó.

Kétségtelen, hogy az árak egész évben nagyon alacsony szinten mozogtak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez többek között az alacsony energiaárakkal függ össze, ami rajtunk kívül álló tényező. Nekem úgy tűnik, hogy a közeljövőben, ha lassan is, de emelkedhetnek a terményárak, legalábbis ebben bízom. Ha ez így lesz, akkor a kitartó termelők egyre több termény esetében kaphatnak méltányos árat. Akik tudnak várni az értékesítéssel, jobban járhatnak.

• A tejágazat esetében ugyanakkor régóta húzódik a válsághelyzet. Az elmúlt csaknem két évben az árak annyira alacsonyak voltak, hogy amellett szinte lehetetlen volt nyereséget termelni, sőt, akár nullára kijönni. Hogyan látja, ez a válság enyhül lassan?

– A tejágazat életében évtizedek óta 2016-ban volt a legkeményebb válság, amit a termelőknek át kellett élniük. Mindez ráadásul globális méreteket öltött, hiszen a világ minden táján szenvedtek tőle a termelők. A válságot több tényező okozta, ilyen a kínai kereslet visszaesése, a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint az orosz embargó okozta európai árubőség. Az Európai Unióban ráadásul időközben megszűnt a tejkvótarendszer, aminek következtében még tovább nőtt a termelés. Ezek a hatások összességében alacsony tejárakat eredményeztek, ami sok fejtörést okoz a gazdáknak. Az olcsó dömping azért is érin tett minket kedvezőtlenül, mert Magyarországra igen egyszerű tejet behozni. A tej és tejtermékek olcsóságának hatására mostanra a globális fogyasztás is nőtt, ami újra fölfelé húzza az árakat. Kína ismét többet vásárol, és általánosságban is láthatunk biztató jeleket.

• A sertéságazat volt a másik nagy vesztese az elmúlt időszaknak, legalábbis az év első felének. Az élő állatok felvásárlási árai itt is rég nem látott szintre süllyedtek. Most hogyan látja a sertéságazat helyzetét?

– E téren sok szempontból hasonló volt a helyzet, de most már úgy néz ki, hogy beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, és az ár is normális szintre. Tudomásul kell vennünk, hogy ezen a téren nagyon kemények a versenytársaink. Több nyugat-európai országban 8-10 millió sertés van, szemben a mi 3 milliónkkal. A termelés mellett a fogyasztás is nagy. Egyes vélemények szerint az segített a sertéspiac konszolidálásában, hogy a nagy termelőnek számító Spanyolországban nyaraló turisták komoly keresletet támasztottak a nyár folyamán.

• Visszatérve a tejágazatra: a termékpálya szereplői sokat vártak az áfacsökkentéstől, ami a sertéságazatnak például érdemi segítséget jelentett. Ezt követően azonban sokakban csalódást keltett, hogy a kedvezményes áfa csupán a friss tejre érvényes 2017. január elsejétől, a tejtermékekre viszont nem. Ezt mi indokolta?

– A tejágazat helyzetének értékeléséhez hozzátartozik, hogy minden olyan támogatást megadtunk a termelőknek, ami az uniós körülmények között lehetséges. A magyar tejtermelők támogatása az európai uniós plafon. Azt gondolom, erre szükség is van. Komoly tejmarketingkampányt is támogattunk azzal a céllal, hogy növeljük a fogyasztást. Az áfacsökkentés esetében azért döntött úgy a kormány, hogy a kedvezmény csak a friss tejre vonatkozzon, mert a friss tej rövid ellátási láncon keresztül jut a fogyasztókhoz, így nem fordulhat elő, hogy a kedvezmény zöme a kereskedőknél csapódik le. Azonkívül ebben a termékkörben biztosí tani lehet, hogy a kedvezmény a magyar termelőkhöz kerüljön, és ne az importáru váljon még olcsóbbá. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzéseinek köszönhetően az illegális szlovák tejimportot sikerült visszaszorítani, amit szintén nagy eredménynek tartok.

• A mezőgazdaságban 2016 másik nagy történése az előző évről áthúzódó földeladási program volt. Most, hogy az árverések, az azokat követő kifüggesztések és egyéb jogi eljárások lezárultak, hogyan értékeli a „Földet a gazdáknak!” programot?

– A kormány célja az volt, hogy a földművelők gazdálkodásának feltételeit javítsa, ezt pedig többek között úgy lehet elérni, hogy a földet nem bérlik, hanem birtokolják. A program során a helyben lakó gazdák vásárolhattak, gyarapíthatták a vagyonukat, és így hosszú távra tervezhetnek a gazdaságukban. A „Földet a gazdáknak!” programot egyébként tartalmilag és méreteiben is már-már történelmi jelentőségűnek tartom, amely a vidéken való megmaradást és az eredményes gazdálkodást segíti. Sok támadás ért minket, de azt látni kell, hogy tisztességes áron értékesítettük a földeket, és 300 hektárnál senki nem kaphatott többet. Néhányan elkezdték összeszámolni a családtagok által vett földeket, ez elfogadhatatlan, engem a kuláklistákra emlékeztet. Semmiféle törvény alapján nem indokolható, hogy felnőtt, önálló emberek vagyonát összeszámolják rokoni alapon.

• Vannak azonban olyan vélemények, amelyek a földvásárlást a tőkének a mezőgazdaságból való nagyarányú kivonásaként értelmezik. Ezek szerint félő, hogy a gazdáknak a földvásárlás után nem marad pénze egyéb fejlesztésekre.

– Ez a közgazdászok szemlélete, amelytől jól láthatóan elkülönül a vidék társadalmának, a gazdák világának nézőpontja. Az eladásra kínált földek mintegy felét saját erőből vették meg, mert a gazdáknak földre mindig van valamennyi pénze, inkább nem megy nyaralni, vagy eladja az autóját. A termelő a földvásárlást a tőke felhalmozásának tekinti, semmi esetre sem tőkekivonásnak.

• Mi a helyzet az egyes önkormányzatok által kivetett földadóval, amelyről tavaly sok cikk jelent meg, de mára mintha lekerült volna a napirendről?

– Ez ellenzéki politikai ügy volt, nem véletlen, hogy ma már nem hallani erről. Kiderült, hogy ilyen adó szórványosan fordul elő, inkább ingatlanadó jellegű. Ezeket az eseteket helyben kell rendezni.

• A földprogramot lezártnak tekinthetjük? Lesz még földárverés?

– A három hektár fölötti területek esetében a földeladási program lezárult. A három hektár alatti területek értékesítését igyekszünk felgyorsítani. Ezeket a kisebb területeket sokan nem tartják elég fontosnak, pedig sok minden múlhat rajtuk. Például egy egyébként egységes földtulajdonba idegen területek ékelődhetnek, amelyek akadályai lehetnek egy öntözési beruházásnak. Ezen segíthet a három hektár alatti földek értékesítése.

• Ha már öntözés: az erről szóló vidékfejlesztési kiírás nagyon kevés érdeklődőt vonzott a várakozásokhoz képest. Hogyan lesz több öntözött terület Magyarországon?

– Még sokat kell dolgozni ezen a téren. Egy-egy öntözési beruházás építkezési, talajvédelmi, környezetvédelmi és még sok más vonatkozással bír, rendkívül összetett kérdés, amely sok jogi problémával járhat. Ezen érdemben kell egyszerűsíteni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Belügyminisztérium ugyanakkor már fölmérte a meglévő rendszert. Ahol van meglévő csatorna, ott a vízhez jutás megoldott. Bízom abban, hogy erre az előkészítő munkára a jövőben újabb fejlesztések épülnek majd. A csapadék tárolásának egyik legfontosabb eszköze azonban maga a talaj. Jelen- leg fölértékelődnek a talajkímélő művelési módok, amelyek ezt jobban lehetővé teszik. A szárazságtűrő fajták is keresettebbé válnak.

• Idén januártól az MVH nem a Földművelésügyi Minisztérium, hanem a Miniszterelnökség alá tartozik. Ön szerint hoz ez érzékelhető változást a mezőgazdasági szereplők szempontjából?

– A lényeg az, hogy a gazdák időben megkapják a pénzüket. A többi részletkérdés, amit az államigazgatásnak kell megoldania. A kormányzat más szereplőivel együtt mindenesetre mindent megteszünk a zökkenőmentes működésért.

• Mit vár az új évtől?

– Fontosnak tartom, hogy a 2050-ig előretekintő élelmiszergazdasági stratégia társadalmi vitája lezárult, most annak konkrét lépései következnek. További cél, hogy a jogi környezet és a támogatási rendszer is segítse a gazdákat, az általuk megtermelt többletérték pedig utat találjon az exportpiacokra. Ebben sokat segíthetne, ha az orosz embargó megszűnne, amivel kapcsolatban bizakodó vagyok. Jósolni ugyan nem szeretnék, de azt remélem, hogy belátható időn belül enyhülhet vagy megszűnhet a kiviteli tilalom.
 

Forrás: