0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 4.

Terjednek az ellenálló almafajták

Kerekasztal-beszélgetés után betegség-ellenálló almafajtákat bíráltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Kertészeti növények Fajtakísérleti Osztálya rendezésében. Az ismert összehasonlító fajtákkal együtt 17 alma került a szakmabeli ...

Világszerte rohamtempóban terjednek a rezisztens fajták, almából hidegtűrő, varasodás, lisztharmat, tűzelhalás, nektriás betegség és pszeudomonászos betegség, illetve levéltetvek és takácsatka támadásával szemben ellenálló fajtákat nemesítenek. Szani Zsolt, a Nébih témavezetője elmondta, hogy a hazai fajtalistán összesen 150 alma szerepel, ebből 97 az államilag elismert, 31 tájfajta és 22 „nosztalgiafajta”. Az állami minősítést kapott fajták közül 30 rezisztens és a tájfajták közt is találunk ellenállókat, ugyanis a Kárpátmedencében értékes génforrásként is használható ellenálló fajták fejlődtek ki. A nagy választék ellenére a magyar almatermő terület körülbelül 5 százalékán ültettek ellenálló fajtákat.

Hazai eredmények
A biotermesztés alapja lehet az ellenálló fajta, mondta el Papp Orsolya, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) munkatársa. Hazánkban sokkal nagyobb a kereslet a bioalma iránt, mint amenynyit megtermelünk, legyen az friss fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt alapanyag. Tavaly 854 hektár bioalmaültetvényt tartottunk számon. A termesztők választását segíti az ÖMKI és a Nébih szakemberei által összeállított kötet a rezisztens almákról, amit az intézet honlapjáról lehet letölteni.

A volt Kertészeti Egyetemen Kovács Sándor lisztharmat-ellenálló fajtákat hozott létre, majd az 1990-es évektől Tóth Magdolna foglalkozott rezisztencianemesítéssel.
Több betegséggel szemben, több gén által meghatározott ellenálló képesség elérése volt a célja.
Napjainkig 6 államilag elismert fajta született ebben a nemesítési programban, mondta el Kovács Szilvia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Gyümölcstermő Növények Tanszék adjunktusa. Sajnos a program anyagi és személyi okokból szünetel, pedig nagyon jó lenne folytatni, mert fontos, hogy a hazai körülmények között is jól érezzék magukat a fajták és a nálunk található kórokozótörzsekkel szemben legyenek ellenállók. A tanszék fajtagyűjteményében látszik, hogy a külföldi eredetű almák ellenálló képességét áttörhetik a nálunk honos törzsek, továbbá nagyon kell figyelni a fajtatársításra is, ugyanebből az okból. A nemesítési programban ezért nemcsak a betegségek megjelenését figyelték a fajtákon, hanem genetikai vizsgálatokat is végeztek, amelyek alapján pontos társítási javaslatokat tudnak tenni. A hagyományos keresztezéses nemesítésből származó fajták létrehozásában ismert rezisztens fajtákon kívül különböző Malus-fajokat és régi almafajtákat használtak.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Újfehértói Kutató Állomásán tartják fenn a rezisztens iparialmafajtákat, tudtuk meg Vaszily Barbara tudományos munkatárstól. A központi törzsültetvényben lévő fajtákkal technológiai kísérleteket is beállítanak korszerű, hatékony metszési és ápolási módszerek átvételére, illetve vizsgálják a gyümölcs minőségét.

Nem ismerik
Almapromóciós kampányok során jól érzékelhető, hogy manapság a fogyasztók alig ismerik a fajtákat, csak az idősebbek tudnak megnevezni néhányat, mondta el tapasztalatait Hunyadi István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti Osztályának munkatársa. Ugyanakkor mind több a tudatos fogyasztó, akik megbízható, kevés szermaradékot tartalmazó árut keresnek. Nagy szükség van tehát az ismeretek bővítésére, a különböző marketingakciókra. Mártonffy Béla, az osztály vezetője szerint a termesztők harmadanegyede elég fölkészült szakmailag, és nagyon erős az ágazaton a külföldi termékek és az ipari alma nyomása. Legalább a termés felét asztali almaként kellene megtermelni és forgalomba hozni, hangsúlyozta a szakember. Ezt nehezíti, hogy nagy lemaradásban vagyunk a nemesítésben és a fajtafenntartásban is.

Márkázott, környezetkímélő

Külföldi eredetű rezisztens fajtákat hoz be az országba a Holland Alma Kft. és a KITE. Baráth István Naturalma-projektvezető elmondta: a Holland Alma Kft.-t az a fölismerés vezette az új fajták bevezetésében, hogy 17-20 forintos léalmából nem lehet megélni, szükség van olcsóbban, gazdaságosan, környezetkímélő módon termeszthető fajtákra. Bioalmalé készítésére akár 60-100 forintért is megvesznek egy kiló almát, az étkezési bioalma 700 forintot is meghaladó áráról nem beszélve. Így tehát 2008-2009-ben kezdtek rezisztens fajtákat keresni, amelyek friss fogyasztásra is megállják a helyüket. A kiválasztott fajták licencét megvásárolták és 100 hektáros faiskolájukban szaporítják azokat. Ma már több mint 350 hektáron telepítettek belőlük nem csak Magyarországon.

A Holland Alma Kft. részt vesz a termés értékesítésében és marketingjében, ernyőmárkaként a Naturalma nevet vezették be a piacra, ezekkel a gyümölcsökkel már találkozhatunk az üzletek polcain. A fajták alkalmasak biotermesztésre is, ami kitörési lehetőség a nyomott hazai almapiacról, sokan gondolkodnak azon, hogy 40-50 hektáros bioültetvényeket hoznak létre vagy átállítják a meglevőket.

Támogatás nélkül
Szojka Tamás, a KITE kertészeti üzletág kereskedelmi igazgatóhelyettese osztotta Mártonffy Béla értékelését a termelők felkészültségéről, szerinte is szemléletváltozásra van szükség az ágazatban. A KITE tudásközpontként segíti őket a területés fajtaválasztástól kezdve a technológiai szaktanácsadásig. Évek óta figyelik a rezisztens fajtákat és a kiválasztottakat zárt termelői körben értékesítik Magyarországon. Céljuk az, hogy olyan védett, teljes körű termesztéstechnológiát adjanak a gazdálkodók kezébe, amivel kis környezetterheléssel lehet kellő nyereséget elérni, támogatás nélkül is. Drén Gábor, a gyümölcságazat vezetője azt hangsúlyozta, hogy a KITE nem a biotermesztésben gondolkodik, rezisztens fajtái friss fogyasztásra, intenzív termesztésre valók. A szakma sokáig egyenlőségjelet tett a rezisztens fajták és a biotermesztés közé, de ez már nincs így. Piaci szempontból fontos lenne, hogy egy-egy fajtából legalább 10 ezer tonna áruval rendelkezzünk, amit 150-200 hektár korszerű ültetvényen lehet megtermelni. Ehhez szükséges a megfelelő menynyiségű szaporítóanyag, amit hazánkban nevelnek föl.

A gyümölcsprogramot 7-8 éve indította a KITE, fölvették a kapcsolatot az olasz faiskolákat tömörítő CIV szervezettel, amely önerőből, piaci alapon foglalkozik nemesítéssel. Saját programjukban 12 almafajta született eddig, a rezisztensek között a Modí hozott áttörést. Magyarországi forgalmazásra a Sweet Resistant családból választottak fajtákat, elsősorban a Fujiontól várnak sokat. A CIV tagjai közül a Tagliani faiskolával dolgoznak együtt.
Bár a fogyasztók tényleg nem ismerik a fajtákat, de könynyen befolyásolhatók, mondta Drén Gábor. Szép és jóízű almát keresnek, amihez a kereskedelemnek is föl kell nőnie, hűtve kínálni a gyümölcsöt. Van mit fejlődni a termesztőknek is, mert nagyon nehezen váltanak, zömmel a bevált, ismert 6-7 fajtát akarják telepíteni, összegezte tapasztalatait.
A bírálaton összesen 17 fajta szerepelt, összehasonlító fajtának a Fuji, a Granny Smith, a Golden Delicious és a Gloster került a sorba.

Rezisztensek a fajtalistán
A magyar nemzeti fajtalistán összesen 30 ellenálló almafajta található, abc-sorrendben a következők: Artemisz, Batul, Cordelia, Florina (Querina), Freedom, Hesztia, Karneol, Kovmulti, Kovsztár, Luna, Orion, Pinova, Piros, Prima, Reanda, Rebella, Red Topaz, Reglindis, Releika, Relinda, Remo, Renora, Resi, Retina, Rewena, Rodonit, Rosmerta, Rozela, Sampion, Sirius.
Ezen a listán nem szerepelnek a KITE által forgalmazott rezisztens fajták, a Gaia, a Gemini, a Goldrush, a Fujion, a Modí, a Smeralda és a Renoir. Ezek védett fajták, zárt rendszerben hozzáférhetők.
Az Európai Unió tagországaiban állami elismeréssel rendelkező fajták minden tagországban forgalmazhatók, szaporíthatók és telepíthetők 2012. szeptember 30. óta.

 

 

Forrás: