– Egy teljesen új árképzési modellt alkalmazva kötjük meg a hozzánk csatlakozott tejtermelők szerződéseit – kezdi beszélgetésünket Szinyákovics Pál, a Baranya, Somogy és Tolna megye tejtermelőit összefogó Magyar Tej Kft. termelői csoport cégvezetője, aki szintén tagja a termelői szervezetnek. – A feldolgozók egy része eddig is alkalmazott egyfajta árképzést, az úgynevezett AKI-s (Agrárgazdasági Kutató Intézet) árat, azonban voltak olyanok, amelyek az aktuális piaci ár alapján fizettek.
Ezek azonban rendszerint jóval alacsonyabbak voltak, mint hogy fedezték volna a tej előállításának költségeit, s valamennyi hasznot is jelentettek volna a termelőknek. Bár az általunk létrehozott termelői csoport azzal, hogy több tejtermelőt képviselt egyszerre, így nagyobb mennyiségű tejet tudtunk felajánlani egy-egy feldolgozónak, már valamelyest javította a tárgyalási pozíciónkat és jobb árat tudtunk elérni, de még ezek is jó esetben csak a termelők költségeit fedezték az elmúlt években. Az új termelői szervezet keretében lefolytatott tárgyalásokban az áttörés december közepén következett be, akkor sikerült az első megállapodást tető alá hoznunk az általunk megfogalmazott feltételek szerint.
Mint arról korábban is beszámoltunk (2015/33. és 2016/15. lapszámok), két évvel ezelőtt született meg az ötlet Lukács László fejében, hogy létre kellene hozni egy olyan szervezetet, amelyik az eddigieknél is több termelőt fog össze, s így már jelentős mennyiségű tejjel tud megjelenni a piacon. Az alapító okiratot 2015. augusztusában a Szentlőrinci Gazdanapokon írták alá. A Magyar Tejtermelői Szervezet Kft. már a megalakulásakor 153 millió liter tejet tudott volna felajánlani közös értékesítésre, ez a mennyiség ma már eléri a 280 millió litert. A szervezetnek jelenleg huszonöt tulajdonosa van, közülük négy termelői csoport, ezek maguk is több, mint száz tulajdonost fognak össze. A tagok üzletrészt vásároltak a belépéskor, tulajdonosi szemlélet jellemzi őket.
– A feldolgozókkal történő tárgyalások középpontjában az áll, hogy a hazai árak igazodjanak a környező országokban alkalmazottakhoz, s ennek eredményeként a középmezőnybe kerüljenek a magyar termelők – hangsúlyozza Szinyákovics Pál. – Horvátországban például nagy a kereslet a nyers tejre, főleg az idegenforgalmi szezonban. Olaszországban szerződéses ár is van, de az is alkalmazkodik a piaciakhoz.
– Az elmúlt év szeptembere óta folyamatosan tárgyalunk a feldolgozókkal, közülük is tíz, tizenkettő nagyobbal – veszi át a szót Lukács László, a Magyar Tejtermelői Szervezet Kft. ügyvezető igazgatója. – Kezdetben a feldolgozók rosszul fogadták az ajánlatunkat, ám annak köszönhetően, hogy jelentős mennyiségű tejet tudunk felajánlani, a legtöbbel sikerült megállapodni. Van olyan feldolgozó, amelyikkel még tartanak a tárgyalások, már több alkalommal egyeztettünk a menedzsmenttel.
Egyébként sok kedvező ajánlatot kaptunk, Horvátországból, Szlovéniából, Németországból és Romániából is megkerestek bennünket, de nem éltünk a lehetőséggel. Mi ugyanis itthon szeretnénk értékesíteni a tejet, hogy az mint hazai feldolgozott termék kerüljön a piacra. Mi sem tartjuk jónak azt a folyamatot, hogy az országhatáron kívül piacra talált magyar tej feldolgozott termékként kerüljön vissza, s jelenjen meg a hazai boltok polcain. Reményeink szerint a 2017-ben általunk eladásra felkínált tej mennyisége a kétszeresére is nőhet annak köszönhetően, hogy még több termelő csatlakozik hozzánk, miután azt látják, hogy eredményesek a tárgyalásaink. Növekedésünknek csak egy dolog szab határt: uniós előírások miatt az előállított tejmennyiség mindössze egyharmadát értékesíthetjük ilyen módon. Ez mintegy 600 millió liter éves mennyiséget jelent, tehát azért van még hová fejlődnünk.
Az ügyvezető kitért arra is, hogy több mint 200 millió liter tejről tárgyaltak az eltelt hónapokban, ebből 120 milliót már lekötöttek, 40 millió liter aláírás előtt áll, a többiről pedig még egyeztetnek.
– A kiindulási ár a közép-európai, a környező nyolc országban alkalmazott bázisárak átlaga, ezt vesszük alapul, s igazítjuk az egyes feldolgozókra jellemző sajátosságokhoz – hangsúlyozza Lukács László. Mint mondta, első alkalommal 2017-ben alkalmazzák ezeket az árakat, s a modellszámítások alapján azt várják, hogy 2-2,5 euróval erősödik az árpozíció a magyar átlaghoz képest. Az árak alakulásának hullámvasút jellege megmarad, de az új áraknak köszönhetően várhatóan 4-5 helyet tudnak előrelépni a magyar termelők, akiknek éppen az volt a legfontosabb elvárásuk, hogy az uniós államok listájának 26. helyéről feljebb lépjenek.
Lukács László szerint az általuk alkalmazott árképlet mindkét félnek, a termelőknek és a feldolgozóknak is kiszámíthatóságot jelent, hiszen úgy alakították ki, hogy ne rugaszkodjanak el a valóságtól. Ennek köszönhetően az ezt az árat alkalmazó feldolgozók rugalmasabban alkalmazkodhatnak a piaci változásokhoz. A szerződések egy-kétéves, határozott időre szólnak.
– A szervezet létrehozásával annak idején két fő célt fogalmaztunk meg. Az egyik, hogy a jelenleg sok esetben egyoldalú szerződések a feldolgozó és a termelő közötti egyenrangú partneri viszony alapján megkötöttre változzon. A másik, pedig az, hogy miután jelentős mennyiségű tejjel jelenünk meg a piacon, minél jobb felvásárlási árat tudjunk elérni. Ezeket a célokat sikerült elérni, a tárgyalások során nem a feldolgozók diktálták a feltételeket, hanem megegyezéses alapon, a közös érdekek figyelembevételével született meg az egyezség. Sőt, a tárgyalások során olyan feltételeket is érvényesíteni tudtunk, mint a kötbérrendszer megváltoztatása, hogy hibás teljesítés esetén mind a két félnek vállalnia kell a ráeső részt, vagy említhetem a minősítési rendszer egyes elemeinek az egységesítését – zárta gondolatait Lukács László.
– Csak egységes fellépéssel lehet eredményeket elérni, tehát ha az összes tejtermelő belépne a szervezetbe, akkor még jobb eredményeket lehetne elérni – vette vissza a szót Szinyákovics Pál. – Minél többen felismerik az ebben rejlő lehetőséget, annál jobb eredményeket lehet elérni a tárgyalásokon. Eddig a termelő aláírta az elé tett szerződést, mert más választása nem volt. Most a szerződés aláírását tárgyalások sorozata előzte meg, a tervezetet a termelői csoport átnézte, s ha szükség volt rá, a Magyar Tejtermelői Szervezet Kft. módosította, s csak ezt követően került pont a megállapodásra. A Magyar Tej Kft. éppen ezért tartotta fontosnak, hogy példát mutasson, s ott legyen az alapítók között.
Nem fizet a Gici Tej Kft.
Bajban a kistermelők, bajban a dolgozók! címmel, magukat a Gici Tej Kft. kihasznált és becsapott tejtermelőinek nevező csoport március 16-án a következő közleményt adta ki: A Gici Tej Kft., többszöri ígéret és aláírt szerződés ellenére sem tartja be kötelezettségét, egyebek között 15 kistermelőnek nem fizet ki 60 millió forintot, az általuk megtermelt nyers tej árát. A termelők egy része, látva a tejüzem ügyvezető-tulajdonosának viselkedését, beszüntette a tejszállítást. Akik kitartottak, bízva még az új tulajdonosban, aki minden beszállítót biztatott a termelésre, ígérve az átvett tartozások törlesztését is, azoktól egyik napról a másikra nem vette át a megtermelt tejet, élő szerződéseket rúgva fel. A cég ügyvezetője, Gad Raveh, aki egy éve vásárolta meg a kft. üzletrészét a Bakonyi Agrár Kft.-től, felelőtlenül, a tartozásokat tovább növelve éli fel az üzem vagyonát, nem törődve az ott dolgozókkal sem (35 fő), akiknek az utóbbi két hónapban fizetést sem adott. Amennyiben felszámolják a Gici Tej Kft.-t, nem sok lehetőség marad a tejtermelők kifizetésére, mivel a cég tartozása a kistermelőknek járó 60 millió forint tizenötszöröse is lehet. A cégadatok szerint a Bakonyi Agrár Kft.-nek jelzálog-jogosultsága van a Gici Tej Kft. üzletrészén, ami alapján vissza is vehetné tulajdonosi jogait, de eddig nem tette meg, így igen komolyan felmerül a Bakonyi Agrár Kft. felelőssége is, hiszen a fennálló tartozás nagyobbik részét a tejtermelők és a többi beszállító felé az előző tulajdonos halmozta fel.” Mint a károsultak fogalmaznak, a jelenlegi helyzeten csak egy gyors intézkedés változtathatna, ami az üzem bérbeadása lehetne. Ennek azonban akadálya, hogy a régi és a jelenlegi tulajdonos sem lépi meg azt, ami a kötelezettsége lenne, s ezzel – ahogy írják – az ott dolgozókat, a tejtermelőket, a többi beszállító hitelezőt, a helyi közösséget és egy több mint 80 éves tejüzemet tesznek tönkre. Az érintett tejtermelők mindent megtesznek – tárgyalóasztal mellett és azon túl is – az érdekeik érvényesítéséért, egyúttal kérik a többi tejtermelő szolidaritását, a kormányzat és a hatóságok segítségét és intézkedését a probléma gyors megoldása érdekében, áll a közleményben. |
Március végén indulhat újra a kereskedés
Növendékbikára megkaptuk az engedélyt, és ismét szállíthatunk a török piacra. Úgy számoltunk, hogy március közepén beindulhat a forgalom – mondja Márton István, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, de eddig még csak részeredmény született. Sajnos, növendék üszőt és felnőtt vágóbikát továbbra sem vásárolnak tőlünk a török kereskedők, de reméljük hamarosan ezen a területen is eredménnyel zárulnak a tárgyalások. Annyi azonban már kiszivárgott, hogy a legjobb felvásárlási árak 1050 forint körül lesznek, ami 100-150 forinttal alacsonyabb a tavalyi áraknál. Ennek okát elsősorban azokban a kereskedelem monopolizálására irányuló törekvésekben látjuk, amelyek részben török, részben magyar részről is megjelentek az utóbbi időben. Ennek már most is, de ha megvalósulna, még inkább árletörő hatása lenne, megakadályozná a normális piaci viszonyokat. A monopolizációval mi nem értünk egyet, nem fogadjuk el, és próbálunk mindent megtenni, hogy ezt megakadályozzuk. A délszláv országokkal (Szlovénia, Horvátország) folyamatos a kereskedés, itt nincs semmi gond. Az árak mérsékeltek ugyan, 800-900 forint körül alakulnak, de – lévén uniós tagállamok – a költségek sem olyan jelentősek, mint amelyek a Törökországba irányuló kereskedelemnél felmerülnek. Egy hónapja kereskedők látogattak el Szaúd-Arábiából hazánkba. Megnéztek jó néhány magyar üzemet, amitől mi azt várjuk, hogy hamarosan beindul a kereskedés ezzel a gazdag arab országgal is. Ha ez így lesz, és bízunk benne, hogy így lesz, akkor végre a törökök komoly versenytársat kapnak. Ez pedig remélhetőleg megszünteti, vagy legalábbis jócskán mérsékli azokat az áringadozásokat, amelyek jellemzik a piacot. Évek óta ugyanis, amikor a török kereskedők megjelennek, megemelkednek az árak, amikor pedig elmennek, akkor visszaesnek.
|
