Back to top

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Edmond Blanc-díjas

Az 1928-ban alapított Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) minden évben a világ egyik legkiválóbb vadászterületének ítéli oda az Edmond Blanc-díjat, elismerve annak vadászati eredményeit és gazdálkodását. Idén a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vehette át a világszervezet rangos díját, melyre méltán lehet büszke minden magyar vadász- és természetkedvelő ember.

Április 27-29. között a különleges klímával megáldott, festői szépségű svájci Montreux városa adott helyt a CIC 64. közgyűlésének. A vadászati világszervezet éves szinten egyik legfontosabb eseménye számos időszerű témát dolgozott fel kiváló előadásokkal, érintve például az afrikai sertéspestis vírus helyzetét, a vadvilág megjelenését a városi környezetben, valamint a káros kommunikációs dezinformációkat a vadászat kapcsán.

A világszervezet ünnepi közgyűlésének záróeseményén került sor az Edmond Blanc-díj átadására, a nívós oklevéllel idén a Tolna megyei székhelyű és tamási központú Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. híres Gyulaji (Tamási) Vadászterületét és annak dámgazdálkodását ismerték el, nyilatkozta Gőbölös Péter vezérigazgató.

A CIC szakbizottsága nagyra értékelte a Gyulaj Zrt. nemzetközi hírű gyulaji (tamási) vadászterületének évszázadokra visszavezethető, kiemelkedő vadászattörténeti múltját, az egymást megdöntő dámbika világrekordokat, valamint az ezek miatt legendássá vált helyi dámpopuláció évtizedekkel ezelőtti magyarországi és európai (Ausztria, Bulgária, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Lengyelország, Németország, Oroszország, Svédország stb.) sok ezer darabos széttelepítését, majd ezek más földrészekre továbbtelepítését, illetve napjaink sikeres élőhelyfejlesztési, állományszabályozási, korszerű szakmai és génmegőrzési erőfeszítéseit. Remények szerint ezzel tovább erősítve a 2021-es Budapesti Vadászati Világkiállítás hátországát.

A díjazott területet Wulf Gordian Hauser báró, a CIC Díjbizottságának elnöke részletes vetített előadásban méltatta. Az Edmond Blanc-díjat George Aman, a CIC elnöke adta át Gőbölös Péternek, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatójának.

A magyar küldöttség szakemberei méltán voltak büszkék a díjra. A díjátadón részt vett többek közt Kovács Tamás vadászati ágazatvezető-helyettes, (Gyulaj Zrt.), a CIC részéről Marcgescu Tamás ügyvezető igazgató és Hecker Kristóf, a szervezet tudományos és szakmai koordinációs vezetője, valamint Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rektora.

Az Edmond Blac-díjat Gőbölös Péter vezérigazgató vette át George Amantól, a CIC elnökétől

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyésztési díjai

Május 10-én, a kiállítás második napján adták át a tenyésztési díjakat, a Magyar Állattenyésztők összevont tenyésztési nagydíját, és OMÉK társrendezvény lévén, a miniszteri különdíjat is. Ezeken kívül számos más elismerést vettek át a szakemberek.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.

Bálint gazda 100 – „Legyünk hűek egymáshoz, becsüljük meg egymást”

Az ország Bálint gazdája, vagyis dr. Bálint György kertészmérnök közelgő 100. születésnapja alkalmából rendezett ünnepséget kedden Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban a Magyar Mezőgazdaság Kft., amelynek kötelékében Bálint György több, mint egy évtizedig volt a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, valamint a Kerti Kalendárium és a Kertbarát Magazin alapító főszerkesztője, szerkesztője.

A vad- és mezőgazdálkodók érdekében

2017. április 20-án az Országos Magyar Vadászkamara megteremtette a vadászjegyek és a vadászati engedélyek által befolyó összegből az Országos Vadgazdálkodási Alapot. Létrehozása és a pályázati úton megszerezhető meghatározott összeg az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Vadgazdálkodási Alap működési szabályait, céljait Az OMVK elnöksége határozza meg.

Hódmezővásárhely: az államtitkár együttműködést ígért

Megújult épületben, új infrastruktúrával körülvéve várta a már hagyományos díjátadóra a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői csapata az érintett cégeket és újságírókat. A kiállítás idén az OMÉK társrendezvénye is.

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

Mindvégig célra tartva

Itt egy róka járt nem sokkal ezelőtt, azokat pedig egy őz és egy nyúl hagyta maga után, mutatott a hóban élesen kirajzolódó nyomokra vendéglátónk. Majd nem sokkal ezután vállához emelte puskáját: csupán néhány másodperce volt arra, hogy eltalálja a magasban elsuhanó célpontot, és ő nem hibázott. E jelenet még háromszor megismétlődött, a sörétek újra és újra célt találtak.

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?