Az egy hetes tanulmányút célja a kutatási és nemesítési eredmények bemutatása és a chilei rizstermesztési ágazat részletes megismerése volt. A nagyon közeli termesztési feltételek, a gyakran jelentkező – a rizs számára – hideg periódusok okán közös kutató-fejlesztő munkát terveznek elindítani. Ennek a kölcsönös együttműködésnek a magyar nemesítők tudása és eredményei, a rövid tenyészidejű és hidegtűrő rizsfajtáink és a chilei partnerek kiváló agrotechnikai ismeretei és a bőtermő chilei rizsfajták lesznek.
A találkozó alatt a dél-amerikai partnerekkel (MaqsArroz, FedeArroz és Vitacura) a rizsnemesítés területén tervezett együttműködés részletes előkészítése elkezdődött, de más, a NAIK és a magyar mezőgazdaság számára fontos együttműködési lehetőségeket is találtak az agrár- és környezettudományi tématerületeken. A közös munka leendő célja, hogy a chilei rizstermelők és a NAIK közötti nemesítési és kutatási kapcsolatokat elősegítsék az információ- és a genetikai alapok cseréje, a közös nemesítés és a munkatársak képzésén keresztül.
A NAIK ÖVKI részéről Bozán Csaba, osztályvezető, tudományos munkatárs (mezőgazdasági vízgazdálkodás) és Jancsó Mihály, osztályvezető-helyettes, tudományos munkatárs (rizsnemesítés, öntözéses gazdálkodás) vettek részt a májusi utazáson. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztályának támogatásával végrehajtott projekt a „Klíma rezisztens magyar rizsfajták és a kapcsolódó új technológiák bemutatása – kétoldalú kutatási együttműködések megalapozása” címet kapta.
Az egy hetes program első állomásaként találkozhattak a chilei rizstermesztéshez kapcsolódó főbb szervezetek képviselőivel.
A találkozón Jancsó Mihály egy előadás keretében bemutatta a magyar rizstermesztés legfontosabb jellemzőit, a klimatikus viszonyainkat, a rizstermesztés legfontosabb technológiai lépéseit, a NAIK ÖVKI és jogelőd intézményeinek legfontosabb nemesítési eredményeit, a hazai rizsfajtákat és a legutóbbi időszak jelentősebb kutatási eredményeit. A NAIK ÖVKI kutatási irányai közül ki kell emelni a rizs abiotikus stresszekkel szembeni toleranciájának vizsgálatát és fokozását, amely téma a chilei partnerekkel folytatott egyeztetések során is kiemelten szerepelt.
A chilei rizstermesztés általános jellemzői
A chilei rizstermesztés az utóbbi évtizedekben 25 ezer hektár közelében mozgott, az országos termésátlagot tíz év alatt hektáronként 4,5 tonnról 6 tonnára növelték. A rizsfogyasztás átlagosan 9 kg/fő/év, duplája a magyar felhasználásnak. Chile rizstermesztésében jelentős a kistermelők szerepe, az 1500 termelő gazdaságból mintegy 1200 tekinthető kisgazdaságnak. Ezek rizzsel bevetett területe 8-10 hektár. Az országos átlag 14 hektár. A rizstermesztés 83 százaléka a Maule régióban (Parral, Retiro) található, a fennmaradó 17 százalék San Carlos, Ñiquén és Bio Bio területén helyezkedik el.
Az El Almendro Farm
A chilei rizstermesztés megismerését szolgáló programoknak az El Almendro Farm volt a központja. A farm területe 2741 hektár. A terület tulajdonosa a Gatica család. A teljes területből körülbelül 1300 hektár a rizstermesztésre alkalmas szántó.
Az El Almendro Farm területén 9 különböző kapacitású víztározó épült. E víztározók feltöltése zömében a téli csapadékon és kisebb vízfolyások vízhozamán múlik. Emellett 7 nagy mélységű kút is üzemel, amelyek együttes vízkapacitása 513 liter másodpercenként. A rizs mellett kisebb területen búzát és lucernát is termesztenek. 2004 és 2005 között 1300 hektáron telepítettek eukaliptuszt.
Az elmúlt évben kezdtek el foglalkozni mogyoró termesztéssel is, jelenleg 200 ha bakhátas művelésű ültetvényt tartanak fent. Az állatállományt telepített és természetes legelőkön tartják. Angus (Red és Black) és Hereford szarvasmarhák mellett juhokat és kecskéket is tenyésztenek.
A Talca Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán több intézetet és központot is megismerhettek a magyar kutatók. Az Öntözési és Agroklimatológiai Kutatóközpont (Centro de Investigación y Transferencia en Riego y Agroclimatología, CITRA) munkatársainak bemutatóiból megismerhették a rizstermesztéssel kapcsolatos kutatómunkák legfontosabb elemeit. Mivel a chilei rizstermesztés egyik legfontosabb limitáló tényezője az öntözővíz rendelkezésre állása, ezért kiemelten foglalkoznak a klímaváltozás azon hatásaival, amelyek befolyásolják az öntözővíz elérhetőségét és felhasználásának hatékonyságát.
Az INDAP (Instituto de Desarrollo Agropecuario) az egyik legfontosabb olyan állami szervezet Chilében, amely a kistermelők segítésével foglalkozik. Nem kizárólagosan a rizstermesztéssel összefüggő szaktanácsadás a feladatuk, hiszen a mezőgazdaság teljes területén aktívak, egyfajta „falugazdász” hálózatot üzemeltetnek. Országos szinten mintegy 7000 munkatárs majd 200 ezer család életét segíti. A rizs kapcsán a legfontosabb tevékenység a szaktanácsadás és a különböző kedvezményes kölcsönök és támogatások biztosítása (gépek vásárlása, talaj-előkészítés, vetőmag vásárlás).
A kis csapat az egyik kistermelőt is meglátogatta. Bár kis termelőről volt szó, aki csak 15 hektáron termeszt rizst, a szakmai háttér és az INDAP asszisztenciájának eredményeként 7-8 t/ha-os terméseredményeket ért el.
A rizstermesztés genetikai hátterének és az agrotechnika további fejlesztése érdekében két kísérleti állomást hoztak létre. Az El Almendro Kísérleti Állomás az El Almendro Farmon működik, míg a Santa Rosa San Carlos mellett, az Eguiluz család közreműködésével. A delegációnk mindkét kísérleti állomást meglátogatta. A Santa Rosa Állomáson számos kísérleti parcellában nem arattak még, hogy a tenyészidőszak után is összehasonlíthassuk a különböző genotípusokat.
A Digua öntözőrendszer és víztároló
A Digua víztározó a legfontosabb öntözővíz forrása a chilei rizstermesztésnek (az Andokban hó formájában „raktározott” csapadék mellett). Az öntözővíz elosztását, a csatornarendszer fenntartását alapvetően egy magánkézben lévő társaság irányítja, de a jelentős feladatok ellátásában az állam is szerepet vállal. A víztározóban 220 millió köbméter vizet képesek tárolni. A jelenlegi két legnagyobb probléma a csapadékhiány miatt kialakuló alacsony vízszint, illetve a természetvédelmi céloknak való megfelelés. A víztározó vizének kb. 70 százaléka érkezik a Longavi folyóból.
A Tucapel a legnagyobb chilei rizsfeldolgozó cég, központjában óránként 60 tonna rizst hántolnak. A látogatás elején Alfonso Dussailant, a Tucapel mezőgazdasági ágazatának vezetője mutatta be a cég működését, az általuk integrált termelők tevékenységét, majd megnézték a malom legfontosabb létesítményeit is. A Tucapel, mint a rizs ágazat meghatározó szereplője fontosnak tartja az innovációt, ezért amellett, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a K+F intézményekkel, maguk is fenntartanak egy 3 hektáros kísérleti állomást. Ezen az állomáson fajta-összehasonlító kísérleteket végeznek, illetve a fémzárolt vetőmag kiinduló törzseit állítják elő. Itt is elhangzott, hogy a biztonságos termelés egyik legfontosabb alapjának a bevizsgált (fémzárolt) vetőmagot tartják. Ennek használatát megkövetelik a partnereiktől is.
