Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.
Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.
A szakmai eseményen előadást tartott
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.
Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.
Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában
Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
