Back to top

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.

A szakmai eseményen előadást tartott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.

Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.

Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

Innováció földön-égen

Innovációs ötletversenyen mérték össze kreativitásukat a diákok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Innovációs Központja szervezésében Innovázió 1.0 néven. Az NKFIH „Egyetemi ÖKO” projektjéből finanszírozott versenyre összesen mintegy 40 hallgató illetve csapat jelentkezett, akik első körben tavaly október 12. és november 30. között mutatkozhattak be.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Értéktőzsde: Csökkenő tendencia

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 26. és 30. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) különböző határidőkre szóló jegyzése nem változott: a májusi 75 000, a júliusi 76 300, a november–decemberi 60 000, a 2022. márciusi 62 000, a 2022. májusi 63 000 forint/tonna volt.

A laborhúsok után most a tojáspótlókat támogatják a befektetők

Az Eat Just vállalat (növényi alapú alternatív élelmiszerek fejlesztője és forgalmazója) közölte, hogy 200 millió dolláros támogatást sikerült összegyűjtenie a befektetőinek köszönhetően, amelyet a vállalat kapacitásának növelésére és új piacokra való terjeszkedésre fordít majd. A tojáspótlót gyártó cég elsődleges célja, hogy az alternatív fehérjetermékek iránt egyre növekvő keresletet kielégítse.

Új lendület a „halas” kutatásoknak

A magyarországi, halakkal foglalkozó kutatások egyfajta kényszerhelyzet hatására, bő egy évszázaddal ezelőtt vettek nagy lendületet. Noha azóta mondhatni sok víz lefolyt a Dunán, a jelenkori „halas” szakemberek sem szűkölködnek kihívásokban.

Takarmányozás: A vállalkozó kedvű gazdáké a jövő

Három kritikus problémával minden állattartó találkozik, ha takarmányozásról van szó. Az alapanyagok ára – finoman fogalmazva – hektikusan változik, ami leginkább azokat sújtja, akik nem maguk állítják elő ezeket. Vannak jobb évek, de most éppen meglódultak a gabonaárak a világpiacon.

Értéktőzsde: Hullámzó nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a március 5–11. közötti öt tőzsdenapon a takarmánykukorica májusi jegyzése tonnánként 500 forinttal 75 000, a júliusi 1100 forinttal 76 300, a novemberi 1000 forinttal 60 000, a decemberi 500 forinttal 60 000 forint/tonnára emelkedett. A termény 2022. márciusi kurzusa 62 000 fo­rint/tonna volt ugyanekkor.

Gyenge dollár, erős mezőgazdasági exportpiac?

Az amerikai dollár jelentősen gyengült 2020 márciusa óta, és várhatóan további defláció tapasztalható 2021-ben is. A gyengébb dollár általában versenyképesebbé teszi az amerikai mezőgazdasági termékeket a globális exportpiacon. A globális exportverseny és a devizaárfolyamok változása miatt azonban ez nem minden árut érint egyformán.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.