Back to top

Magyar Örökség díjas lett Kovács Szilvia és a „kertesei”

Öt évvel ezelőtt indult útjára „A legszebb konyhakertek” Magyarország legszebb konyhakertjei program amely mára országos mozgalommá vált. Ötletgazdája és programigazgatója Kovács Szilvia Karcag város alpolgármestere kiemelkedő színvonalú, példamutató és kitartó munkájának köszönhetően szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehette a Magyar Örökség Díjat.

A polgári kezdeményezés alapján évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat ítél oda a bírálóbizottság az arra érdemes díjazandóknak. A december 16-i ünnepségen Sipka László jelentette be, hogy harmadikként a bizottság Kovács Szilviának és az általa létrehozott „A legszebb konyhakertek” mozgalomnak ajánlotta a bizottság a díjat.

A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és  Kovács Szilvia (balról jobbra)
A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és Kovács Szilvia (balról jobbra)
A díjátadón a laudációt Fazekas Sándor miniszter nevében Tóth Szilvia kabinetfőnök mondta el. Kiemelte, hogy az országos program célja az otthoni konyhakertművelés népszerűsítése, a kertészkedésre való ösztönzés illetve a kertműveléshez szükséges tudás átadása a következő generációk számára.

A verseny már az első évben nemzetközivé vált és öt év alatt eddig összesen 7 ország 534 településéről jelentkeztek kertművelők.

Idén már az USA-ból, a dél-angliai Plymouthból, Erdélyből és Délvidékről is érkeztek nevezések.

Ezidáig 32 ezer kertművelő vett részt a programban és további 10 ezer kertet vontak művelés alá a program hatására. A verseny összetett gondolkodásmódot terjeszt azzal, hogy minden évben kiemel egy-egy témát. Volt már madárbarát-, rovarbarát kert, illetve fűszer-és gyógynövényes kert kialakítása a kiemelt téma. Idén pedig a hasznos rovarok kertben való megtelepítésére és védelmére figyeltek a részvevők csakúgy, mint az egészséges, vegyszermentes élelmiszertermelés honosítására.

Kovács Szilvia „kertesei” elsősorban a természetes védekezési módokat használják a házikertekben, legyen az bármilyen jellegű biomódszer.

A díjátadás után
A díjátadás után
Az ötletgazda évről-évre igyekszik bevinni a különböző korosztályokat a kertművelés örömébe. Kitartó, áldozatos munkája eredményeképpen ma már 22 ezer 20 év alatti fiatal vesz részt a programban és büszkén mutatja meg az általa művelt kertet. A legfiatalabbak óvodások, iskolások is aktív részesei a mozgalomnak, hiszen „Én kis kertem kertelem” címmel országos rajzpályázatot és a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve „Ments meg egy kertet” programot hirdettek.

Az, hogy egy kezdeményezés valóban eredményes-e, az évek múlása teszi próbára. Nos, Kovács Szilvia munkája kiállta az idők próbáját. Évről-évre növekedett követői száma és bővült a meghirdetett kategóriák köre.

Ma már „A legszebb konyhakertek” mozgalom fogalommá vált a kertet kedvelők ,a földet szeretők körében.

Büszkék vagyunk arra, hogy lapjainkon keresztül /Kertészet és Szőlészet, Magyar Mezőgazdaság, Kertbarát Magazin, Kerti Kalendárium/ évek óta tudósíthatunk az eseményekről, az elért eredményekről és ma részesei lehetünk ennek a sikernek.

Szívből gratulálunk Kovács Szilviának és - ahogy Ő mondja - : az Ő kerteseinek!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.