Érdekes előadásokkal lepte meg partnereit a Biocont Magyarország Kft. a mai napon Kecskeméten tartott országos konferenciáján. A számos szakmai információ közül nehéz kiemelni bármelyiket is, mégis sokak érdeklődésére tarthat számot Makai Gergely beszámolója. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok ügyvezetője a bioborok lehetséges exportpiaci lehetőségeiről tartott előadást.
Mint a szakember elmondta, a biológiai termesztésre való átállást 2009-ben indították el, bár elődje, Kovács Tibor már korábban megkezdte ezt a munkát. Mivel a rendszerváltást megelőzően ezen a területen nem volt szőlő, így szinte vegyszermentesnek volt mondható a talajuk. Ráadásul az ültetvényük meredek, száraz, meleg területen fekszik, s – mint az ügyvezető kiemelte – így könnyű volt bioban gondolkodniuk. A műtrágyától, a rovarölő szerektől már 1999 előtt elbúcsúztak. Első bioborukkal 2014-ben lepték meg a fogyasztókat, rá egy évre a teljes 55 hektárjukat certifikálták az ökológiai termesztésben, s tavaly óta minden termékük biobor.
– hangsúlyozta a szakember, aki az ökológiai gazdálkodás környezetkímélő, környezettudatos termesztésének szakmai igényét, a fenntartható gazdálkodás perspektíváját, a Hétszőlő hírnevét és presztizsét, valamint a piac egészséges élelmiszer iránti igényét említette.
A világon található organikus szőlőterületek 75 százaléka Európában van.
Ebből Spanyolorzág 100 ezer, Franciaország 85 ezer, míg Olaszország 70 ezer hektárral részesül. Egyébként e három ország adja a világ bioszőlőjének közel háromnegyedét. Ausztria teljes területének 9,5 százaléka organikus – ezzel szőlőterületük arányában ők az elsők -, míg Németországban az elmúlt évben 25 százalékkal nőtt a korábbihoz képest az ökoszőlő terület.
A fogyasztókat elsősorban a környezettudatosság, a minőség, a nyomonkövethetőség befolyásolja döntésükben. Ehhez hozzátette a szakember, hogy csak akkor érdemes bioborral foglalkozni, ha annak magas a minősége.
Nyugaton tudatosan választják az ökotermesztésből származó borokat: az unió lakosainak 35 százaléka vásárolja ezeket a termékeket. Németországban ez az arány 25 százalék – 2016-ban csak 15 százalék volt -, az Egyesült Királyság tavaly 6,8 millió, míg a franciák 792 millió eurót költöttek az egészséges nedűkre. Az USA és Kanada piaca alig 2 százalékot tesz ki, de a tendencia fejlődő.
Kedvező környezeti feltételekkel rendelkeznek a biobort előállító hagyományos bortermelő országokban. Rájuk jellemző a nagyarányú fogyasztás is, s bár jól bevezethető kategória a piacon, de nagy a konkurencia.
A szakember az új piacok kapcsán a svéd példát hozta fel, ahol 2013 óta megkétszereződött a bioborok értékesítése. Ez pedig köszönhető annak, hogy – mivel a borkereskedelem állami monopólium – biora szabott tendereket írnak ki. Ezek a termékek kiemelt helyet kapnak a boltokban, s az önkiszolgálókban kizárólag biobor kapható. A svéd állam célja, hogy 2020-ra a teljes piac 20 százalékát foglalják el. Nincs ez a döntés messze a svéd fogyasztóktól, akik harmada organikusan táplálkozik, s ezért még magasabb árat is hajlandók megfizetni.
Makai Gergely előadásában kiemelte, a biofogyasztók bár fogékonyak a hagyományokra, ugyanakkor keresik a kuriózumokat, s ebbe a képbe jól beleillik Tokaj. A svéd piacon évről-évre nagy sikert arat Furmint bio dry boruk. Ezen a területen a magas minőséget és hozzáadott értéket respektálják a vásárlók. Viszont szükség lenne a magyar organikus borok közös nemzeti kommunikációjára.
