Az 1962-ben létrejött Közös Agrárpolitika (KAP) az azóta eltelt időben folyamatosan változott: egyebek közt a klímaváltozás, a technikai fejlődés, illetve az éppen aktuális gazdasági és politikai helyzet miatt kényszerült alkalmazkodni. A KAP jelenleg a 2014-2020 közötti időszakát éli, ám az Európai Bizottság számára fontos, hogy az egyes tagországokban már most elkezdődjenek a 2020 utáni ciklusára vonatkozó egyeztetések és konzultációk. Ennek apropóján jöttek össze a téma iránt érdeklődők a Szent István Egyetemen, akik a barátságtalan idő ellenére is megtöltötték az intézmény Dísztermét.
„Egyetemünk az agrárterületet illetően az oktatás és a kutatás tekintetében is élen jár, így nagy öröm számunkra, hogy nálunk gyűltek össze azok, akik első kézből kívántak értesülni az EU Közös Agrárpolitikájának aktuális reformjairól” – mondta Dr. Helyes Lajos, a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese, majd adta át a szót a Europe Direct Tájékoztató Központ munkatársainak. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által meghívott szakemberek elmondták: az elmúlt másfél évben a Bizottság nyitott munkát végzett, aminek során összegezték tapasztalataikat – a pozitívumokat és a hiányosságokat egyaránt – a KAP helyzetét illetően. Hangsúlyozták: az elmúlt évek során a KAP-pal szembeni elvárások sokat változtak, így azt kezdetben az agrár típusú elképzelések vezérelték, amiből következtek később a környezetvédelmi gazdálkodás aspektusai, újabban pedig a szociális fenntarthatóság szem előtt tartása.
Az Európai Bizottság 2017 őszén kiadott közleményében vázolta fel elképzeléseit egyebek közt a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban, s ami egy sor változásra tesz javaslatot a közös agrárpolitikában. Az egyik ilyen a gazdák jövedelmi helyzetének javítása beruházások ösztönzésével, jövőbe mutató fejlesztések és modern megoldások használatának elősegítésével, mert bár a közlemény szerint az mezőgazdaság az egyik első számú exportáló szektor Európában, ugyanakkor az egyre nagyobb munkaerő-hiány, és az ágazatok közötti összehasonlításban alacsony átlagbérek jellemzik. Ami pedig leginkább kritikus, az a vidéki térségek helyzete: egyebek közt minőségi munkahelyek, szakértelem és a fiatalok hiánya jellemzi. 
Az Európai Bizottság munkatársai a KAP vidékfejlesztési törekvéseként az úgynevezett „Rural proofing” („a vidék szemszögéből”) szemléletét hozták fel példának, ami szerint egyszerre több EU-s alapnak és nemzeti forrásnak kell hozzájárulnia a vidék felzárkóztatásához. Az ilyen törekvések közül fontos például a fiatal gazdák támogatása, a nemzedékek közötti transzfer elősegítése – az idős szakemberek és a frissen végzettek együttműködése –, s az induló gazdák támogatása.
Az új KAP az eddigi tapasztalatokból adódóan törekszik majd a termelők jogbiztonságának erősítésére a nagy feldolgozó és értékesítő cégekkel történő egyeztetéseik során, minden eddiginél jobban támogatja majd a kutatási és innovációs szándékokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést, s egyszersmind egyszerűbb szabályozást készít majd elő.
A Bizottság magyarországi képviselői ennek kapcsán elmondták: csak annyi uniós szintű előírást terveznek, amennyi biztosítani tudja az uniós hozzáadott értéket. Magyarán az EU csak az alap paramétereket fogja meghatározni annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző uniós szinten kitűzött célok elérését, ez pedig nagyobb tagországi hatáskört jelent majd az intézkedések kidolgozásában.
A szakemberek hozzátették: a tagországoknak egy KAP Stratégiai tervet kell készíteniük, amit a Bizottság fog jóváhagyni, s amiben személyre szabott, helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. 2018 májusára várható a következő többéves pénzügyi keretre szóló bizottsági javaslat.
