A jelenleg működő SNAP (Supplemental Nutrition Assistance Program), azaz élelmiszer-vásárlási támogatásokat finanszírozó segélyprogram az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobbnak számít a rászorultsági alapon működő programok közül. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium, az USDA 141 milliárd dolláros költségvetésének (kb. 36 billió forint) fele a program fenntartására megy el, és az ország körülbelül 14 százalékát etetik belőle. A SNAP-en keresztül utalványt kapnak a rászorulók, amit élelmiszerüzletekben, vagy akár termelői piacon is elkölthetnek.
A Trump kormány már korábban is jelezte, hogy meg fogja nehezíteni az élelmiszer-segélyhez jutást, de a mostani tervezet rendesen kiverte a biztosítékot a tengerentúlon.
A Wholesome Wave nonprofit vállalkozás alapítója – a szervezet a szegények számára gyárt elérhető árú termékeket -, szintén szkeptikus ezekkel a csomagokkal szemben. Michel Nischan a Modern Farmer hasábjain kommentálta a tervezet egyes részeit.
A 2019-es költségvetés tervezetbe bekerült félkész terv alapján a SNAP-be jutó pénz feléből egy élelmiszercsomagokon alapuló rendszert hoznának létre. Ezt ötletesen „Amerika Szüreti Dobozának” nevezték el (“America’s Harvest Box”), és megálmodói szerint a már létező „Kék Kötény” szolgáltatáshoz lesz hasonló (Blue Apron – ezen keresztül élelmiszer alapanyagokat, és hozzájuk tartozó recepteket szállít házhoz egy vállalat). A csomagokba kizárólag tartósélelmiszerek kerülnének, például gabonafélék, tejpor, gyümölcs-, zöldség-, hal- és húskonzervek. A tervezet szerint ezek a tartósélelmiszerek 100 százalékban az USA-ban termesztett és feldolgozott termékek lennének, és ezzel 129 milliárd dollárt (kb. 32 billió forint) spórolnának a következő 10 évben.
Nischan szerint beláthatóbb cél az, hogy évente 8-10 milliárd dollárt spóroljanak a SNAP-ból, vagy éppen a segélycsomag programból. Szerinte a 129 milliárd dollár egy kicsit túlzó. Kivéve persze, ha a tervezetbe belevennék, hogy modern élelmiszerszállító láncokat és fogyasztói választáson alapuló technológiákat alkalmaznak arra, hogy pénzt spóroljanak (miközben lehetőséget adnak a választásra is).
Az így megspórolt pénzt pedig vissza kellene forgatni a programba, hogy növeljék azoknak a választható élelmiszereknek a tápértékét, melyek jelenleg elérhetők és megfizethetők a SNAP használói számára. Véleménye szerint ezzel a Fehér Ház nagyot léphetne előre. Úgy spórolna az adófizetők pénzéből, hogy közben javítaná a rászorulók étrendjét és bővítené a választási lehetőségeit a kis jövedelmű embereknek.
Arról nincsenek pontos információk, hogyan osztanák szét ezeket a dobozokat, illetve az USDA sem rendelkezik adattal arra vonatkozólag, hogy mekkora lenne a szállítási költség. A közleményük alapján „Az államok a meglévő infrastruktúra, illetve partnerek segítségével, és/vagy közvetlenül a háztartásokhoz kereskedelmi és/vagy kiskereskedelmi szállítási szolgáltatásokkal juttathatják el ezeket a csomagokat.” Arról sincs információ, hogy a tagállamok kapnának-e anyagi támogatást, ami fedezi ezeket a kiadásokat.
A tervezet emellett teljesen megszüntetné a SNAP makroökonómiai előnyeit, holott ez a kormány egyik leghatékonyabb gazdaságot élénkítő programja. Minden SNAP-en belül elköltött dollár 1,73 dollárt generál a gazdaságban. Egyszerűen lefordítva: az emberek pénzt kapnak, hogy élelmiszerre költsék, ez a pénz az élelmiszerüzletekbe vagy a gazdaságokba kerül, akik így újabb dolgozókat tudnak alkalmazni, akik még több pénzt tudnak ezáltal költeni.
A másik előnye a SNAP programnak, hogy ebben a legkisebb a visszaélések aránya – mindössze 1,5 százalék. Ez főleg annak köszönhető, hogy a fizikai élelmiszerutalványokat egy elektronikus rendszerrel váltották ki.
Ráadásul ez nyílt támadás a szegények ellen, hiszen teljesen elveszi tőlük a lehetőséget, hogy a saját életük legalapvetőbb részeit befolyásolni tudják. A jelenlegi SNAP előnye, hogy friss termékeket is tudnak vásárolni belőle, húst és tejtermékeket, sőt, még élelmiszer célú vetőmagot és növényeket is. Hogy pontosan mire költi el az összeget, az az adott személyre van bízva, ami különösen fontos az ételallergiában szenvedőknek, a vallási diétát tartóknak, vagy épp a válogatós gyereket nevelőknek.
Az új rendszert a kitalálói úgy hirdetik, mintha egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszereket juttatnának a SNAP-re jogosultakhoz. Valójában azonban előre csomagolt, úgynevezett kényelmi élelmiszereket (félkész élelmiszereket) juttatnának el a rászorulókhoz.
Michel Nischan szerint a tartósélelmiszerek tele vannak feldolgozott szénhidrátokkal, amik köztudottan elhízáshoz, cukorbetegséghez és más étrenddel kapcsolatos betegségekhez vezetnek. A konzervélelmiszerek a legtöbb esetben cukros lében áznak (mint például az őszibarack), vagy túl vannak főzve (mint a zöldbab).
Ezzel szemben a friss és a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak egészségtelen hozzáadott összetevőket, és az ízük is jobb – azonban ebben az esetben hűtésre vagy fagyasztásra van szükség, ami kizárja őket a javasolt élelmiszercsomagos rendszerből. Ennek eredményeképpen az étrendben könnyen megnövekedhetnek az előre szelektált egyszerű szénhidrátok és alapfehérjék.
A szakember véleménye szerint a konzerv termékek kiosztása ebben a formában könnyen kialakíthatja azt a megalázó képet, hogy valaki csak ilyen segélycsomagok segítségével tudja ellátni a családját.
A jelenlegi SNAP-programból azonban nemcsak a rászorulók profitálnak, hanem a kistermelők és a termelői piacok anyagi részesedése is jelentős. A programhoz csatlakozó piacok száma az elmúlt pár évben megnégyszereződött, és az USDA adatai szerint ez egy remek gazdasági ösztönzés a kis gazdaságok számára. Ezek a pozitív hatások azonban eltűnnének az új terv alapján.
Az új javaslat egyetlen pozitív része az, hogy óriási a hírverés körülötte, mivel a jelenlegi tervek alapján képtelenség lenne kivitelezni a meglévő infrastruktúra keretein belül, és ráadásul már most erősen népszerűtlen.
Nischan szerint azonban vannak használható részei is a tervezetnek: az, hogy nagy tételben vásárolnák meg az élelmiszereket, így olcsóbban juthatnak hozzá olyan alapvető tételekhez, amik valószínűleg jelenleg is szerepelnek a legtöbb SNAP használó bevásárló listáján (mint az instant tészták, instant rizs, egyéb tésztafélék, stb.), sőt, olyan ételek is szerepelhetnének benne, melyeket jelenleg nem engedhetnek meg maguknak ezek a vásárlók. Ez azonban szerinte csak akkor működne jól, ha választási lehetőséget is kínálnának a rászorulóknak.
