Május 1-jétől eltűntek a plakátokról a hamburgerek, benzines autók és repülős utak hirdetései, helyüket kulturális programok – például a Rijksmuseum kiállításai vagy koncertek – vették át. A városvezetés célja, hogy a közterek vizuális világa összhangba kerüljön a klímapolitikai vállalásokkal: 2050-re karbonsemlegességet szeretnének elérni, és a húsfogyasztást is jelentősen csökkentenék – írja a BBC.

A döntés mögött álló politikusok szerint a reklámok nem semlegesek, ezek formálják a társadalmi normákat. Anneke Veenhoff, a zöldpárti képviselő hangsúlyozta: „A klímaválság nagyon sürgető. Ha komolyan vesszük a klímapolitikát, akkor nem adhatjuk bérbe a köztereinket olyan hirdetéseknek, amelyek ennek épp az ellenkezőjét támogatják.” Hasonlóan érvel Anke Bakker, az állatvédelmi fókuszú Párt az Állatokért helyi vezetője is, aki a szabályozás kezdeményezője. Szerinte nem az egyéni döntések korlátozásáról van szó:

A tiltás gyakorlati hatása egyelőre korlátozott lehet, hiszen a húsreklámok eddig is csak kis részét tették ki a piacnak, míg a fosszilis szektor nagyobb arányban volt jelen. Ugyanakkor a lépés szimbolikus jelentősége nagy: a húsfogyasztást a repüléssel és az autózással egy kategóriába emeli. Ezzel pedig klímavédelmi kérdést csinál abból, amit eddig életmódként könyveltek el.

Az iparági szereplők kritikusan fogadták az intézkedést.

A döntést támogató aktivisták viszont történelmi párhuzamokat emlegetnek. Hannah Prins környezetvédelmi jogász szerint ez egyfajta „dohányzásellenes pillanat”: ahogy korábban természetes volt a cigarettareklám, ma már elfogadhatatlan. Úgy véli, a közterek vizuális világa meghatározza, mit tartunk normálisnak, ezért fontos változás, hogy eltűnnek az ilyen hirdetések.

Amszterdam nem egyedül lép: több holland város, például Haarlem és Utrecht, valamint nemzetközi példák – mint Edinburgh vagy Stockholm – is hasonló irányba haladnak. A kutatók egyelőre óvatosak a hatások megítélésében, de az Amszerdami Egyetem Gyógyászati Központjának epidemiológusa, Joreintje Mackenbach szerint ez „egy nagyszerű természetes kísérlet”. Úgy véli, ha kevesebb ilyen inger éri az embereket, az idővel a fogyasztási szokásokra is hatással lehet.

Összességében a döntés egyszerre gyakorlati lépés és erős jelzés: a város igyekszik új normákat teremteni, még ha a digitális térben továbbra is jelen maradnak ezek a reklámok.