Tavaly három mintaprogram indult a zártkertek, szőlőhegyek, gyümölcsösök felújítására, amelyen önkormányzatok pályázhattak az osztatlan közös tulajdonú parcellák megvételére, és a területek rendezésére, az ültetvények gondozására. Ebben a programban 770 millió forinttal 69 település 90 pályázatát támogatta a minisztérium. Az első tapasztalatok azt mutatták, hogy sokfelé az infrastruktúra hiánya akadályozza a zártkerti területek gondozását, ezért az újabb körben országosan hirdették meg a lehetőséget arra, hogy megújítsák az utakat, földutakat, csapadékvíz-elvezető árkokat, illetve vízvisszatartó műveket építsenek, vízkivételi helyet, villanyvezetéket létesítsenek, vadkerítéssel vegyék körbe a zártkerteket.
Végleges pályázatot 688 önkormányzat küldött be, amelyeket a Herman Ottó Intézetben és a minisztériumban példátlanul gyorsan értékeltek, hangsúlyozta V. Németh Zsolt. Március végére megszületett a döntés: 198 pályázatnak átlagosan 9,6 millió forintot ítéltek meg. A legtöbben Zala megyéből indultak a programban, ami nem is csoda, mert ott van a legtöbb zártkert, míg a második helyen pályázó Borsod-Abaúj-Zemplén megyében arányaiban a legtöbb területet foglalják el a zártkertek. A harmadik legtöbb pályázatot Baranya megyében nyerték meg a települések.
Hazánkban összesen 200 ezer hektáron van zártkert, több mint egymillió parcellán, tehát gazdasági szempontból sem elhanyagolható ez a terület. Szőlőhegyeink, gyümölcsöseink a tájképnek is fontos elemei, az ott megtalálható helyi fajták pedig a génmegőrzés szempontjából is fontosak. Így nemcsak a génbankokban, hanem eredeti termőhelyükön is megőrizhetjük régi fajtáinkat.
