Nagy érvágást jelent a hazai sertéságazatnak, hogy Szerbia lezárta határait a magyar állatok előtt, ez idáig ugyanis minden tizedik sertés a déli szomszédunkon keresztül hagyta el az országot. Bár a tiltást bevezető exportpartnereink köre egyre bővül, reménykeltő hír, hogy Szingapúr lehet az első állam, amely országos helyett csupán az érintett régióra szűkítené a korlátozást – írja a Magyar Idők.
Ugyanakkor újabb két Európai Unión kívüli ország döntött arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus magyarországi megjelenése miatt nem fogadja a hazai sertéshús- és élőállat-szállítmányokat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett adatok szerint Belarusz április 26-tól léptette életbe a tiltást, míg Dél-Afrika a 2018. április 4-e után csomagolt, illetve az április 25-e után feladott szállítmányokat nem fogadja. Az importtilalom alá eső termékek köre igen széles, az élő állattól a vaddisznótrófeákig terjed és Magyarország egész területére vonatkozik.
Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a fent említett országok közül Szerbia elvesztését nevezte a legfájóbbnak. Déli szomszédunk az elsők között zárta le határait a magyar sertések elől, az átmenő forgalom is tilos az utolsó kitöréstől számított két évig.
A lépés nagyon kellemetlenül érinti a hazai ágazati szereplőket, hiszen minden tizedik sertés Szerbián keresztül hagyta el az országot. Ezek az állatok a jövőben a belföldi piacot terhelik majd.
Bár ma még minden érintett partnerünk az egész országra kiterjedő exporttilalmat vezetett be, már folynak a tárgyalások arról, hogy a korlátozás csak az érintett régióra vonatkozzon. Japánnal majdnem egy éve arról egyeztetnek a szakemberek, hogy a megbetegedés megjelenését követően ne az egész országra vonatkozzon a tiltás. Kiss György szerint az ázsiai partnereink közül Szingapúr lehet az első, ahová a fertőzött területeket kivéve újraindulhatnak a szállítmányok. Az Európai Unión belül egyébként ez jó ideje így van.
Arról kell meggyőznünk a belpiaci fogyasztókat és a külföldi partnereinket is, hogy az uniós előírásokat betartva olyan garanciákat tudunk biztosítani – akár egyedi nyomon követéssel –, amellyel garantálni tudjuk az állatok, illetve a húsáruk mentességét.
Felkészültek a magyar sertéstartók
Nem érte váratlanul a hazai ágazati szereplőket a Nébih múlt heti bejelentése, miszerint afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében. A sertéstartók már jó ideje igyekeztek felkészülni erre az eshetőségre. A legkisebb, háztáji méretű gazdaságokat kivéve minden telep maximálisan megfelel a higiéniai előírásoknak, a létesítményeket kettős kerítés védi, így Kiss György szerint gyakorlatilag kizárt, hogy az állatok kapcsolatba kerüljenek az ASP vírussal.
A veszélyeztetett területen lévő törpegazdaságokban is folyik a védekezés, az állatokat igyekeznek zárt térben nevelni, a vaddisznók látogatását pedig különböző drótokkal, villanykerítésekkel próbálják megelőzni.
Ezért is fontos, hogy a higiéniai szabályokat a személyzet is betartsa. Erre mindenhol igyekeznek nagy figyelmet fordítani, hiszen ha egy telepre bekerül a vírus, az egész állományt le kell ölni. A szakemberek szerint az intézkedéseknek köszönhetően szinte garantálható, hogy a hazai sertésállomány jó részét nem érinti majd a kór, a környező országok példája is azt mutatja, hogy a haszonállatok 95 százaléka nem fertőződött meg.
