Bizakodó hangulatban telt az idén immár ötödik alkalommal megrendezett Baromfi Világnap, mivel a Baromfi Termék Tanács (BTT) által szervezett konferencián a világ baromfiiparára nagyon is jól rálátó két külföldi előadó is a hazai ágazat számára kedvező globális fejleményekről számolt be – mondta a magyarmezogazdasag.hu érdeklődésére Csorbai Attila, a terméktanács tisztségében újabb 3 évre megerősített elnöke. A BTT ugyanis a világnapra időzítette az esedékes tisztújító küldöttközgyűlését is, amelyen a legtöbb termékpálya szereplőit összefogó szövetség vezetőjét ismét megválasztották. Így Bárány László maradt a Brojlerszövetség elnöke, Erdélyi István a Pulykaszövetség, Kiss István a Kacsaszövetség, Szabó Miklós pedig a Lúdszövetség vezetője. Egyedül a Tojásszövetség élén volt változás, az új elnök Pákozd Gergely lett.
James H. Sumner, Nemzetközi Baromfi Szövetség (IPC) és egyben az USA Poultry & Egg Export Council elnöke szerint a globális élelmezési kihívás megoldásában az állattenyésztési ágazatok közül a baromfi szektornak lesz a legnagyobb szerepe a következő évtizedekben. Előadásában azonban számos kockázatra is felhívta a figyelmet a világszerte egyre gyakoribb kereskedelmi korlátozásoktól kezdve a madárinfluenzán át az antimikrobiális problémákig bezárárólag.
Adrian Westrate, a RaboResearch Food & Agribusiness ügyvezető igazgatója már inkább a középtávú tendenciákat vázolta a hallgatóságnak. A hazai ágazati szereplők számára az egyik legfontosabb trend az, hogy az EU-n belül a nyugati tagállamok egyre inkább a mennyiség korlátozása mellett teszik le a voksukat, és inkább új, sokszor állatvédelmi jellegű koncepciókat alkotva probálják megtartani piacaikat – ilyen például az antibiotikumok használatának visszaszorítása, vagy a fogyasztók fülében kedvesebben csengő hosszabb hizlalási idő hangoztatása.
Mindezek miatt a termelésmennyiség egyre inkább Közép- és Kelet-Európa felé tolódik, ami hatalmas lehetőséget jelent a magyar mellett a lengyel, a román és az ukrán baromfiszektornak is.
A világnapon tartott beszédében egyébként Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a baromfiágazat teljesítményével, exportjával, adófizetésével, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak. Az ágazat versenyképességének fokozásával pedig Magyarország Európa egyik legerősebb baromfitermelő országává válhat.
A szektor egyébként a várakozásaim szerint 6-8 százalékkal növelheti teljesítményét a 2016-os békeév kibocsátásához képest, reális a 650-680 ezer tonnás élőállat előállítás – mondta kérdésünkre Csorbai Attila. Az ágazat élő alapanyagban mintegy 250 milliárd forint értéket állít elő, a feldolgozott termékekkel ez eléri az évi 500 milliárd forintot.
A madárinfluenza mintegy 20 milliárd forintnyi kárt okozott, és mintegy 600 ezer tonnára esett vissza a termelés. Az elnök szerint azt egyébként minden termelőnek el kell fogadnia, hogy a madárinfluenza most már évente visszatérő kockázatot jelent majd a termelésre, és ennek megfelően kell szervezni a tevékenységet.
Új kockázat és a lehetőségek
Az elnök szerint valamelyest az afrikai sertéspestis megjelenése is érintheti a szektort – a sertéshús árának esése már a fogyasztók számára is érezhető -, azonban még ha pár hónapig nagyobb sertéshús készlet nyomná is a magyar piacot, és esetleg a fogyasztás is emelkedne a baromfi rovására, a baromfitermelőket akkor sem érintené nagyon negatívan.
Elsősorban világpiaci okok miatt optimisták a baromfisok. Egyrészt a brazil vágóhidak higiéniai botránya miatt 20 vágóhíd el van tiltva az uniós exporttól, ami azzal járt, hogy a 2016-os félmilló tonnás baromfiexporthoz képest 2018-ra Rabobank várakozásai szerint mindössze 200 ezer tonna baromfihús érkezhet Brazíliából.
Ez pedig keresleti piacot és rekord árakat hozott a csirkemell piacán, és főleg az olyan nagy felhasználók, mint akár McDonald’s miatt lehetőséget jelent a hazai, megbízható alapanyagelőállítóknak is.
Ezt a hiányt ugyan kissé ellensúlyozza a nagyon is felélénkült ukrán termelés és export, itt azonban inkább piacfelügyeleti lépésekre lenne szükség az unió részéről – mondta Csorbai Attila. Értesülései szerint igencsak nagy mennyiségben érkezik ugyanis az EU piacára vámmentesen csirkemell szárnyakkal elnevezésű termék, amelyet aztán egy ukrán csoport tulajdonába került holland, és szlovák darabolóüzemekben alakítanak át igencsak jó árakon értékesíthető termékekké.
Az Egyesült Államok és Mexikó közti kereskedelmi viták legutóbbi hatása ugyanis jókora turbulenciát okozott a világ baromfipiacán. Miután az USA kormánya kijelentette, hogy nem feltétlen akarnak több csirkecombot szállítani Mexikónak – ez egyébként a teljes amerikai csirkehús export 25 százalékát teszi ki –, utóbbi kormánya több közép-amerikai állammal együtt tárgyalásokat kezdeményezett az EU-val egy kereskedelmi megállapodás összehozása érdekében.
hozzátéve, hogy ez megoldaná az Európában kevéssé keresett húsrészek, csontos húsok piaci elhelyezését, és ezzel e piacon is megindulhatna az áremelkedés.
