A magyar vezetők mindössze tíz százaléka töröltetné személyes adatait, ha meg lenne rá a lehetősége – derül ki az EY Globális Visszaélési Felméréséből (Global Fraud Survey). A kutatás szerint a hazai cégek közel fele még nem is áll készen rá, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig május 25-étől erre kötelezi őket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR).
Saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak a magyarok – állapítja meg a kutatás, amely 55 ország, összesen 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapul.
A döntéshozók Franciaországban (30 százalék) Lengyelországban (26 százalék) és Németország (22 százalék) a legóvatosabbak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival.
A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék) a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vagyunk maradva: az Egyesült Királyság (92 százalék) Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra. Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere elmodta:
A rendelet a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár 20 millió euró, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.
