Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt napokban minden ember életét megnehezítette az az e-mail-áradat, amely az Európai Unió Egységes Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) hatálybalépése miatt árasztotta el az elektronikus postafiókokat.
Az e-mail-dömping a jogi szakértők szerint ráadásul jórészt értelmetlen volt, miután a szabályoknak nem megfelelő módon kérték hozzájárulásunkat adataink jövőbeli tárolásához – írta a Világgazdaság.
Kusztos Dénes, a BDO Magyarország üzletfejlesztési igazgatója kiemelte: az adatkezelőnek előzetesen be kell jelentenie, hogy milyen adatot milyen célból kezel, így azok a megoldások, amelyek egyfajta általános beleegyezést kérnek az adatkezeléshez, nem elfogadottak. Márpedig a megküldött levelek a legritkább esetben tartalmaznak arra vonatkozó információkat, hogy milyen személyes adatok kezeléséhez kell a hozzájárulás.
Nagy kérdés, mi számít hozzájárulásnak. Az elmúlt napokban a cégek e téren is teljesen eltérő gyakorlatot követtek. Volt, ahol egy új adatlapot kellett kitölteni, máshol elég volt beikszelni, hogy – a persze el sem olvasott adatkezelési tájékoztató alapján – elfogadjuk az adatkezelést. Máshol az adatok törlésére való megbízásra lehet kattintani, megint más esetben pedig a kapott levél arról tájékoztat, hogy ha az ügyfél nem jelez vissza, elfogadottnak tekintik az adattárolást. A BDO szakértője szerint e tekintetben az adattárolásra való kifejezett beleegyezés (az első két eset) minősül beleegyezésnek, mivel a GDPR rendelet kifejezett nyilatkozatot ír elő, ami tevőleges magatartást követel.
Zempléni Kinga ügyvéd szerint lehetséges, hogy sok vállalatnak nincs is szüksége újabb hozzájárulásra. Azoknak a cégeknek például, amelyeknek a hírlevelére előzetesen feliratkoztak az emberek, a kezükben van a hozzájárulás az adatkezeléshez, illetve a hatályos jogszabály alapján előzetesen tájékoztatták a felhasználókat az adatkezelés főbb részleteiről, ott felesleges lehet ennek újbóli megerősítése.
