A Vidékfejlesztési program 1,8 milliárd forintos forrásából kiépített rendszer működésének lényege, hogy jégeső közeledtekor a talajon elhelyezett generátorok úgynevezett ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, ezáltal akadályozva meg a nagyméretű jégkristályok kialakulását. A NAK országszerte 986 ilyen speciális eszközt telepített, amelyek beindításához javarészt emberi beavatkozás szükséges, így adódhat a kérdés, mi történik akkor, ha azok kezelői nem értesülnek a közelgő viharról, mert például nincs térerő az adott területen.
„A jégkármérséklő rendszer lényege, hogy nem pontszerű, hanem nagy területeket lefedő védekezést tesz lehetővé”– beszélt a működés alapjáról, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, hozzátéve, hogyha akadt is valahol kommunikációs probléma, a környező talajgenerátorok kiváltották azt, amit nem indítottak el. A szakember szerint fontosabb kérdés ennél az, hogy vajon lesznek-e idővel hasonló védelmi rendszerek az országhatárainkon túl is, mivel ahogy mondta:
A lassan egy hónapja tartó éles működési időszak tapasztalatairól a NAK elnöke elmondta, akadtak kisebb problémák – például nem jó szögben álltak egyes fúvókák –, amiket heteken belül teljes mértékben ki tudnak küszöbölni, az azonban már most biztos: a technológiával már ez idő alatt is jó néhány komoly jégkárt sikerült megelőzni.
„Azt tudjuk garantálni, ha lesz is a jövőben jégkár, az kisebb lesz, mintha beavatkozás nélkül érte volna a gazdálkodókat” – folytatta Győrffy Balázs, aki úgy véli, az elkövetkezendő években mérhető lesz a jégeső okozta károk csökkenése, ennek eredményeképpen pedig idővel a biztosítók is lejjebb viszik majd a kártérítések összegét.
A kamara elnöke szerint azonban, ha az adott terméskultúra értékes, mindemellett pedig kitett a veszélynek, érdemes megfontolni az erre vonatkozó biztosítás megkötését, ugyanakkor nagy segítséget jelent ez ügyben az agrár-kárenyhítési rendszer, illetve az ahhoz tartozó alap is, amiben eddig 30 milliárd forint gyűlt össze.
– tette hozzá Győrffy Balázs, aki szerint ez évente nagyjából 1,5 milliárd forintot emészt majd fel.
