Dr. Pepó Péter, a DE-MÉK egyetemi tanár kifejtette, mai napig az a céljuk, hogy a rendezvénnyel a termelőket és a gazdákat szolgálják – írja a boon.hu.
A keddi tanácskozás során a résztvevők többek között a mezőgazdaság versenyképességébe és a malomipar helyzetébe is betekintést nyerhettek.
A mezőgazdaságban forradalmi változások mentek végbe az elmúlt néhány száz évben – ezt dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hangsúlyozta a 25. Jubileumi Búzakonferencián tartott előadásában. Nem csak az eszközök újultak meg és korszerűsödtek, hanem fejlődött a növényvédelem, illetve nemesített növényfajtákat hoztak létre.
Ezeknek a változásoknak köszönhető az, hogy 500 év alatt Európában átlagosan hektáronként már nem csak 0,8 tonna, hanem 7 tonna gabonát arathatnak le a gazdálkodók.
Magyarországon jelenleg az Európai Uniós (EU) átlag mindössze 65 százalékát teljesítik, éppen ezért további fejlesztésekre van szükség ebben az ágazatban.
Cél a hatékonyságnövelés
A kilencvenes évek óta világszerte 70 százalékos növekedés volt a mezőgazdaságban, hazánkban azonban 30 százalékos csökkenést figyelhettünk meg. Gyuricza Csaba a tanácskozáson utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes támogatás pedig 600 milliárd.
Gyuricza Csaba ugyanakkor azt mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből a mezőgazdaság”. Az előrelépéshez több területen is szükségünk van. Ennek egyik része éppen az agrárkutatás és a felsőoktatás lenne. Jelenleg 13 városban 24 karon folyik a szakemberképzés, ami hatalmas szétaprózottságot jelent. Egy ekkora országban jóval kevesebb helyen kellene oktatni, akkor hatékonyabb lenne – emelte ki a szakember.
Hozzátette, az utóbbi években jelentősen megváltozott hazánk klímája, így elengedhetetlen lenne az öntözésfejlesztés is.
Ezen felül ki kellene alakítani egy GMO-mentes élelmiszerláncot, és fontos az is, hogy felszámolják a kedvezőtlen helyeken való termesztést.
Versenyképes malomipar
– A hazai malomiparban is hatalmas változások zajlottak le az elmúlt években – világított rá dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondta, hazánkban ma már mindössze 52 malom működik, míg néhány évtizede még 142 volt. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség. A Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente – tette hozzá. Az egyik legfontosabb szempont az munkájukban az, hogy tudjanak versenyezni más országokkal.
Azt azonban megjegyezte, hogy az itthoni malmoknak magas a műszaki színvonala, a magyar gabona is jó minőségű, és az exportlehetőségek is szélesek. Ennek ellenére, hogy a felmerülő gondokat hatékonyan tudják kezelni, legalább 5 forintos áremelés kellene, ami a lakosság szempontjából évente maximum 400 forintos plusz költséget jelentene.
– A Hajdú Gabona évente 103-104 ezer tonna lisztet termel meg, aminek egy részét a külföldi, leginkább a romániai piacokon értékesítjük. A lisztet természetesen az ipari pékségek vásárolják legnagyobb tételben, ezután következnek a nagyáruházak pékségei. A háztartásokba azonban mindössze a megtermelt mennyiség egy tizede kerül. Mi jelenleg 1 millió embert látunk el liszttel, és a hazai termelés 8-9 százaléka a mienk – mondta.
