Voltak, akik sommásan próbálták megválaszolni Drozdik Mihály esetében a juhbetegségek tünetei kiváltó okát: „Mihály maga nem ért a juhokhoz!” Ez talán még igaz is lehet, csakhogy 30 évig, amíg nem voltak beteg állatai értett a hozzájuk? Közben elfelejtette a szakmát? Hagyta megbetegedni a juhait? De ha még így is történt volna, szabad-e az anyagi összeomlás felé haladó gazdát segítség helyett hibássá tenni? Mi adhat ehhez alapot? Egy egészen pontos vizsgálat, kimutatás arról, mit hogyan rontott el, ha ugyan valaki hibássá tehető. Kiderült, nincs is egyedül a kiskunfélegyházi gazda a panaszával. Ahogy terjedni kezdett a hír a „Drozdik nyáj” beteg állatainak tüneteiről, egyre több gazda jelentkezett hasonlókra panaszkodva.
A Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (Juh Terméktanács) nem hagyta szó nélkül a szaporodó panaszokat.Kezdeményezésükre, a NÉBIH segítségével és a szakminisztérium mintegy 3,5 millió forintos támogatásával tavaly lezajlott egy vizsgálat sorozat. Ennek keretében 15 juhászatban kutakodtak az állatorvosok (a NÉBIH Állatdiagnosztikai Intézet és az Állatorvos-tudományi Egyetem munkatársai, a Juh Terméktanács képviselőjével közösen) Kiskunfélegyházától- Kunszentmiklósig. Az eredmények első sorozatáról egy az állatorvosoknak szóló továbbképzésen, mint szakmai tanácskozáson számoltak be 2018. márciusban, Jakabszálláson (Kistermelők Lapja 2018. április). Ezen az eseményen hívta meg Drozdik Mihály lapunkat: „ha beteg állatokat akarnak látni, látogassanak meg!” Ezt tettük. Dr. Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója kíséretével 2018. április közepén magunk is meglátogattuk a Kiskunfélegyházán lévő tenyészetet.
A tünetek
Drozdik Mihály suffolk és berrichone du cher juhokat tart. Beteg állatok látványa fogadja a látogatót. Első ránézésre már a fajtajelleg sem rajzolódik ki olyan élesen, ahogy az elvárható volna. Sok bárány feleakkora súlyú, mint amekkorának lennie kellene. Egyik-másik sehová sem fejlődik – mutatja a gazda.
Az elmúlt években, a helyi ellátó állatorvosok által elvégzett diagnosztikai célú boncolások eredményeképpen, meglehetősen komplex tünet együttest tapasztaltak: nagyfokú vérfogyottság; savós-hurutos orrfolyás; túlzott könnyezés és következtében bőrkimaródás a szem alatt; hirtelen kialakuló magas testhőmérséklet – látható előzmény nélküli magas láz; a gyapjú szakadékonnyá, és egyenes lefutásúvá vált, „szőrszerű” lett, hasmenés, sok esetben erőteljes bélgyulladás; pigmentáltság csökkenése a fekete gyapjúban – egészen sárga színig tartó „kivörösödés” fejen és a lábakon. A berichon juhoknál a gyapjúval nem fedett testtájak – elsősorban a fej – ellilulása; „sárvizesség” – ödémásodás az áll alatti tájékon, a szem körül, egyes esetekben más testtájon is; savós folyadék- gyülem a hasüregben, és sok esetben, a mellüregben is; a tüdők kisebb-nagyobb mértékű lilás elszíneződése; zsíros májelfajulás. Tapasztalható volt még a vérés májparaméterek nagyfokú elváltozása; szívizomkárosodás (jobb szívkamra falának elvékonyodása, kinyúlása); bélfodri nyirokcsomók jelentős duzzanata, és sok esetben elszíneződése; esetenként gyomor- bélparaziták jelenléte (főleg Haemoncus contortus az oltógyomorban), ezzel együtt az elhullott állatok nagyobbik hányadában az oltógyomorban nem találtak parazitát; erőteljes kondícióromlás – bizonyos esetekben senyvességig fajult; véres beszűrődéseket is megfigyeltek a gerinc belső oldalán. A tünetek néhány naptól kéthárom hét alatt fejlődnek ki, de esetenként több hónapra elhúzódó betegséget lehet az állatokon nyomon követni. A tünetek sokféle kombinációban jelentek meg, gyakran tömeges elhullást okoztak.
A terápia
Drozdik Mihálynak a valamikori ezerszáz anyajuhából ma már csak száz van. Tíz éve észlelte először a betegséget, hat éve vált súlyossá a helyzet. Hullámokban jelenik meg a tünet együttes és okoz jelentős kiesét. Ha megjelenik egy juhászatban, ott nagyarányú elhullást okoz az anyajuhoknál, de a bárányoknál különösen.
A gazdák fertőző betegséget sejtenek a jelenség mögött. Drozdik gazda ezt arra alapozza, hogy a vásárolt egyedek is betegek lettek.
Ilyenkor vagy elvetélnek, vagy megellenek, lehet, hogy halott bárányt. Ezután magukhoz térnek az anyák, újra vemhesülnek, de a vemhesség utolsó hónapjában minden kezdődik elölről. A saját nevelésű jerke állományon előbb vagy utóbb ugyanezen jelenségek tapasztalhatók. Az esetek túlnyomó többségében a nagyon magas lázzal járó „elfekvés”, bágyadtság és étvágytalanság az első figyelmeztető jel, ami a következő hullám elindulását jelzi. A láz gyógyszerrel „lenyomható”, de a tünetek hamarosan újra jelentkeznek, és a legtöbb esetben elhullással zárulnak.
Drozdik Mihály, a kezelő állatorvosaival való konzultációk eredményeiként, számos vizsgálatot kezdeményezett, a lehetséges kórok meghatározása céljából. Ezek a következők voltak: intézeti boncolások, takarmányvizsgálat (összetétel és beltartalom), teljes-körű ivóvízvizsgálat a Wessling-laborban, gyapjúvizsgálat nehézfém mérgezésre, különböző váltogatott féregtelenítő szerek használata, Heptovac IRP vakcinázás, coccidiózis elleni kezelés, Enterotoxaemia elleni vakcinázás, kiegészítő szelén és vas adagolása (nyalótálak, különböző nyalósó készítmények és esetenként egyéb kezelések formájában), különböző termelő helyekről vásárolt takarmányok kipróbálása (fűszéna, lucernaszéna, lucernaszenázs, alomszalma), takarmánybázis váltás az esetleges takarmányozási anomáliák kizárása céljából, toxinvizsgálat és nehézfém terhelés vizsgálat franciaországi laboratóriumban, Angliából behozott ásványi anyag kapszula alkalmazása, a kezelő állatorvosok által elvégzett különböző antibiotikumokkal való kezelések stb.
Feszültséget okoz, hogy Drozdik Mihály minden alkalmat megragad helyzetének bemutatására. Nehezményezi, hogy volt olyan állategészségügyi tanácskozás 2014-ben Kecskeméten, amelyen részt vettek gazdatársaival, de ennek emlékeztetőjét még a mai napig sem kapták meg, mert nem is készült! Sürgetné a betegséggel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat, de nem tehet semmit. Vannak, akik felvetik: rosszul takarmányozza juhait. Ezt nem tudtuk leellenőrizni, de azt láttuk, hogy kiváló minőségű bálázott tavalyi lucernaszénából még mindig jelentős mennyiség volt a takarmánytároló szín alatt, és a különböző abraktakarmányokból is rendelkezésére állt a szükséges mennyiség.
Mi várható?
– Az egész juhállományom fertőzött, de ezeket a jeleket vélem felfedezni a szarvasmarháimon is! Belefáradtam az egészbe, tönkrementem. Ezt nem lehet tovább csinálni, nagy valószínűséggel felszámolok. Voltak, akik azt tanácsolták, a felszámolás után 1 év múlva kezdjem újra, új állománnyal. Hogyan? Miből? Mit tegyek addig? Fertőtlenítenem kellene, de nem tudom mi ellen! Nem tudjuk mivel állunk szemben. Szerettem volna kideríteni, de nem sikerült. Mi a biztosíték, hogy nem lép fel ugyanaz a betegség néhány hónap múlva? Az elmúlt 10 év folyamán 20-25 millió forint volt a veszteségem. Tönkrementem egészségben is ezen a fiaskón. Azt tudjuk, hogy az isten malmai lassan őrölnek! De ennyire? Nem értjük gazdatársaimmal a minket körülvevő érdektelenséget!”
A vizsgálat sorozat első eredményei szerint a belső paraziták elleni védelem hibái mellett a takarmányozási gondok és a higiénia hiányosságai is szerepet játszhatnak a tünet együttes megjelenésében. Ezt kizárni nem lehet, de a mintázás céljából meglátogatott juhászatok felében az országos átlagnál jobb körülményeket figyelhettünk meg.
Jelenleg még nem egyértelműen bizonyított, hogy a parazitáktól hullottak tömegesen a juhok. A vizsgálat sorozatban alapvetően a bejelentés kötelezett betegségek esetleges kórokozóinak jelenlétét igyekeztek megtalálni, vagy kizárni. Szerencsére, ilyen betegségek tüneteit, illetve kórokozóit egyik állományban sem találták meg. Egyéb vírus és vagy bakteriális betegségek jelenlétéről még nincsenek eredményeink. Az esetleges fertőző ágensek kimutatása céljából további vizsgálatok folyamatban vannak.
A megoldás megtalálása érdekében a fertőző betegségek kezelését és megelőzősét célzó úgynevezett „148-as” rendelet 2018. évi végrehajtási felülvizsgálata keretében javaslatot tettünk a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy további 10 millió forinttal támogassák a még szükségesnek ítélt vizsgálatok elvégzését. Javasoltuk, emeljék be a juhok vérfogyottságát a rendelet hatálya alá. Javasoltuk továbbá, hogy a parazitózis elleni védekezés is kerülhessen be a rendelet hatálya alá.
A Juh Terméktanács javasolni fogja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ernyője alatt működő juh- és kecske munkacsoportnak (amelynek a NAK mellett tagja a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség, a Juh Terméktanács, valamint a Debreceni Egyetem), vegye fel következő ülésének napirendjére ezt a témát, hogy a lehetséges megoldáshoz közelebb kerüljünk, és segítséget tudjunk adni e tünet együttessel küszködő juhászatok számára.
Ez is érdekelheti:
