Back to top

Egy „sikertelen” varroa irtás tanulságai

Augusztus a varroa gyérítés legintenzívebb hónapja. Ha a méheink eddig túlélték a mezőgazdaságban és szúnyogirtásban használt kemikáliák hatását, főleg a varroa elleni hatékony védekezésen áll, hogy túlélik-e a telet és lesz-e mézünk jövőre is. A használt szereket biztos forrásból szerezzük be és tároljuk helyesen. A méhanya nevelőknek a jövőben a varroarezisztenciát is figyelembe kell venniük.

Mivel néhány éve kizárólag timolt és savakat használok a varroa elleni védekezésben (ezek viszonylag gyorsan lebomlanak és a várakozási idő csekély mértékű) , idén is arra számítottam, hogy ez a módszer remekül működik majd. A csekély várakozási idő a szer beadása után nálam azért is fontos, mert napraforgó után még van egy kisebb pörgetés és szeptemberben az utóbbi időben jellemző volt a mézharmat megjelenése, melyet sajnos, ha tehetjük, ki kell pörgetni, mert becementesedik és szinte feloldhatatlan téli élelem a méhek számára.

Csakhogy két hibát is elkövettem, melyet sikerült még remélhetőleg időben orvosolnom.

Az első hiba: arra gondolva., hogy a tartós hordozón beadott oxálsav – ez egy új  és igencsak kecsegetető, sikeres módszer - idén is remekül működik majd augusztusban, tavasszal nem kezeltem timollal. Pedig az oxál sav tartós hordozón való beadásának szószolója, Randy Oliver is az integrált, vagyis az év közbeni több módszer és szer alkalmazását javasolja!

 A porcukorban megrázott méhekről lepotyogó atkák száma jelzésértékű a méhek atkafertőzödtségére vonatkozóan
Atkák porcukros kontroll után
Fotó: Hevesi Mihály

A másik hiba az volt, hogy nem ellenőriztem a felhasznált alapanyagok minőségét. Pl. a tejsavról, amivel a tavaszi átnézésekkor megspriccelem a méheket, kiderült - sajnos csak augusztusra-, hogy teljességgel hatástalan. Az, hogy tavasszal nem hulltak az atkák az ilyen kezelések után, azzal magyaráztam, hogy a tavalyi záró kezelés és év közbeni atkairtásom remekül működött a tejsavval és az oxállal, és még nincs annyi atka, hogy hulljon.

Legyen világos, hogy ha mégoly kevés is az atka tavasszal, az első fiasítások befedésével (februárban) a varroa elkezdi rendkívül sikeres szaporodását, és áprilisban, május elején már egy tejsavas kezelés után az atkáknak potyogniuk kell.

Sietek hozzátenni, hogy az efféle malőrök a hagyományos idegmérgeket használó méhészeknél is előfordulnak és tévedés lenne azt hinni, hogy az idegmérgek használói hatékonyabban és biztosabban kezelnék az atkafertőzöttséget, mint azok, akik "csak" szerves savakat és timolt használnak. Sőt az utolsó előtti nagyon rossz országos áttelelés (2016/2017)és méhpusztulás (egyes helyeken 40%-os családpusztulás) épp azt mutatja, hogy ezek a hibák általánosan és országosan előfordulnak:

- a használt szer elévül, vagy eleve nem volt hatékony; 

- a helytelen tárolási körülmények között (túlhevülő vagy télen lehűlő) méhesházakban, sufnikban, napon degradálódik; 

- a méhész nem végzi el, vagy nem veszi komolyan az atkairtási módszerének kontrollját; 

- új, ismeretlen módszerben, ismeretlen eredetű szerben bízik;

- nem integráltan kezel.

A rémisztő kontrollnál volt család, amelyikben 100 grammnyi alkohollal lemosott méhecskén kicsivel több mint 100 atkát számoltam meg. Ez 15%-os fertőzöttségre utal, ami egyes kutatások szerint épp az összeomlás előtti határérték - megremegett a kezem és természetesen arra gondoltam, hogy beadom a régebben jól bevált amitráz alapú atkairtót. Aztán mégsem tettem vállalva némi plusz munkát, de 25 méhcsaládnál ez még belefér.  Biztos forrásból (egy kutatóközpontot ellátó beszállítótól) szereztem be újabb tejsavat és oxáldihidrátot illetve  glicerint.

Míg megérkezett a szer-, kétnaponta 22 százalékosra hígított (patikai) tejsavat spricceltem a keretekre vagy fújtam be a kaptárakba, és az atkák rendesen potyogtak ott, ahol túlszaporodtak.

Jó kérdés, hogy mindez mennyire veszélyezteti a méhanyákat, de hamarosan kiderül, hogy ez az intenzív tejsavas kezelés ártott-e nekik.

Néhány ilyen tejsavas kezelés után pedig betettem immár a biztos forrásból beszerzett glicerin és oxál alapú tartós hordozót. Tulajdonképpen szerencsém volt, hogy még „időben” észrevettem a hibát, bár ezt csak a tél fogja eldönteni.

Atkapotyogás tejsavas spriccelés után 24 órával egy fertőzött családban, olajos behelyezett lapon
Fotó: Hevesi mihály

Mivel a varroa által összeomló családok potenciális veszélyt jelentenek a méheken előforduló virusok egész méhészetünkben és a szomszédos méhészetek megfertőzésére, különösen fontos figyelnünk arra, hogy atkairtási módszerünk hatékonyan működik-e.  Ezenkívül pedig már a közeljövőben kiemelt jelentőséggel bír az, amit Randy Oliver  az American Bee Journal (2018/9) legújabb számában fontosnak tart: 

a méhanya nevelők vagy azok a méhészek, akik saját állományukból nevelnek anyát,  a varroarezisztens méhcsaládokból vegyék a tenyészanyagot, a varroával túlfertőzött vérvonalakat pedig szüntessék meg.

Eddig a szaporításban és méhanyanevelésben többnyire a mézhozam, szelídség, csekély rajzási hajlam és jó petéző képesség volt a kritérium. Lényeges a saját érdekünkben ezután a varroarezisztenciára is ügyelni. Ehhez persze a családokat, vagy legalábbis méhállományunk egy részét ebben a tekintetben is figyelni kell.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fogyasszuk kristályosan is a mézet - ám ha szükséges, kíméletesen olvasszuk fel!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz, vagy már túl sokszor felhevítették. Ha tehetjük fogyasszuk kristályosan is a mézet. Ha viszont szükséges, így tudjuk kímélő módon újra folyékonnyá tenni.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

A paprika károsítói

Júliusban írtunk a paprika baktériumos és gombás betegségeiről, most az állati kártevőit vesszük sorra. Elsősorban üvegházban és a fólia alatt okoz gondot a nyugati virágtripsz és a takácsatka, ezért kell ügyelni, hogy a növényházból kikerülő fejlett palántákkal semmiképpen ne vigyünk tripszet, levéltetűt vagy egyéb kártevőt a területre, mert az eleve rossz kezdetet jelent.

Ne hagyjuk elszaporodni a takácsatkákat!

Most ősszel sok a takácsatka a szamócában, figyelmeztet honlapján és a magyar termesztőknek küldött hírlevelében Klaas Plas holland szaktanácsadó. Rég nem látott annyi takácsatkát, mint most. Be kell avatkozni, nehogy tavasszal még több legyen belőlük.

A méhecskehotel-építés buktatói, avagy hogyan ne állítsunk méhcsapdát puszta jó szándékból

Ha rosszul rakjuk össze a darázsgarázsnak is nevezett méhecskehotelt, azzal nemcsak az a baj, hogy felesleges munkát végzünk, de árthatunk is a beporzó rovaroknak, akiknek éppen, hogy segíteni akartunk az építménnyel. Van pár tipikus hiba, amelyeket a legjobb szándék mellett is nagyon sokan elkövetnek a „darázsgarázs” építése során. Megmutatjuk, hogyan kell jól csinálni.

Mit tegyen a méhész, ha jön a külföldi méz?

A méhészek nem értenek egyet a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének nem rég megjelent nyilatkozatával, miszerint hamarosan elfogy idehaza a méztartalék. A kereskedők persze a saját tartalékaik hamarosan várható kifogyásáról tájékoztattak. De vajon mit tehetünk, mi méhészek, ha olcsó importmézek kerülnek a hazai polcokra?

Hamarosan lejár a méhcsaládszám változás bejelentésének határideje

A Nébih felhívja a méhészek figyelmét, hogy 2020. november 15-ig kell a méhcsaládszámban bekövetkezett változást a Tenyészet Információs Rendszeren (TIR) keresztül bejelenteniük. A határidő azon méhészeket érinti, akik 2020-ban kifizetési kérelmet nyújtottak be a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban meghirdetett támogatásokra.

Nézeteltérés van, magyar méz viszont lesz is a piacon

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szeptember 23-án egy sajtóközleményt adott ki „Nem elég a hazai méz!” címmel. A közleményre reflektált az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), amely 14 ezer méhészt és méztermelőt képvisel, mondván a sajtóanyagban leírtak és az arról tudósító médiahírek korrekcióra szorulnak, és ez a szakma, valamint a mézfogyasztók pontos tájékoztatásához elengedhetetlen.