Back to top

Egy „sikertelen” varroa irtás tanulságai

Augusztus a varroa gyérítés legintenzívebb hónapja. Ha a méheink eddig túlélték a mezőgazdaságban és szúnyogirtásban használt kemikáliák hatását, főleg a varroa elleni hatékony védekezésen áll, hogy túlélik-e a telet és lesz-e mézünk jövőre is. A használt szereket biztos forrásból szerezzük be és tároljuk helyesen. A méhanya nevelőknek a jövőben a varroarezisztenciát is figyelembe kell venniük.

Mivel néhány éve kizárólag timolt és savakat használok a varroa elleni védekezésben (ezek viszonylag gyorsan lebomlanak és a várakozási idő csekély mértékű) , idén is arra számítottam, hogy ez a módszer remekül működik majd. A csekély várakozási idő a szer beadása után nálam azért is fontos, mert napraforgó után még van egy kisebb pörgetés és szeptemberben az utóbbi időben jellemző volt a mézharmat megjelenése, melyet sajnos, ha tehetjük, ki kell pörgetni, mert becementesedik és szinte feloldhatatlan téli élelem a méhek számára.

Csakhogy két hibát is elkövettem, melyet sikerült még remélhetőleg időben orvosolnom.

Az első hiba: arra gondolva., hogy a tartós hordozón beadott oxálsav – ez egy új  és igencsak kecsegetető, sikeres módszer - idén is remekül működik majd augusztusban, tavasszal nem kezeltem timollal. Pedig az oxál sav tartós hordozón való beadásának szószolója, Randy Oliver is az integrált, vagyis az év közbeni több módszer és szer alkalmazását javasolja!

20180809_1242561.jpg

 A porcukorban megrázott méhekről lepotyogó atkák száma jelzésértékű a méhek atkafertőzödtségére vonatkozóan
Atkák porcukros kontroll után
Fotó: Hevesi Mihály

A másik hiba az volt, hogy nem ellenőriztem a felhasznált alapanyagok minőségét. Pl. a tejsavról, amivel a tavaszi átnézésekkor megspriccelem a méheket, kiderült - sajnos csak augusztusra-, hogy teljességgel hatástalan. Az, hogy tavasszal nem hulltak az atkák az ilyen kezelések után, azzal magyaráztam, hogy a tavalyi záró kezelés és év közbeni atkairtásom remekül működött a tejsavval és az oxállal, és még nincs annyi atka, hogy hulljon.

Legyen világos, hogy ha mégoly kevés is az atka tavasszal, az első fiasítások befedésével (februárban) a varroa elkezdi rendkívül sikeres szaporodását, és áprilisban, május elején már egy tejsavas kezelés után az atkáknak potyogniuk kell.

Sietek hozzátenni, hogy az efféle malőrök a hagyományos idegmérgeket használó méhészeknél is előfordulnak és tévedés lenne azt hinni, hogy az idegmérgek használói hatékonyabban és biztosabban kezelnék az atkafertőzöttséget, mint azok, akik "csak" szerves savakat és timolt használnak. Sőt az utolsó előtti nagyon rossz országos áttelelés (2016/2017)és méhpusztulás (egyes helyeken 40%-os családpusztulás) épp azt mutatja, hogy ezek a hibák általánosan és országosan előfordulnak:

- a használt szer elévül, vagy eleve nem volt hatékony; 

- a helytelen tárolási körülmények között (túlhevülő vagy télen lehűlő) méhesházakban, sufnikban, napon degradálódik; 

- a méhész nem végzi el, vagy nem veszi komolyan az atkairtási módszerének kontrollját; 

- új, ismeretlen módszerben, ismeretlen eredetű szerben bízik;

- nem integráltan kezel.

A rémisztő kontrollnál volt család, amelyikben 100 grammnyi alkohollal lemosott méhecskén kicsivel több mint 100 atkát számoltam meg. Ez 15%-os fertőzöttségre utal, ami egyes kutatások szerint épp az összeomlás előtti határérték - megremegett a kezem és természetesen arra gondoltam, hogy beadom a régebben jól bevált amitráz alapú atkairtót. Aztán mégsem tettem vállalva némi plusz munkát, de 25 méhcsaládnál ez még belefér.  Biztos forrásból (egy kutatóközpontot ellátó beszállítótól) szereztem be újabb tejsavat és oxáldihidrátot illetve  glicerint.

Míg megérkezett a szer-, kétnaponta 22 százalékosra hígított (patikai) tejsavat spricceltem a keretekre vagy fújtam be a kaptárakba, és az atkák rendesen potyogtak ott, ahol túlszaporodtak.

Jó kérdés, hogy mindez mennyire veszélyezteti a méhanyákat, de hamarosan kiderül, hogy ez az intenzív tejsavas kezelés ártott-e nekik.

Néhány ilyen tejsavas kezelés után pedig betettem immár a biztos forrásból beszerzett glicerin és oxál alapú tartós hordozót. Tulajdonképpen szerencsém volt, hogy még „időben” észrevettem a hibát, bár ezt csak a tél fogja eldönteni.

20180811_1507241.jpg

Atkapotyogás tejsavas spriccelés után 24 órával egy fertőzött családban, olajos behelyezett lapon
Fotó: Hevesi mihály

Mivel a varroa által összeomló családok potenciális veszélyt jelentenek a méheken előforduló virusok egész méhészetünkben és a szomszédos méhészetek megfertőzésére, különösen fontos figyelnünk arra, hogy atkairtási módszerünk hatékonyan működik-e.  Ezenkívül pedig már a közeljövőben kiemelt jelentőséggel bír az, amit Randy Oliver  az American Bee Journal (2018/9) legújabb számában fontosnak tart: 

a méhanya nevelők vagy azok a méhészek, akik saját állományukból nevelnek anyát,  a varroarezisztens méhcsaládokból vegyék a tenyészanyagot, a varroával túlfertőzött vérvonalakat pedig szüntessék meg.

Eddig a szaporításban és méhanyanevelésben többnyire a mézhozam, szelídség, csekély rajzási hajlam és jó petéző képesség volt a kritérium. Lényeges a saját érdekünkben ezután a varroarezisztenciára is ügyelni. Ehhez persze a családokat, vagy legalábbis méhállományunk egy részét ebben a tekintetben is figyelni kell.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.

Egyre több a méhész

Németországban mintegy 50%-al nőtt a méhészek száma az utóbbi 10 évben. A trend más fejlett nyugati országokban is megfigyelhető. A méz árának ez csak akkor tehet jót, ha egyúttal növekszik a mézfogyasztás és a hamis mézeket sikerül visszaszorítani. Fontos lenne a kezdő méhészek szaktudásának növelése.

Jön a beporzási támogatás

A regisztrált méhcsaládok után járó beporzási támogatás bevezetésére tett ígéretet az agrár­miniszter – jelentette be Bross Péter elnök az Országos Magyar Méhészeti Egyesület április 6-án megtartott küldöttgyűlésén Budapesten.

Méz a prériről - méhészet Kanadában

A világ második legnagyobb országában rendezik idén az Apimondiát. Bár Kanadában az 50-es években a csökkenő mézár miatt hanyatlásnak indult a méhészet, tiz éve azonban a beporzásra megnövekedett igénynek és a hobbi méhészeknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés tapasztalható. Még soha nem volt ennyi méhcsalád itt mint manapság.

Csökkennek a beporzó rovar fajok Nagy-Britanniában

Több beporzásért felelős rovarfaj tűnt el Nagy-Britannia területéről. A kutatás eredményei azt mutatták ki, hogy a vadon élő beporzó rovarokfajok egyharmada csökkent, míg egy tizedüknél növekedést tapasztaltak.

Méhészeti dendrológia - a kora tavaszi fás hordásnövények

Tisztuló kirepülés, rügyfakadás, víz és virágporhordás. Megélénkült a természet, beindult az élet a méhesben. Sok szél- és rovarbeporzású fa, illetve cserjefaj ebben az időszakban, a kora tavaszi aszpektusban virágzik pollenjükkel természetes fehérjeforrást biztosítva méheink számára, segítve az utódnemzedékek felnevelését.