A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette, az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság.
– tette hozzá már Nagy István, agrárminiszter.
Feldman Zsolt elmondta még: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket. A baromfihús exporttermékek közel harmadát a csirke-, negyedét a kacsa-, ötödét a pulyka- és a libahús tette ki.
Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén.
Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot.
A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak. A mintegy 30 milliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig 50 milliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozó kapacitások erősítésére.
A tematikus napon Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát.
