Az őszi talajforgatással, műtrágyázással és szerves trágyázással a talaj termékenységét, a kiszórt műtrágyák hatékonyságát lehet növelni.
Csak a gyökerek mélységéig bedolgozott foszfor és kálium képes a tavaszi ültetések idejére olyan mértékben föloldódni, úgy eloszlani a talajban, hogy tavaszra a növények számára felvehetővé váljon. Ősszel ugyanaz a hatás érhető el a legolcsóbb műtrágyákkal, mint ami tavasszal a lényegesen drágább, speciális készítményekkel. Vegyük sorra a talaj-előkészítéssel kapcsolatos őszi teendőket!
Az ásás haszna
Az őszi ásással, szántással, ásógép járatásával – ha azt szakszerűen végezzük – sokat tehetünk a jövő évi termesztés sikere érdekében.
Ásáskor az alsó, már regenerálódott talajréteg a felszínre kerül, és a felső, „kiélt” réteget közvetlenül a gyökérzet alá forgatjuk. Így javul a fiatal növények által hasznosított feltalaj tápanyag-ellátottsága, tekintettel arra, hogy az alsóbb réteget, ahová a tápanyagok lemosódtak, felhozzuk a gyökerek magasságába.
A lazítás következtében levegősebbé válik a talaj, ami elősegíti a hasznos talajbaktériumok működését. A talajműveléssel megakadályozzuk a csapadék elfolyását a talaj tömődött felületén, illetve megelőzzük a talajlemosódást (eróziót). Az áttelelő gyommagvakat a felső rétegekből a csírázási szempontból kedvezőtlenebb, mélyebb rétegbe forgatjuk.
Az ásást nem szükséges elmunkálni (pl. elgereblyézni), a hantokban meghagyott földet nagyobb felületen éri a téli csapadék, így abból többet képes elnyelni és tárolni. Lezáratlan talaj esetében kisebb az eróziós kár is.
Figyeljük a gyanús jeleket
A letermett növényeket célszerű kinyűni a talajból, az egészségeseket komposztálni, a betegeket megsemmisíteni. Kiszedésekor figyelni kell a gyökérfonálférgek fertőzésének tüneteit, a gyökereken található, apró, gombostűfejnyi gumóknak a jelenlétét, amelyek biztos jelei a kártevőnek (1. kép).
A fertőzés első óvatosságra intő jele, amikor még a vegetáció idején (felszedés előtt) a növények nedves talajon is hervadnak, és tápanyagban gazdag talajon is a hiány tüneteit mutatják. Az ilyen beteg növényt el kell égetni, nem komposztálható! Nemcsak a gyökereken, de a lehullott leveleken is megtelepedhetnek kórokozó gombák, kártevők, amelyek a talajba leforgatva, ültetés után újrafertőznek. Ezekre is figyeljünk oda!
Szerkezetjavítás
Az elszáradt növények letakarításával és a talaj forgatásával azonban még nem fejeződött be az őszi tennivalók sora. Gyakori kérdés ilyenkor, hogy műtrágyát vagy szerves trágyát használjunk az őszi tápanyagpótlásra, illetve milyen szerves trágyát adjunk, és abból mennyit. Nem szerencsés ilyen formán feltenni a kérdést, ugyanis a szerves trágya több mint a műtrágya.
A szerves trágyát elsősorban a talaj szerkezetének javítása, víz- és tápanyagmegtartó képességének, levegőellátásának fokozás érdekében adjuk. Kedvezőbb helyzetben vannak azok a kertészek, akik állatot is tartanak, vagy hozzájutnak valamilyen szerves (istálló) trágyához.
Nem elhanyagolható, hogy a szerves trágyák fontos növényi tápanyagokat is tartalmaznak, amelyek ugyan műtrágyákkal is pótolhatók, de elsődleges jelentőségük a talaj szerkezetének javítása. Egyes növények az átlagosnál magasabb igényeket támasztanak a talaj szerkezetével szemben.
Ilyen a padlizsán, a paprika, a paradicsom, az uborka, a zeller, a csemegekukorica, a tök vagy a dinnye, illetve a káposztafélék, azok közül is különösen a karfiol. Ezeket célszerű ősszel szerves trágyázott területre ültetni (2. kép)
Egy évig érleljük
A szerves trágyák összetételüket, halmazállapotukat tekintve igen különbözőek. Az, hogy mennyi és milyen tápanyagokat tartalmaznak, függ a trágyát termelő állattól, a takarmányozástól, az alom mennyiségétől és minőségétől, valamint a trágyakezelés módjától. Használhatóságukat elsősorban a trágyakezelés módja és a trágya érettsége határozza meg. A földszerű, homogenizálódott, szúrós ammóniaszaggal már nem bíró trágya a legjobb, ami legalább egy éves érlelést feltételez. A friss, közvetlenül az állat alól kiszedett trágya használata több veszélyt is magában rejt: rontja a csírázást, perzseli a gyökereket, egyes állatok trágyája (pl. birka) erősen gyomosít.
Egységnyi szerves trágyának a 30 t/ha-t, azaz 3 kg/m2-t tartjuk, ennél kevesebb trágyának nincs számottevő hatása. A szabadföldi zöldségfélék esetében az említett érték kétszeresével (60 t/ha, azaz 6 kg/m2), hajtatásban háromszorosával, egyes zöldségfajok esetében ötszörösével, pl. paprika, uborka (90-150 t/ha-t, 9-15 kg/m2) számolunk.
Okszerűen műtrágyázzunk
Talajvizsgálatok nélkül a műtrágyák mennyiségére vonatkozó tanácsot nem szabad adni! Nem mindegy ugyanis, hogy közepes vagy alacsony tápanyag-ellátottságú talajról beszélünk.
Tájékoztatásként az 1. táblázatban a különböző zöldségfélék tápanyagigényét, a pótlandó tápanyag-mennyiséget (műtrágya+szerves trágya) tüntettük fel közepes tápanyag-ellátottságú talajon, közepes várható termés esetén. Tápanyagban jól ellátott talajon ez az érték 50 százalékkal csökkenthető, tápanyagban szegény talajon 50 százalékkal növelhető.
Amennyiben szerves trágyát is használunk, úgy jelentős mértékben csökkenthető a kijuttatandó műtrágya mennyisége.
A szerves trágyák esetében a 2. táblázatban feltüntetett tápanyag-tartalommal számolhatunk. Ezt az értéket minden esetben le kell vonni a kijuttatandó műtrágyából, azaz a műtrágya hatóanyag-értékét ennyivel kell csökkenteni.
Ebből adódóan vályog és agyag esetében a szerves trágya hatóanyag-mennyiségét két évre kell elosztani.
A lassan oldódó műtrágyákat, a káliumot és a foszfort ősszel adjuk ki. A káliumot, nagyobb adag esetén, érdemes megosztani alap-, indító- és fejtrágyára, a foszfor egyszerre is kijuttatható. Ahhoz, hogy a sekélyen ültetett palánta és a magból kikelt fiatal növény is foszforhoz jusson – mivel lombtömegükhöz képest ebben a fenológiai fázisban igénylik a legtöbb foszfort –, tanácsos csekély mennyiséget (kb. 1dkg/m2 szuperfoszfát műtrágyát) tavasszal, indító műtrágya formájában is kiadni az ültetés vagy a magvetés idején.
