A miniszter fölhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talaj-mikroorganizmusok mennyisége a szerves anyag-visszapótlás csökkenése miatt. Véleménye szerint
Emellett az ipari ásványi anyagok használatát, például a meszezést is fokozni kell.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy amíg Nyugat-Európában nem ritkák a 9-10 t/ha-os búza-termésátlagok, addig Magyarországon az idén 950 ezer hektárról 4,8 millió tonna búzát takarítottunk be, ami hektáronként 5,1 tonnás termésátlagot jelent. Ez mindössze 50 kg-mal haladja meg a kilencvenes évek színvonalát. Véleménye szerint
a termésbiztonság javítása érdekében a fajtaválasztás, a technológia-korszerűsítés, az öntözésfejlesztés, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni,amihez a NAK minden segítséget megad.
Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke nyugat-európai versenytársaink példáját hozta föl, hogy korszerű technológiákkal, fajtákkal és összefogással, illetve a kritikus időszakokban szükség szerinti öntözéssel akár a 16 tonnás termésátlag is elérhető. Az idei vassurányi búza-fajtakísérletben a csúcstermés 12,09 t/ha volt.
Az ide, IV. Vas megyei Búza Termelési Verseny is bizonyította, hogy el lehet érni, sőt meg is lehet haladni a 9 tonnás hektáronkénti búza-termésátlagot. Étkezési búza-kategóriában Kenyeres István salköveskúti gazda érte el a legjobb, 9,85 t/ha-s terméseredményt, míg takarmánybúza kategóriában Lőrincz Lajos döbörhegyi gazda 9,02 t/ha-ral.
Az eseményről részletesen a Magyar Mezőgazdaság szaklapban olvashat.
