Back to top

Ezért kell emelni a kenyér árát

Újabb áremelkedésre számíthatunk a sütőipari ágazatban, akár 20–30 százalékkal is emelkedhet a kenyérgabona ára év végéig. Így persze a kenyér is többe kerül majd a boltokban.

A malmi búza ára az idei aratás után tonnánként 48–50 ezer forint volt, ám ez mára átlagosan 60 ezer forintra emelkedett, de amire a liszt alapanyaga beérkezik a malomba, a szállítási költségekkel együtt már 62 ezer forintba kerül.

Eközben a gabonaiparban is drágul az élet, nemcsak a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléssel lesznek kénytelenek szembesülni jövőre, hanem a villamosenergia drágulásával is.

Átlagosan 30 százalékkal magasabb összegért juthatnak majd a malmok áramhoz. Így várhatóan a már említett idei drágulás jövőre is folytatódhat. Az árak pedig tovább gyűrűznek a pékségekbe, ahol már eddig is nehezen birkóztak a költségekkel - írja a nool.hu.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, a liszt áremelkedése csak egy a sok gond között.

– A szeptemberi alapanyagár-emelés mellett nőttek az energia és a szállítás költségei, valamint a munkabérek is. Ahhoz, hogy a sütőipari cégek meg tudják tartani a dolgozóikat, rendszeres béremelésre van szükség – mondta Septe József.

Hozzátette:

a sütőipar az egyik olyan ágazat, ahol a legnagyobb a kézimunkaerő-igény, nem véletlen, hogy már régóta nincs elég szakember.

Mintegy 22–23 ezer ember dolgozik a sütőiparban, de még 3–6 ezer emberre lenne szükség, köztük szak- és segédmunkásra, valamint logisztikai szakemberre.

Septe József szerint a pékek munkáját az is nehezíti, hogy az üzletek, főként a multinacionális láncok nem ismerik el a sütőipari cégek költségeit. Ezért a fehér kenyér kilóján átlagosan hat, a félbarna kenyéren 23 forint vesztesége volt egy átlagos pékségnek, a vizes zsemlét pedig gyakran csak önköltségi áron tudták értékesíteni.

– A vállalkozások ezt a költségnövekedést már szeretnék érvényesíteni az áraikban. Bár egyénileg döntik el, milyen mértékű áremelést hajtanak végre, minimum 20–30 százalék kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák a liszt és az energia drágulását. Ha ezt az áremelést sem fogadják el a multinacionális láncok, az több sütőipari vállalkozásnak is a végét jelentheti – tette hozzá.

Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Büntetni fogják a kettős minőségű élelmiszerek árusítását Csehországban

A cseh kormány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását, miszerint ezentúl tilos lesz az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása Csehországban – közölte a cseh kormányhivatal hétfőn a Twitteren.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

A baromfiágazat költött a legtöbbet beruházásra tavaly

Csaknem 168 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 19 munkavállalónál többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek tavaly - közölte az előzetes adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A legtöbb, 30 milliárd forintot meghaladó beruházás a baromfifeldolgozó ágazatban volt.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A nejlonzacskó már nem trendi

Ahogy mind több vita folyik a csomagolások körül, úgy nőnek ki a földből a csomagolásmentes boltok Németországban, és egyre nyilvánvalóbb, hogy már nem csak egy szűk társadalmi réteget érdekel a téma.

Szigorúan szabályozza a transz-zsírsavak használatát Szlovénia

A szabályozás értelmében a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.