A szegedi tájkörzetben a magyar fűszerpaprika termesztés újjáélesztéséhez, valamint a Szatymaz község területén egykor virágzó szőlő- és borkultúra – ami egykor a maga hétszáz hektárjával meghatározó volt a térségben – reneszánszához szeretne a községi gazdakör a maga eszközeivel hozzájárulni, ezért már jó egy évtizede ilyenkor ősszel rendezik meg a fűszerpaprika őrlemények és borok versenyét.
Az utóbbi években a fűszerpaprika esetében felmerült a fogyasztókban némi kétely, a boltok polcain található termékek minőségével kapcsolatban. A szakmai körökből indult, és a sajtón keresztül nagy nyilvánosságot kapott termékminősítés a kereskedelemben kapható fűszerpaprikák tulajdonságait elemezte, egy összehasonlító vizsgálat segítségével. Ezért is fogalmazódott meg az a – már korábban is érlelődő – gondolat, az 1884-ben megalakult Szatymazi Gazdakör elnökének, dr. Somogyi Györgynek a fejében, hogy itt az idő ezzel a témával kapcsolatban az igazság feltárásának.
A versenyre a hagyományos kalocsai és szegedi tájkörzet mellett a határon túli termőhelyekről is nagy számban érkeztek paprika minták. Idén mintegy ötven édes-nemes és tíz füstölt illetve csípős paprika mérettetett meg.
A versenyt követően az összegyűlt bor-és paprikamintákat évek óta a Dévai Szent Ferenc Gyermekalapítványnak adományozzák.
A bírálat esetében a külső megjelenésnél figyelembe kell venni az őrlés finomságát valamint a termék mozaikosságát. A szín esetén az élénkpirostól a sötétpiroson át a tégla pirosig terjedhet a színskála. Illatában a jellegzetesen tiszta, esetleg enyhén kesernyés, fanyar, de idegen szagoktól mentes elfogadható. Íze legyen jellegzetesen aromás, tiszta, harmonikus, kissé édeskés, esetleg enyhén karamelles. Minden idegen íztől mentes.
A szakemberek a piros aranyunk megmentése érdekében a minőség növelésében, a fogyazstók bizalmának visszanyerésében, és nem utolsó sorban a szegedi és a kalocsai tájkörzet összefogásában látják a jövőt.
