Back to top

Legenda a sárgarépáról

A sárgarépa narancs színben pompázik, vagy éppen sárga a sárgarépa, de egyre kedveltebbek – főként saláta keverékekben – a fehér vagy lila sárgarépák. A hétköznapi és ünnepi konyha szerves részei, de mit is tudunk róla?

Ez, a háziasszonyok által kedvelt növény közép-ázsiai géncentrumból vándorolt nyugat felé, és feltehetően a mórok telepítették át az Ibériai-félszigetre, s innen jutott el spanyol közvetítéssel Európa többi országába. Fajai szinte minden kontinensen megtalálhatók.

Egyik ősi formája – a vad murok – nálunk a réteken, legelőkön, szántóföldeken gyakori gyom.

Legsokoldalúbban felhasználható zöldségnövényünk
Fotó: viniczai

Egyesek szerint igen régi eredetű kultúrnövény, ebben viszont megoszlanak a vélemények. A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) valószínűleg csak az i. sz. 1. század óta szerepel az emberiség étlapján. Korábban a pasztinák töltötte be azt a szerepet, amit most a sárgarépa.

A fehér sárgarépa
Fotó: viniczai

Az első írásbeli emlék a sárgarépa fogyasztásáról Ibn Al Avam, arab tudóstól származik a 12. századból; ő már különbséget tesz az ízletes, vörös színű és a zöldesbe hajló, sárgás színű répa között. Ez utóbbi magasan kiemelkedett a földből - akárcsak a mostani takarmányrépák némelyike -, mert csak attól zöldülhetett meg, hogy a koronáját a napfény érte.

Nemesítése már a 16. században megkezdődött. A faj sokszínűség ellenére a Nantes-típusok - 1864 óta, megszakítás nélkül egyike a legjobb fajtáknak - a legnépszerűbbek, a teljes globális termelés 40% -át képviselik.

Más típusok, mint például az Imperator, a Flakkee, a Berlicum, a Chantenay és a Kuroda, a különböző régiókban kedveltek (például Japánban a Kuroda) vagy különböző célú felhasználásokhoz (például a feldolgozáshoz szükséges Imperator és Berlicum típusok) nemesítették.

A sárgarépa kiemelt táplálkozási értékét nagy - 6-12 mg/100 g - karotintartalmának köszönheti.

Ez a vegyület az A-vitamin előanyaga, aminek a hiánya különféle szembetegségeket és látási elégtelenséget – mint a farkasvakságot - okoz.

Ha a sárgarépa lila...
Fotó: viniczai

A sárgarépa az egyik legfontosabb zöldségnövény világszerte, Kína termeli a legnagyobb területen (130 000 hektár), őket az Egyesült Államok (78 000 hektár), Oroszország (25 000 hektár) és Brazília (22 250 hektár) követi. 

A sárgarépa-típusok és termelési technológiák sokféleségének másik oka, hogy a gasztronómia minden területén használható zöldség.

Ki ne ismerné a sárgarépalevest, ifjú korunk finomfőzelékét, a sárgarépasnack-et és salátát, valamint a sárgarépa tortát?

Fotó: viniczai

Globálisan a sárgarépa-termelés egyharmadát exportálják, míg az olyan országok, mint Hollandia, Izrael és Dánia, az összes terményének felét külföldön értékesíti.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.