Back to top

Nemesítés „paprikás hangulatban”

Különleges, egyedi ízű és ami talán a legfontosabb, rezisztens paprikafajták nemesítésén is dolgoznak a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén. Az intézményben dicsőséges múltja van a nemesítésnek, aminek egyik jele, hogy ez idáig tucatnyi államilag elismert fajtájuk került piacra.

A munka, amellett, hogy nem egyszerű, időigényes is: akár tíz-tizenkét évre is szükség van egy-egy paprikafajta állami elismeréséhez, és hogy a magja a termelőkhöz kerülhessen. Ifj. Kovács János egyetemi docens – akinek már édesapja is a keszthelyi székhelyű kertészeti tanszék kutatója volt, és szintén paprikát nemesített, kiváló eredményekkel – a zöldség történetével indította a beszélgetést. Megtudtuk tőle, hogy

Amerika trópusi éghajlatú részein több mint 7 ezer éve termesztik a Capsicum nemzetség fűszerként, zöldségként és gyógyszerként egyaránt használatos tagjait.

Ifj. Kovács János: a paprika az egyik legnépszerűbb zöldség hazánkban
Európa Kolumbusz Kristóf felfedezőútjai révén ismerte meg a paprikát, az ajándékba hozott növény eleinte főúri kertek különleges dísze volt. A 16–17. században kereskedők révén került Törökországba, majd onnan hazánkba az akkoriban „törökborsként” emlegetett, erősen csípős fűszerpaprika.

Magyarországi termesztése Szegeden kezdődött. A zölden is fogyasztható, nem csípős paprikát Bulgáriából érkező kertészek honosították meg Kalocsa környékén. Népszerűségét részben annak köszönheti, hogy Szent-Györgyi Albert a hazánkban termett paprikával végzett kísérletei nyomán kapta meg a C-vitamin előállításáért a Nobel-díjat.

– A helyi tájpaprika génállományát a 19. század folyamán a Balaton környékére települt bolgár kertészek alakították ki, akik egész a 20. század közepéig ellátták a keszthelyi piacot.

Rajtuk kívül a környék jelentősebb kertészcsaládjai is rendelkeztek már a táj szerzeteskertjeiben és főúri kertjeiben fellelhető paprikatípusokkal. Közülük sokan termesztettek saját kialakítású fajtatípusokat: töltenivaló fehéret, csípős fehéret, paradicsompaprikát, halványzöld tölteni való típusokat.

Jeszenszky Árpád, a Kertészeti Tanszék alapítója az 1950-es évek elején ezekre a táj­fájtákra alapozta nemesítési tevékenységét. Kez­­detben a konzervipar adta meg a nemesítési paramétereket, azt kérve, hogy olyan fehér, tölteni való, csípmentes fajtát hozzanak létre, amelynek 8–9 cm hosszú és 5–6 cm széles bogyóiból hat da­­rab belefér az 1 literes üvegbe vagy dobozba. Így jött létre a „Keszthelyi fehér” csemegepaprika, amely a konzervipar egyik vezető fajtája lett. A magyar paprika népszerű volt, so­kat szállítottak belőle a nemzetközi piacra.

Az 1960-as évek nagy paprikapusztulása kikényszerítette a rezisztencianemesítést, és ezen belül a vírusbetegségek leküzdése játszotta a főszerepet.

Megindult te­­hát a vírus­re­zisz­tens fajták előállítása, először a dohány-mozaikvírus, a burgonya Y-vírusa és a lu­­cerna-mozaik-vírussal szemben rezisztens fajták nemesítésével. Jelenleg hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas hibrideket állítanak elő a tanszéken.

– Olyan paprikákat próbálunk előállítani, amelyek a lehető legjobban ellenállnak több különböző betegségnek – hangsúlyozta ifj. Kovács Já­­nos. – Ez több okból is fontos. Egyrészt, egyre nagyobb az igény a biotermesztéssel előállított zöldségekre. Ha egy paprika ellenáll a betegségeknek, az azt jelenti, hogy az adott fajta előállításához nem kell növényvédő szert használni – vagy csak jóval kevesebbet –, még akkor sem, ha a termelőnek kis hobbikertészete van. Tehát ezeket a zöldségeket bátran fogyaszthatjuk, a gyerekeknek is nyugodtabban odaadhatjuk.

Mintegy háromszáz fajta paprikát termesztenek Magyarországon
A Kertészeti Tanszék államilag elismert fajtáinak száma tizenkettő, de ezek közül nem mindegyik kapható kereskedelmi forgalomban, a fajták állami elismerése ugyanis 10 évre szól, utána meg kell újítani.

A paprikapiac telítettsége miatt a keszthelyi szakemberek olyan fajtákat igyekeznek létrehozni, amelyek valamiben kü­­lönlegesek a versenytársaikhoz képest.

Ez sem könnyű, hiszen Magyarországon mintegy háromszáz fajta van forgalomban, vagyis nagyon nehéz valami egyedit előállítani.

– A piacra kerülést követően gyorsan kiderül, hogy melyek a legnépszerűbb fajták. A Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén jelenleg a Sellő, a Senator, a Turbán, a Hattyú, a Pelso, a Rezisztens Keszthelyi étkezési, azonkívül a Consul és a Faludi paprika található meg, de chilifajtákkal is végeznek érdekes kísérleteket.

– Az, hogy a chili paprika csípős, igazából mindenki számára természetes, és tulajdonképpen ez rendben is van. De amellett, hogy csípős a kap­szai­cintől, íz- és zamatanyagokban is nagyon gazdag. Tehát azt gondoltuk, érdemes lenne olyan chili paprikát előállítani, amiből a kapszaicin kimarad, de az íz- és zamatanyagok mégis megvannak benne. A tapasztalatok alapvetően jók ezzel kapcsolatban, a munka folyik.

A keszthelyi kutatások során fertőzött paprikákkal is foglalkoznak. A szakemberek ezeket a növényeket elkülönítik a többitől, és megfigyelik, hogy melyik reagál kevésbé vagy nem reagál egyáltalán a fertőzésre.

– A paprika növényeket szándékosan megfertőzzük az uborka-mozaikvírussal, hogy megtaláljuk köztük azokat az egyedeket, amelyek a legkevésbé reagálnak a vírusra, vagy amelyeknél – szerencsés esetben – egyáltalán nem is jelennek meg vírusos tünetek.

Fontos a rezisztens fajták előállítása, ugyanis a paprika nagyon érzékeny növény, és egy ültetvény vírusos fertőzése esetén akár az egész termés tönkremehet.

– Nyugodtan mondhatom, hogy a paprika az egyik legkényesebb zöldség. A meleget, a hűvöset, a nedvességet és a szárazságot sem viseli jól, és emellett a talaj is befolyásolja a növények életképességét, a termés mennyiségét és minőségét.

Tehát ha valaki paprikát szeretne termeszteni, akkor úgy válasszon fajtát, hogy előtte alaposan felméri a talaj tulajdonságait, és a többi időjárási és egyéb tényezőt, amelyek az adott területre jellemzőek.

Azt szoktam mondani, az a legjobb, ha körülnézünk a szomszédban, hogy ott mi terem meg szépen és jól. Paprikafajtából van választék bőven, de az előzőekben leírtak alapján döntsünk, hogy melyiket ültetjük.

– A statisztikák szerint az egy főre jutó paprika fogyasztása évente mintegy 10 kilogramm hazánkban, ami nem mondható kevésnek. Vagyis a magyarok szeretik a paprikát, zöldségként, salátaként, főételként. Elég, ha ennek igazolására csak a klasszikus lecsót említjük.

A hazánkban hagyományosan elterjedt paprikák mellett egyre népszerűbb a kápia és a kaliforniai is, talán azért, mert ezek édesebbek, mint a megszokott hazaiak. Bár tényleg sokféle paprika van Magyarországon, hangsúlyozta Ifj. Kovács János, a mi célunk az, hogy

a kutatásaink során különleges, egyedi változatokat állítsunk elő; olyanokat, amelyek ellenállnak a betegségeknek, és permetezés nélkül könnyebb, egyszerűbb legyen a termelésük. Ez mindannyiunk érdeke.

Paprikából az egy főre jutó hazai fogyasztás mintegy 10 kilogramm évente

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.