Back to top

Csak tudományosan érdemes enni: ünnepi konyhakémia

Mitől lesz jó a sült hús? Hogyan főzzünk jó tojást, tésztát és virslit? Milyen zsiradékot használjunk? Mi történik a kenyérrel sütés közben? A Laboratorium.hu összeállításból kiderül.

Mitől lesz zamatos a sülthús?

A sült húsnak omlósnak és lédúsnak, szaftosnak kell lennie. Különösen karácsonykor - írja a laboratorium.hu. A sült húsok ízét, zamatát többek az úgynevezett Maillard-reakció befolyásolja. Ennek lényege, hogy húsban a fehérjék és a zsírok mellett mindig találhatóak cukorszerű anyagok is,

140-150°C környékén a cukrok és a fehérjék reakcióba lépnek egymással, összekapcsolódnak, a hús színe pedig barnássá válik.

Az ízeket a zsiradékokban is megtalálható foszfolipidek (vízben is és zsírokban is oldódó vegyületek) kiemelik. A vaj foszfolipid-tartalma magas, így a sütés végén a húshoz adva a hőmérsékletet lejjebb véve (hogy a vaj ne égjen meg) a sült húsok ízét még ízletesebbé tehetjük.

Olaj vagy zsír? Esetleg vaj?

És ha már a zsírosságnál tartunk… A fűszerek – amellett, hogy ízletesebbé teszik az ételt - csökkentik, lassítják az ételek zsírtartalmának oxidálódását.

A leghatékonyabb „védelmet” a rozmaring, zsálya, kakukkfű, oregano, gyömbér és paprika mutatja.

Nem véletlen, hogy ezek a sülthúsok legkedveltebb fűszerei a különböző népek konyháiban. A fűszerek illóolajai a nedvesség hatására elpárolognak és átjárják a sülő húst. Ahhoz, hogy az ételeink íze élvezhető legyen, a zsírok szerepe kiemelkedő. Ma már rengeteg féle zsír, olaj, vaj, margarin kapható, nem könnyű eldönteni, mikor, melyiket válasszuk. Mitől függ például, hogy az egyik készítményt inkább salátákhoz ajánlják, míg másokkal magas hőfokon is biztonsággal dolgozhatunk? A zsiradék felhasználásakor talán a legfontosabb szempont, hogy milyen zsírsavak alkotják a trigliceridet. Döntő még az is, hogy melegítésre, hevítésre csak azok a zsírok/olajok alkalmasak, amelyeknek magas a füstölési pontja.

Vigyázat az akrilamiddal!

És ha már füstölés… A már említett Maillard-reakciók akár 120 oC-on is végbemehetnek, de 160oC-on már bizonyos élelmiszereknél képződhet egy veszélyes, rákkeltő anyag: az akrilamid. Mit tehetünk ellene?

A sültkrumpli elkészítésekor például a következőkre érdemes figyelnünk:

olajban sütéskor a hőmérséklet legyen 165 – 175 °C, a sütőben pedig 180 és 220 °C közötti.

Addig kell sütni a burgonyát, amíg aranybarna nem lesz, semmiképpen ne süssük túl! 10 perc elteltével, vagy a sütési idő felénél meg kell fordítani a sütőben lévő ételt. Amennyiben kisebb adag sültkrumplit szeretnénk elkészíteni, mint amennyi a csomagban van, érdemes csökkenteni a sütési időt az akrilamid-képződés elkerülése érdekében. Az olajsütőben ne töltsük túl az olajat, hogy a termék ne vegyen fel túl sokat a sütés közben.

A porhanyós hús titka

A kemény rágós hús oka legtöbbször a rigor mortis, ismertebb, de rémisztőbb nevén a hullamerevség. Hogy ennek mi az oka? Az enzimek levegő nélkül, anaerob módon is képesek bontani, de az állat levágása után a folyamat már nem megy végig a széndioxidig, hanem a tejsavnál megáll. A hús pH-ja csökken, azaz savasodik. Emellett az energiatermelő folyamatok is leállnak, így az izomrostok ellazulásában szerepet játszó fehérjék (aktin és a miozin) közötti kapcsolatok sem lesznek képesek szétválni, az izom pedig összehúzott állapotban marad.

Az állat és a hús fajtájától, korától függő idő elteltével az izmok merevsége felenged, a hús elernyed és megjelennek az érett húsra jellemző tulajdonságok.

Hogyan főzzünk tésztát?

Mint szinte minden folyamat a konyhában – a tojásfőzés is kémiai-fizikai alapelvekre vezethető vissza. Főzés közben elképesztő dolgok történnek a tojással, például mikrorobbanások, amelyek a repedést okozzák. Hogyan ejti csapdába a vizet a tojásfehérje, miért miatt lapul be a tojás?

A tésztával a legfőbb probléma talán az, hogy ragacsos, csirizes (a csiriz a keményítő vizes kolloidális oldata). A keményítő kétféle makromolekulából áll: az amilózból és az amilopektinből (ezek szénhidrátok, hiszen glükózból, azaz szőlőcukorból épülnek fel). Az amilóz könnyebben tud vízben oldódni és kolloid oldatot létrehozni: ilyenkor lesz a főzővíz zavaros, fehéres színű, vagyis csirizes. Tehát, ahhoz hogy ne legyen csirizes a tészta, meg kell akadályozni, hogyaz amilóz kioldódjon a főzővízbe.

A tökéletes tészta titka, hogy forrásban lévő, enyhén savas vízbe tegyük főzni. A vízbe érdemes kis koncentrációban valamilyen, a háztartásban is megtalálható étkezési savat tennünk.

Az erős, a tészta ízét is befolyásoló ecetsav helyett késhegynyi citromsavat javaslunk, amely nem érződik az ételben, de megvédi a tésztánkat az összeragadástól.

Mi történik a kenyérrel?

Az ünnepek közeledtekor sokan vállalkoznak arra, hogy otthon süssenek kenyeret. A neten számtalan recept elérhető, de talán sokakat érdekel az is, hogy mi történik a kenyérrel a dagasztás, a kelesztés és a sütés alatt. Hogy mitől lesz magasabb a kenyér, mi alakítja ki az állagát, a textúráját? Mi befolyásolja az élesztőgombák szaporodásának sebességét, a kenyér héjának a színét?

Szilveszteri virsli egy kis kémia itt is segít!

A hentes fazekában ugyanis ott lapul az „áldozati” virsli. Egész nap fő-fődögél. Ha ezt kapnánk enni, semmi íze nem lenne! Akárcsak a vasárnapi húslevesben, szinte minden íz, ásványi anyag és fehérje kifőtt belőle, azaz a főzővízbe oldódott. Ha ebben a vízben melegítjük át és/vagy főzzük meg a virslit, a kémia törvénye értelmében a virsliből csak nagyon minimális ízanyag távozik.

Óvatosan a kefírrel – egy jó tanács sofőröknek!

Jó tudni, hogy még akkor is bajba kerülhetünk, ha alkoholos ital fogyasztása nélkül ülünk a volán mellé.

Aki ugyanis étgyomorra nagyobb mennyiségű kaukázusi kefirt iszik meg, számolhat vele, hogy az érzékenyebb alkoholszondák néhány ezrelékes alkoholszintet mutathatnak ki.

A kefirgombák és a baktériumtörzsek közösen hozzák létre a tejből a kefirt. Márpedig amikor gombák felelősek az erjedésért, alkohol is keletkezhet, ezért kell tehát vigyázni a „túlzott” kefirfogyasztással.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így kell elkészíteni a tojást, hogy megmaradjanak benne az értékes tápanyagok

Hogyan lesz a legegészségesebb a tojásból készült ételünk? Sütve vagy főve?

Elmarad a várakozásoktól az online élelmiszervásárlás piacának fejlődése Németországban

Nem váltotta be a szolgáltatók reményeit a friss élelmiszerek internetes értékesítésének piaca Németországban - írták szerdán német hírportálok azzal kapcsolatban, hogy a német posta (Deutsche Post) DHL nevű expressz kézbesítő vállalkozása beszüntette az együttműködést a világ egyik legnagyobb online áruháza, az Amazon élelmiszereket árusító részlegével (Amazon Fresh).

Reggeli fenntartható gabonából

Tudósok arra kérik a gabonapehelygyártó óriásokat, hogy fenntartható módon termesztett gabonaféléket használjanak termékeik alapanyagaként. Egy amerikai tanulmány szerint több százezer hektárnyi termőföldet lehetne így átalakítani.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Ketchup mézzel elkészítve

A kert tulajdonsokkal nyár közepén könnyen megesik, hogy hirtelen dömping mennyiségben érik be a paradicsom. Ilyenkor érdemes vele valamit kezdeni. Egy jó lehetőség a ketchup készítése.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Egymilliót nyert a vásárlással

Egymillió forint volt a fődíj a Spájzolj és nyerj! játékban, amelyet egy kecskeméti háziasszony vehetett át nemrégiben Budapesten. A Magyar Termék Nonprofit Kft. tavaszi promóciója ezzel lezárult, de máris elindult a nyereményjáték őszi fordulója.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.