Back to top

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

A betegség kórokozója, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense gomba a talajból fertőz, ezért jelenthetnek megoldást ellene a talaj nélküli, steril rendszerek. A probléma egyébként nem kicsi,

világszerte hatalmas felfordulást okoz a betegség a banánültetvényekben.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a világ banántermesztése lényegében egyetlen fajtán, a nevezett fuzáriumgomba most terjedő, ún. trópusi 4-es rasszára (TR4) kifejezetten érzékeny Cavendishen alapul – ilyen monokultúra más zöldség-gyümölcsnél gyakorlatilag elképzelhetetlen. Mielőtt a Cavendish ennyire elterjedt volna, a Gros Michel fajta volt a legszélesebb körben fogyasztott banán, ám azt az 1950-es években gyakorlatilag leradírozta a térképről a fuzárium akkor terjedő rassza.

A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A freshfruitportal.com Gert Kemát, a Wageningen Egyetem szakértőjét idézi, aki szerint a fő feladat a banántermesztés diverzifikálása. Mint elmondta,

a betegség talajjal terjed, vagyis a dolgozók cipőjén és ruháján, illetve a gépeken jut át egyik helyről a másikra, de bármi egyébbel is, ami talajjal szennyeződhet.

A gyökereken keresztül fertőzi a növényt, a beteg banán pedig silány terméseket nevel.

Rengeteg szálon futnak a kísérletek, magáncégek és kutatóintézetek egyaránt komoly erőfeszítéseket tesznek a betegség megelőzésére és gyógyítására, valamint az ellenálló fajták nemesítésére. Egyelőre azonban nincs más megoldás, mint a higiénia: mindent meg kell tenni, hogy senki hurcolja tovább a fertőzött talajt, a beteg növényeket, illetve semmi olyant, ami ezekkel érintkezhetett.

A Wageningen Egyetemen kidolgozott növényházi, kőzetgyapotos termesztés ebben segíthet, ahol ugyanis nincs talaj, ott nincs talajból fertőző betegség sem – bár az is nyilvánvaló, hogy a világ banánültetvényeit nem tudják egyhamar kőzetgyapotra telepíteni, ez legfeljebb a diverzifikálást szolgálhatja, ahogy a kutató is fogalmazott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Megnyílt a világ egyik legkülönösebb hotelje - szobanövényeknek

Sokféle hotel létezik már a bababaráttól a kutyabaráton át, de olyan, ahol csak szobanövények szállhatnak meg még nem volt. Álmodtak egy nagyot az alapítók, megkönnyítik a növénytulajdonosok nyaralását, és még jó reklámot is csinálnak maguknak.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.