Back to top

A családi gazdaság helyett jön a családi mezőgazdasági vállalkozás

Tavasszal a családi gazdaságok helyett szeretnénk bevezetni egy új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely terveink szerint már jogi személyiség lenne, de megmaradna nettó százmillió forintig az adókedvezménye – nyilatkozta Győrffy Balázs.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magyar Hírlapnak beszélt a birtokkoncentrációról, a termelői összefogás fontosságáról, a földforgalmi törvénymódosítás kapcsán pedig arról, hogy az ellenzéki híresztelések ellenére nem lesznek fix földárak, de a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, és az árakat is azokhoz kell viszonyítani.

–  A parlament még karácsony előtt döntött a földforgalmi törvény módosításáról, amit Font Sándorral és Jakab Istvánnal együtt terjesztett be. De miért nem az agrártárca volt az előterjesztő?

–  Mi szintetizáltuk a tagság felől érkező igényeket, amelyeket a kamara jogászcsapata gyúrt össze kodifikált verzióvá. A munka során a Magosszal és a mezőgazdasági bizottság elnökével is együttműködtünk, és amikor az anyag elkészült, egyeztettünk az agrártárcával is. Az így kialakult konszenzusos javaslat került az Országgyűlés elé.

–  Kapott viszont egy csomó támadást az ellenzéktől, például azt is, hogy nem kellene a kamarát azzal a joggal felruházni, hogy földszerzési ügyekben döntsön.

–  Erről nincs szó. Most a rendszer úgy működik, hogy az eladási és a vételi szándékot vagy szándékokat a helyi termelőkből álló kamarai települési agrárgazdasági bizottság (tab) véleményezi. Ez a vélemény kerül a kamara megyei elnöksége elé, amely kvázi földbizottságként funkcionál, de a tab véleménye nem köti a megyeieket, helybenhagyhatják és meg is változtathatják azt. Ez a döntés az úgymond földbizottsági döntés, ez ellen lehet másodfokon a helyi önkormányzatokhoz fellebbezni – amely viszont csak a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálhatja –, majd megtámadni a bíróságon, amelynek joga van a változtatásra.

–  Ez azért nem volt sétagalopp. Mi változik az elfogadott módosítások után?

–  A tab és a kamara megyei elnökségének működése nem változik, de az önkormányzatokat „kivesszük” a rendszerből.

A földbizottságként eljáró kamarai szerv egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal jóváhagyhat vagy felülbírálhat. A kormányhivatal döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. A bíróság már nem változtathatja meg a döntést, de ha úgy ítéli meg, hogy nem szabályszerű az eljárás, akkor új eljárásra kötelezheti a részt vevő feleket.

–  Ez sem lesz sétagalopp. Hogyan néz ki ez majd a gyakorlatban?

–  Hadd mondjak egy példát. Én akarok földet eladni és van két vevő. A tab az első számú vevőt támogatja, mert a második esetében felhalmozási célú vásárlást lát. A kormányhivatal eldönti, hogy ez helytálló vagy sem. Tegyük fel, hogy a döntést jóváhagyja, ekkor a második fél bírósághoz fordulhat. De most már a bíróság nem mondhatja, hogy akkor a második vevőjelölt is támogatott lesz, hanem csak azt, hogy álláspontja szerint az eljárás során nem a jogszabályoknak megfelelően született döntés, ezért új eljárásra kötelez bennünket.

–  Mi következik ezután?

–  Újra földbizottság, kormányhivatal és esetleg újra bíróság.

–  Ez azt jelenti, hogy akár a végtelenségig elnyújtható az eljárás?

–  Valóban, többször is végigjárhatja az ügy a hivatali utat, de a bíróság nem hozhat új döntést, csak új eljárásra kötelezheti a feleket. A mi célunk, hogy a bíróság ne folytasson birtokpolitikát. Neki a jogszabályokat kell betartatni és a betartatása fölött kell őrködni. Mi azért gondoltuk úgy, hogy ez a változtatás jó lesz, mert tegyük fel, hogy a második vevőjelölt már vett korábban háromszáz hektár földet, de elajándékozta a feleségének. Vett még háromszáz hektárt, azt nekiadta a fiának, és újra nekiáll vásárolni. És ekkor a helyiek azt mondják, most már elég, az illető hatszáz hektárt megvett itt a környéken, ezt a földet már ne vegye meg, mert ez felhalmozási cél. Viszont a jelenlegi eljárásban a bíróság azt mondja, hogy hát nincs is ennek az embernek háromszáz hektár földje, milyen felhalmozásról beszélünk? És innét kezdve a második ember is megkapja a lehetőséget arra, hogy vásároljon. Miközben nyilvánvaló, hogy ez felhalmozási cél. Ezért mondjuk, hogy a bíróság ne folytasson birtokpolitikát.

–  A törvénymódosítás mennyire illeszkedik a kamara birtokpolitikai terveibe?

–  A kamara illeszkedik a birtokpolitikai célkitűzésekhez, nem alkotja azokat. Ugyanakkor azt a célt szeretnénk erősíteni, hogy azok vásároljanak és használjanak földet, akik ebből akarnak megélni. Szeretnénk, ha a termőföld nem befektetési eszköz lenne, hanem termelőeszköz. Ne családi ezüstként funkcionáljon, amit ha bérbe adnak, akkor még egy kis jövedelmet is termel. Az ágazatnak az az érdeke, hogy a föld mint speciális termelői eszköz az ágazaton belül maradjon. Évente több száz milliárd forintot fizetnek ki földhaszonbérletre a gazdálkodók, és ez az összeg elhagyja az ágazatot.

–  És mi lesz a családi gazdaságokkal, azok is elhagyják az ágazatot, hiszen a hírek szerint esetükben is változásokra kell számítani?

–  A családi gazdaság sok előnnyel rendelkezik, de torz modell, egy megfoghatatlan, adózási és egyéb más szempontok alapján méltatlan helyzetet eredményező működési forma. A tavasszal szeretnénk a gazdák, az érintettek véleménye, iránymutatása alapján változtatással, tervekkel előállni.

–  Ezt azt jelenti, hogy nem lesz családi gazdaság vagy azt, hogy új formában működhetnek majd tovább?

–  A családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) nevet adtuk az új vállalkozási formának, amely terveink szerint már jogi személyiséggel lesz felruházva. A családi gazdaság most adózási kategória, nincs cégformája, magánszemélyek együttműködéséről szól. Olyan speciális cégformát szeretnénk, amit mezőgazdasági tevékenység folytatására lehet használni.

Viszont előírnánk a közeli hozzátartozói státust a résztvevők között, és szeretnénk olyan szigorú szabályokat, hogy ne lehessen a nagyobb cégeket szétírni ilyen csmv-kre.

Ennek az egyik fontos része, ha a most meglévő, a családi gazdaságokra jellemző adókedvezményt át tudjuk emelni a csmv keretei közé. Ez azt jelenti, hogy százmillió forintos nettó árbevételig mentesíteni kívánjuk a vállalkozásokat a társasági adó megfizetése alól. A százmillió forintos összegbe a kapott támogatás nem számítana bele. Egyébként ezt most is tudja egy olyan családi gazdaság, amely vezetőjének kellően nagyszámú hozzátartozója van.

–  Csak a családi gazdaságokat alakítanák át vagy minden mezőgazdasági vállalkozói formát?

–  Egyéni vállalkozóként mindenképpen lehet folytatni mezőgazdasági tevékenységet, megmaradna az őstermelői kategória is, de őstermelő tényleg az legyen, aki a felesleget viszi a piacra. Lenne a csmv és lenne mellettük kft., rt., bt., szövetkezet. A családi gazdasági rendszert alakítanánk át úgy, hogy az valóban átlátható legyen. Például az én családi gazdaságomnak hét tagja van. Ha bemegyek a bankba, hogy egy fejlesztéshez hitelt szeretnék felvenni, akkor bekérik az adóbevallásomat. És nem a családi gazdaságét, hiszen az nem is vállalkozás és nincs is neki bevallása. A bank ekkor azt mondja, hogy ez semmi, mit akarok én fejleszteni. A bankban vagy van hozzáértő ember vagy nincs, aki átlátja, hogy jó, jó, de ez az egyhetede ám az egésznek. Nem is beszélve családi gazdaságunk esetében a hét adóbevallásról, a hétszeres adminisztrációról, és a minden hatóságnál hétszeres ügyintézésről. A javaslatunk komoly bürokráciacsökkentést jelentene mindenkinek. És ha megjelenne egy egységként ez az egész, akkor egyből lehetne hitelezni, egyből lehetne gazdaságpolitikát csinálni, mert most ködbe szurkálunk.

–  Ha ez a vállalkozási forma beindulna, mennyit tisztulna a mezőgazdaság?

–  Nagyon sokat, pillanatnyilag fogalmunk sincs róla, hány valódi szereplője van a mezőgazdaságnak. Csak őstermelőből van háromszázezer, köztük száz évnél idősebbek is.

–  Gondolom, ők már nem végeznek érdemi munkát.

–  Ezt én is így gondolom, de ha még bírják erővel, akkor sok sikert és jó egészséget kívánok nekik.

–  Korábban beszélt az önkéntes összefogás szükségességéről. Ez a szándék megvan még a kamaránál?

–  Természetesen, az a cél, hogy életképes, művelhető területek jöjjenek létre. A birtokkoncentráció, ha szeretjük, ha nem, folyamatosan halad, a családi gazdaságok is jellemzően egyre nagyobb területen gazdálkodnak.

Két lehetőség van. Vagy tudomásul vesszük azt a piaci folyamatot, hogy aki nem bírja a versenyt, feladja és egy sikeresebb lép a helyére. Vagy arra ösztönözzük őket, hogy – hangsúlyozottan – önkéntesen összefogjanak, és érdekeiket együtt, közösen érvényesítve jelenjenek meg a piacon. Hisz ma könnyebb tízezer tonna kukoricát eladni, mint tízet. Tömeg kell ahhoz, hogy jó árat tudjanak elérni, tömeg kell ahhoz, hogy olcsóbban tudjanak inputanyagot beszerezni, mert ezzel tudják saját versenyképességüket fenntartani a gazdálkodók. Ha viszont nem, akkor előbb-utóbb büszkén és függetlenül, de a gazdasági környezet miatt elhullanak a harcban.

–  A törvénymódosításra visszatérve, az ellenzék azt állítja, hogy bevezetik a hatósági árat a földre. Igaz ez?

–  Ez nem igaz, nem is volt cél soha. Számomra érthetetlen, hogy a törvénymódosító javaslatból hogyan olvasták ki a hatósági árat. Arról van szó a jogszabályban, hogy a termőföld jövedelemtermelő képességét vegyük figyelembe, akkor, amikor döntést hozunk arról, hogy az ár piacilag indokolt vagy nem.

Egy Balaton-felvidéki szőlő megvásárlásakor nem mindegy, hogy valaki azt szőlőként kívánja használni vagy építési telekként, mert ha az ingatlanbefektetőt versenyeztetjük a szőlőtermelővel, akkor nem lesznek pariban.

Fotó: Viniczai Sándor
Az önkormányzatoknak persze megvan a lehetőségük arra, hogy módosítsák a településrendezési tervet, de amíg ez nem történik meg, addig az aktuális helyzet alapján kell döntést hozni. A borász annyi pénzt tud adni a területért, amennyit a borászatból realizálni képes, az ingatlanbefektető pedig annak a többszörösét.

Mert ha a terület ára hárommillió forint, és valaki ad érte három és felet, az belefér. De ha valaki harmincmilliót ad érte, akkor a területet egyértelműen nem szőlőként akarja hasznosítani.

Erre mondták azt, hogy mi fix árakat akarunk. Mi nem akarunk fix árakat, de a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, és az árakat is azokhoz kell viszonyítani. 

–  Az Agrárminisztérium nemrégiben mutatta be az Öntök, azaz az Önkéntes Termelői Öntözési Közösség koncepcióját. Ezt hogyan szolgálja az elfogadott törvénymódosítás?

–  A jövőben nem kell egyhangú döntés ahhoz, hogy egy osztatlan közös tulajdonú területen átvigyenek egy csatornát, elég hozzá egyszerű többség is. Az öntözés tipikusan olyan tevékenység, amit csak együttműködésben lehet fejleszteni.

–  Mit jelent az ügyvédkényszer eltörlésére irányuló kamarai javaslat? Hiszen az adásvételek túlnyomó többségéhez kell ügyvédi ellenjegyzés.

–  Például azt, hogy egy hektáronként hat aranykoronás rét esetében ezer négyzetmétert nem érdemes megvenni, mert az ügyvédi költség többe kerül, mint maga a terület. Ilyen esetekben a javaslatunk szerint nem kellene ügyvédhez fordulni.

–  Olyan lenne ez például, mint egy autóvétel?

–  Hasonló, de szeretném leszögezni, az ügyvédkényszer eltörlése nem jelenti azt, hogy a szabályokat nem kellene ugyanúgy betartani,

ahogy az ügyvéd által ellenjegyzett szerződéseknél. Egyébként a kamara is szívesen rendelkezésre állna, és segítene bizonyos jövedelemszint alatt az ellenjegyzésben.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

A csirkenevelés mellett döntött

A Vállus-majorban, a Festetics-uradalom egykori istállóiban közel 15 ezer csirkét nevelnek. Az állományt rendszeresen ellenőrző Hetyei András azt mondja, ebben a munkában – éppúgy, mint az állattenyésztésben mindenütt – egészséges takarmányra és maximális odafigyelésre van szükség az eredményességhez.

Újabb ügyek intézésében segítik a NAK falugazdászai a gazdálkodókat

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) feladatainak köre, a köztestület mintegy 600 fős országos falugazdász-hálózata újabb ügyek intézésében segíti a kamarai tagokat. A kamara végzi 2020. január 1-jétől a családi gazdaságok nyilvántartását; emellett átvesz a mezőőr-szolgálattal, hegyőrségekkel és a meg nem művelt mezőgazdasági területek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is.

Szja-bevallás: már minden információ elérhető a NAV honlapján

Elindult az idei e-szja rendszer, már minden aktuális bevallási információ fenn van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Több a hazai termék a boltok polcain

Folytatni kellene az áfa­csökkentést, és a következő uniós költségvetési ciklusban is fontos szerepet kellene kapniuk az élelmiszeripari fejlesztéseknek, de az új pályázatok kiírása előtt érdemes megvizsgálni, milyen eredményekkel jártak a korábbiak – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.

Keresik Magyarország legjobb kisüzemi sörét

Elindult a nevezés a Central European Beer Awards-2020 elnevezésű sörversenyre, amelyet jövő nyár elején a gyulai Kézműves Sörfesztivál keretében rendeznek meg. A szervezők keresik Magyarország legjobb kisüzemi sörét és a legeredményesebb kisüzemi főzdéjét.

Nyilvános az országos kukoricakísérlet eredménye

Tíz helyszínen, összesen 39 kukorica hibridet teszteltek az elmúlt hónapokban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A gazdálkodók számára segítséget nyújtó, tizenharmadik alkalommal megvalósított felmérés eredményeiről egy részletes összefoglaló kiadvány is készült.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.