Back to top

Egész évben spenót

Gyermekkorunkban szüleink erős rábeszélésére ettük a spenótfőzeléket, hogy erősek legyünk, mint Popeye. Napjainkra a spenótpestós tészta vagy a bébispenótos salátakeverék népszerűbb a parajfőzeléknél. Az egész évben elérhető fagyasztott paraj mellett több helyen kapni friss spenótot is. A hazai teljes vetésterületet a feldolgozóipar határozza meg, igénye az exporttól függően meglehetősen változó.

Lombja gyorsan borítja a talajt, a kisebb gyomokat beárnyékolja és elpusztítja
Lombja gyorsan borítja a talajt, a kisebb gyomokat beárnyékolja és elpusztítja
A fagyasztás aránya elenyésző. A szárított levél és szár többnyire egyéb szárítmányok kiegészítő alkotóeleme, a spenótpor természetes ételszínezékként keresett.

Alacsony hőigénye és rövid tenyészideje miatt a spenótot ősszel, télen és kora tavasszal más kultúrák elő- vagy utónövényeként hajtatják. Egy növényről alkalmanként 2-3 levelet távolítanak el, a szedési időszak több hétig is eltart.

Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt kisadagú, folyamatos öntözést igényel. Különös figyelmet kell fordítani a fóliaház rendszeres szellőztetésére, mert ha a spenót lombja (főleg a reggeli harmattól) tartósan nedves, gyorsan megjelennek rajta a levélbetegségek.

A paraj szinte egész évben termeszthető, kontinentális klímánk azonban nagymértékben befolyásolja az eredményeket. A táblázatban a különböző vetési és betakarítási időpontokhoz tartozó várható hozamokat tüntettük föl.

A március 1. és április 15. közti vetés korai kitavaszodás esetén jó megoldás, csapadék nélküli tél és száraz tavasz után azonban a keléshez és esetenként már a vetőágy készítéséhez is elengedhetetlen az öntözés. Ha a tavaszi gyomosodást és a peronoszpórafertőzést kordában tudjuk tartani, akkor tíz év átlagában az erre az időszakra időzített vetésekből a legbiztonságosabb a termesztés, ráadásul kiváló hozamokat érhetünk el.

Vigyázzunk a nitrogénnel

A spenót értékét fehérje-, ásványisó- és vitamintartalma adja, fogyasztásánál és termesztésénél azonban nitráttartalmát is figyelembe kell vennünk. Kedvezőtlen klimatikus tényezők, például hideg, borús, fényszegény időjárás hatására megnő a levél nitráttartalma, mely káros az egészségre. Érdemes a frissen szedett spenótot fogyasztás előtt kb. fél napig pihentetni, fonnyasztani, csak utána földolgozni. A levél nitráttartalmát az egyoldalú nitrogéntrágyázás is befolyásolja, ezért lehetőleg ne adagoljunk 150 kilogrammnál több hatóanyagot hektáronként.

Április 15. és május 15. közt általában késői kitavaszodás esetén vetnek a gazdák, amikor kimarad a hagyományos tavaszi időjárás és május közepétől beköszönt a tartósan magas nappali hőmérséklet (18-20 °C fölött) és 15-16 órás hosszúnappalos megvilágítás. Nagyon nehéz körülményekkel találkozik a csírázó mag, illetve a kikelő növény.

Gyakran előfordul, hogy gyökértörzs helyett a spenót mindössze néhány apró, fogyasztásra alkalmatlan levelet és magszárat fejleszt, és nem nő, erősödik tovább.

Május 15-től augusztus 15-ig vetni a legkockázatosabb és ezekből a vetésekből tervezhető a legkevésbé a hozam. „Medárdos” időjárás esetén, mint az idei volt, sikerülhet a termesztés, de a termelők igyekeznek inkább elkerülni ezt a vetési szakaszt.

A spenót sekélyen gyökerezik, a növény fejlődése kezdetén ne hagyjuk kiszáradni a gyökérzónát
A spenót sekélyen gyökerezik, a növény fejlődése kezdetén ne hagyjuk kiszáradni a gyökérzónát

A nyári kánikula, a gyakori hőhullámok, a hosszú száraz időszak vagy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék (50-60 mm) nem kedvez a spenót fejlődésének.

Főként a szárítóipar kéri ennek a szakasznak a termesztését a gyár folyamatos alapanyag-ellátásához. Ez érthető, ugyanakkor érdemes lenne a termelőknek és a gyáraknak közösen vállalniuk a kockázatot.

Az augusztus közepétől szeptember elejéig tartó vetéseknél öntözéssel segítsük a vetőágy-előkészítést és a kelést. A kiszáradt augusztusi talajban különösen fontos a nedves vetőágy, hogy a csírázó mag gyökere vizet találjon.

Nyári termesztésekor az erős sugárzástól a levél színe kivilágosodhat...
Nyári termesztésekor az erős sugárzástól a levél színe kivilágosodhat...

Ha csak fölülről öntözünk és a vetőágy alja száraz, akkor betömörítjük és levegőtlenné tesszük a talajt, minimális esélyt adva a magnak, hogy kicsírázzon.

Száraz augusztusi időben a bolhák hamarabb megtalálják a kelő növényeket, mint maga a termelő, ezért esetenként kontakt szerrel védekezzünk. Esős időjárás esetén inkább levéltetvek támadására és peronoszpóra fertőzésére számíthatunk. A levelek sárga foltosodását okozó peronoszpóra ellen részben megoldást nyújt a korszerű spenóthibridek termesztése, ezek ugyanis ellenállók a kórokozó egyes változataival szemben.

...ugyanaz a fajta késő ősszel sötétzöld leveleket nevel
...ugyanaz a fajta késő ősszel sötétzöld leveleket nevel
Az október első felére időzített tél alá vetést szintén kedvelik a termelők. A sikeres következő tavaszi betakarítás feltétele, hogy a növények 3-4 leveles állapotban átteleljenek.

Reménykedjünk, hogy a határban lévő spenóttáblánk mellett van még más áttelelő szántóföldi növény is (pl. gabona, lucerna), különben a téli friss zöldet megkívánó állatok eledele lesz az áttelelő paraj a tavaszi betakarítás helyett.

Nyári termesztése kockázatos, hiába kapunk nagyobb adagú csapadékot, ha a talaj felszíne kicserepesedik és a növény gyökere nehezen kap levegőt
Nyári termesztése kockázatos, hiába kapunk nagyobb adagú csapadékot, ha a talaj felszíne kicserepesedik és a növény gyökere nehezen kap levegőt
Az októberi vetéshez olyan táblát válasszunk, amely nemcsak a vetéskor gyommentes, hanem tavasszal is az lesz. A paraj kiskultúrás növény, ezért állományban rendkívül korlátozott a vegyszeres gyomirtás vagy gyomgyérítés lehetősége. Arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg tartósan a csapadék, mert attól kipusztulnak a növények.

A régebbi gyakorlatban hektáronként 2-6 millió spenótmagot vetettek a kertészek, majd a fejlődő állomány – részben önpusztulással – maga állította be a tőszámot. Ennek a módszernek viszont számos hátránya van: meghosszabbodik a tenyészidő, a magas tőszám miatt előbb fertőznek a gombabetegségek stb. Jelenleg mindegyik termesztési szakaszban körülbelül 1,2-

1,4 millió magot vetünk ki hektáronként. Egyedüli kivétel a bébispenót termesztése, ahhoz 10 millióra is megemelhetjük a szemszámot.

Fogyasztási kultúránk bővülésének köszönhetően otthon is elkészíthető ételekkel gazdagodunk
Fogyasztási kultúránk bővülésének köszönhetően otthon is elkészíthető ételekkel gazdagodunk
A tél alá vetésnél hektáronként 1,3-1,5 millió mag vetése javasolt, számolva az esetleges tőpusztulással az áttelelés során. Jellemzően szemenként vető precíziós gépeket használunk, a vetés mélysége a talajtípustól és a vetés időpontjától függően 3-4 centiméter.
A klasszikus főzelék
A klasszikus főzelék

A spenót a talajjal szemben igényes, nem véletlen, hogy a Bács-Kiskun megyei Duna menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legszebben. A művelés során a talaj felszínét asztalsimaságúra, szerkezetét pedig aprómorzsásra kell kialakítani, hogy a betakarítógép vágószerkezete jól dolgozzon.

Hazai termesztésből, illetve importból majdnem egész évben kapható friss spenót
Hazai termesztésből, illetve importból majdnem egész évben kapható friss spenót

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.