Back to top

Szőlőoltványok minden igényre

A Szőlészet és Pincészet szakkiállítás egyik nagy visszajárója Raffaele Niedda, a Rauscedo-i Szőlőtermelő Szövetkezet – VCR - értékesítési menedzsere. Évek óta lenyűgöz azzal az oltvány kínálattal, melyet a cég állít elő. Több, mint 250 fajta, négyezer alany-klón kombináció, tíz rezisztens szőlő, évi 110 millió oltvány jellemzi munkájukat.

„Egyértelmű, hogy a rezisztens fajtáké a jövő”- fogalmazta meg véleményét a szakember hozzátéve, néhány éven belül már Pinot noir-ból is lesz a kínálatukban. A cég története 1933-ig vezethető vissza, amikor néhány rauscedo-i szőlőtermelő összeállt, s rövid időn belül a világ egyik legnagyobb szőlőoltvány termelő gazdaságává fejlődtek. Pordenone tartományban, a Friuli Venezia Giulia borvidéken alapított vállalkozásban ma 250 fő dolgozik azon, hogy több, mint harminc további borvidéken elérhetőek legyenek szőlőoltványaik.

Raffaele Niedda, a Rauscedo-i Szőlőtermelő Szövetkezet – VCR - értékesítési menedzsere
Fotó: csatlós

Mint Raffaele Niedda kiemelte, a környezeti fenntarthatóság, valamint az egészség védelme mára olyan területeken is prioritássá vált, mint a szőlőtermesztés.

Éppen ezért megnőtt a kereslet a rezisztens – vagy másként innovatív – fajták iránt.

A Szövetkezet 2006 óta finanszírozóként vesz részt az Udinei Alkalmazott Genomikai Intézet munkájában az ellenálló fajták kifejlesztésében, vizsgálatában. Ma tíz ilyen fajta kapott elismerést, melyek rezisztensek a peronoszpórával és a lisztharmattal szemben, így kevesebb növényvédelem mellett is kiválóan termszethetők. Emellett egyes keresztezések akár mínusz 24 fokig is ellenállóak a hidegnek.

A folyamatos oltányelőállítás mellett arra is figyelmet fordítanak, hogy a klónokból mikrovinifikációval készítsenek bort. Így jobban megmutathatók a fajtákban rejlő lehetőségek, a kóstolások lehetővé teszik, hogy a borászokkal együtt tudják megbeszélni tapasztalataikat.

Ezek után nem hagyhattuk ki, hogy a kiállítás másik – egyetlen magyar – szőlőoltvány előállítójával ne beszélgessünk.

Zalaszentgróton, Erdős László családjában már a harmadik generációig nyúlik vissza a szőlőoltvány előállítása, termelése.

Éves szinten egymillió darab oltványt állítanak elő. Egy volt borászati komplexumot vásároltak meg, az átalakítás során feldolgozó és hűtőtároló került kialakításra. A következő nemzedéket már a gyermekei képviselik. A családi gazdaság Zalaszentgróton, 6-7 hektáron végzi ezt a tevékenységet. Közel 35 hektár szántóterülettel is rendelkezik, mely alkalmas a szigorú területváltás követelményének betartására, ugyanis az egy éves termesztési ciklus minden évben új területen kell hogy történjen. A szőlőoltvány iskola műveléséhez minden speciális géppel rendelkeznek.

Erdős Csilla: A szőlőoltvány bizalmi termék
Fotó: csatlós

„Zalaszentgróton a filoxéra megjelenése óta készíti a család az oltványokat, s ezt a munkát a téesz időkben otthon is folytatták”- magyarázta az ifjabb generációt képviselő Erdős Csilla. Igazán a rendszerváltást követően kezdődött új korszak a családi vállalkozás életében, területet és gépeket vásároltak. Elsősorban oltványokat állítottak elő, majd – alföldi megkeresésre – sajátgyökerű vesszők is felkerültek a kínálatukba, ami forgalmuk 25-30 százalékát teszi ki.

Saját alanyteleppel rendelkeznek, ahonnan évente 800-900 ezer vesszőt szednek meg. Teleki 5B, Teleki 5CC és a mésztűrő Fercal jelenti a kínálatot.

A mai, munkaerő ínséges időben a lehető legtöbb feladatot gépesítik, rügyező gép, oldalhajtás eltávolító eszköz segíti a munkájukat. Saját türzsültetvényt tartanak fenn, szoros kapcsolatot ápolnak a Pannon Egyetem Georgikon Karával csakúgy, mint a NAIK badacsonyi és kecskeméti kutatóintézeteivel, illetve a pécsi szőlészeti és borászati kutató intézettel.

Mint a beszélgetésből is kiderült, az olasz, francia vagy spanyol nemesítési anyagokból eredő előnyöket saját gazdáik élvezik ki először, majd csak később válnak elérhetővé mások számára. Ebben a magas fajtahasználati díjak is segítik őket, hiszen ezzel egy-kétezer forintos oltványárak jönnek ki.

Az évi 1,2 millió oltányuk java megrendelésre készül, emellett az előző évek kereslete alapján mindig vannak fajták, melyekkel rendelkezésre kell állniuk.

Az Irsai Olivér az utóbbi években keresett, akárcsak a Bianca. A hazai termelők igényeinek kielégítése mellett szállítanak Ausztriába, Olaszországba, Németországba.

Széles oltványkínálat
Fotó: csatlós

Fajtától függően 55-90 százalékos az oltvány kihozataluk, átlagban 75 százalékról beszélhetünk. A szőlőoltvány bizalmi termék, legfontosabb garancia maga a vállalkozás, amely nevét adja a termékeihez. „Nem csak egy évben szeretnénk a szőlőtermesztőknek eladni”- hívta fel a figyelmet Erdős Csilla. A szőlőoltvány termesztés mellett, a vállalkozás fontos szerepet játszik az ültetvény rekonstrukció területén is. Speciális nagy teljesítményű gépeikkel a öreg tőkék kiszedésétől a telepítésig az ország bármely területén minden munkafolyamatot képesek megvalósítani.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Alkohol és dohány a poggyászban Brexit után

Az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból egy olyan vámhatár megjelenését is jelenti, amely nemcsak a vállalkozókra, hanem a hétköznapi utazókra is vonatkozik. Eddig korlátlan mennyiségű különféle árut lehetett szállítani a La Manche-csatornán keresztül, de 2021. január 1-jétől korlátozások jelentek meg, különösen az alkohol és a dohánytermékek vonatkozásában.

Boldog palánta, boldog vevő

Tavasszal sok kertésznek bővült a vevőköre, azonban újabb feladatokat és felelősséget is rótt a kertészekre, hogy úgy szolgáljanak ki minden vásárlót, hogy elégedettek legyenek és visszatérjenek. Rizmayer Katalin, a Floretum Kft. vezetője a Flora Hungaria Nagybani Virágpiacon tartott szakmai napon kifejtette, hogyan növeli a nemesítői és termesztői szakértelem a vásárlói elégedettséget.

Hibrid burgonya termesztése - magról

Világszerte hagyományosan gumószaporítással termesztik a burgonyát. A magyar nyelv különbséget tesz aközött, ha valamit generatív úton szaporítunk, mert az maggal történik, míg ha vegetatív úton, akkor ültetést mondunk. Idehaza még szakmai körökben sem teljesen tiszta, hogy a gumó, a burgonya föld alatti módosult szárrésze az nem vetőgumó lenne, hanem ültetőgumó.

Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia

Terítéken a szőlő biológiai alapjai, amelyre az ágazat szereplőinek részvételével szerveznek konferenciánt.

Zöldségtermesztés: erősségeink és gyengeségeink

A zöldségtermesztés irányát befolyásolják a fogyasztói igények, fokozhatja vagy ronthatja a termelési kedvet, hogy a felvevőpiac mennyit fizet az adott terményért. A munkaerő-igényes kultúráknál természetesen a munkaerő hiánya is visszafoghatja a termesztést, ahogyan a növényvédelmi nehézségek, valamint a klímaváltozás miatti nagyobb kockázat is.